Netanjahu szerint nincs esélye a gyors fegyverszünetnek

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem számít gyors fegyverszünetre a gázai övezeti háborúban.

A tárgyalásokról a követek üres kezekkel tértek vissza – mondta Netanjahu a Bild és a Politico kiadványoknak, valamint a Welt-TV-nek nyilatkozva vasárnap. Mint mondta, úgy véli, a radikális iszlamista Hamász jelenleg nem akar megállapodásra jutni.

Netanjahu egyben elutasította politikája Joe Biden amerikai elnök általi bírálatát. Kijelentette, hogy az izraeliek túlnyomó többsége kiáll mellette.

„Ha az amerikai elnök úgy véli, hogy magánpolitikát folytatok az izraeliek többségének kívánságai ellenére és ártok Izrael érdekeinek, akkor mindkét pontban téved” – hangsúlyozta a zsidó állam kormányfője.

Kijelentette, hogy az izraeliek támogatják a megmaradt Hamász-zászlóaljak megsemmisítését célzó intézkedéseit. Leszögezte: mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az október 7-i mészárlás megismétlődhessen.
Biden szombaton az MSNBC amerikai televíziónak adott interjújában Netanjahura utalva kijelentette, hogy „azt gondolom, több rosszat tett, mint jót.”

„Joga van megvédeni Izraelt, és joga van folytatni a Hamász elleni műveleteket. Mindazonáltal muszáj nagyobb gondot fordítania a műveletei miatt elveszett ártatlan életekre” – fogalmazott Biden.

Az izraeli miniszterelnök mindazonáltal eltökéltnek mutatkozott, hogy a nemzetközi figyelmeztetések ellenére megindíthassa offenzíváját a radikálisok ellen a palesztinok lakta térség déli részén található Rafahban.

„Közel állunk a győzelemhez” – húzta alá Netanjahu.

Mint mondta, az utolsó Hamász-zászlóaljak elleni offenzíva megkezdését követően a harcok intenzív fázisa négy, vagy akár hat hétig is eltarthat. Hangsúlyozta, hogy a Hamász-zászlóaljak háromnegyedét már megsemmisítették, s most feladni a küzdelmet abszurd lenne.

Netanjahu szerint a terrorszervezet stratégiája arra épít, hogy növeljék a nemzetközi nyomást Izraelre eltántorítva attól, hogy végső vereséget mérjen a Hamász erőire.
Az izraeli kormányfő egyben cáfolta a Hamász ellenőrzése alatt álló gázai hatóságok adatait az áldozatokról.

Kijelentette, hogy a megölt civilek száma jóval alacsonyabb az általuk közölt 31 ezernél. Netanjahu szerint az izraeli hadsereg ugyanis legalább 13 ezer terroristával végzett. „Ezzel a civil áldozatok számának aránya valószínűleg 1,5 az 1-hez. Most már azonban csak 1 az 1-hez” – fűzte hozzá.

Kihajózásra kész Ciprusról az éhínség sújtotta Gázai övezet részére humanitárius segélyt szállító első hajó, miközben egyre halványabbak a remények, hogy a muszlim böjti hónap, a ramadán kezdete előtt megszülethet a tűzszünet Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet között.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának közleménye szerint Izrael szombaton azzal vádolta meg a Hamászt, hogy nem érdekelt a megállapodásban, és lángba akarja borítani a térséget a hét elején kezdődő ramadán alatt.

A közleményben azt is bejelentették, hogy pénteken

találkoztak az izraeli és az amerikai hírszerzés, a Moszad és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetői, hogy a gázai övezeti fegyverszünetről tárgyaljanak.

Miközben a szárazföldi, illetve légi úton szállított segély jóval a palesztin terület szükségletei alatt van, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken reményét fejezte ki, hogy vasárnap tengeri folyosót nyithatnak, amelyen a Gázai övezettől mintegy 370 kilométerre fekvő Ciprusról szállítanának segélyeket.

Két civil szervezet – a spanyol Open Arms és az amerikai World Central Kitchen (WCK) készül arra, hogy a földközi-tengeri sziget déli partján fekvő Lárnakából elindítsa az első hajót 200 tonna élelmiszerrel a fedélzetén. Az Open Arms szóvivője, Laura Lanza közölte, hogy a műveletet engedélyező izraeli hatóságok jelenleg ellenőrzik a szállítmányt, a WCK pedig a gázai embereivel „mólót épít” a kirakodáshoz.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelentette be ideiglenes móló építését Gázánál, amely segítségével

a Pentagon szerint napi kétmillió adag élelmiszert lehet eljuttatni a palesztin terület lakói részére.

A védelmi tárca szerint az építkezésben feltehetően több mint ezer katona venne részt és a munkálatok hatvan napig is eltarthatnak.

Az ENSZ szerint a súlyos víz- és élelmiszerhiánytól szenvedő terület 2,4 millió lakosából 2,2 milliót fenyeget éhínség, 1,7 millióan menekültek el otthonukból a harcok és a tömeges pusztítást okozó izraeli légicsapások miatt.

A „szinte elkerülhetetlenné váló általános gázai éhínségre” figyelmeztető ENSZ szerint a légi, illetve tengeri úton célba juttatott segélyek nem helyettesíthetik a szárazföldi szállításokat.

Svédország és Kanada szombaton bejelentette, hogy újból finanszírozza a palesztinokat segélyező ENSZ-szervezetet, az UNRWA-t, egy hónappal azután, hogy tizenöt másik országgal együtt felfüggesztette a hozzájárulást. Izrael súlyos tévedésnek nevezte a két ország döntését.

Az ENSZ-ügynökséget Izrael január végén azzal vádolta meg, hogy tizenkét alkalmazottjának köze volt az Izrael ellen október 7-én a Hamász által elkövetett véres támadáshoz.

A Gázai övezetet irányító Hamász egészségügy-minisztériuma szerint három újabb gyermek halálával eddig

legkevesebb huszonhárom polgári személy halt meg alultápláltság és kiszáradás miatt a területen.

A tárca adatai szerint az elmúlt 24 órában izraeli légicsapásokban legkevesebb 82 ember halt meg, a gázai háború kezdete óta így 30 960-ra nőtt a halottak száma.

Iszmail Haníje, a Hamász vezetője szombaton közleményében valamennyi határátkelő megnyitását követelte, hogy „véget vessenek a népe elleni blokádnak” és gyorsan tudjanak segélyt osztani.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a Hamászra hárul a fegyverszünet elfogadása,

de a szervezet fegyveres szárnya közölte: nem tesz engedményt azokból a követeléseiből, amelyek szerint csak végleges tűzszünet és az összes izraeli katonának a Gázai övezetből történő kivonása esetén hajlandó megállapodni a túszok elengedéséről.

Egy, a levegőből ledobott nagy segélycsomag csapott agyon öt embert a Gázai övezetben – közölte  a radikális iszlamista Hamász ellenőrzése alatt álló helyi egészségügyi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a tragédia a nem megfelelően kibomló ejtőernyő miatt következett be.

A közösségi médiában megjelent videófelvételeken látható, amint a nagy segélycsomag szinte fékezés nélkül a földnek csapódik. A halálos áldozatok mellett több sérült is van.

Az Egyesült Államok partnerországaival szombaton kezdte el légi humanitárius akcióját, amelynek keretében segélycsomagokat dobnak le a palesztin területen a lakosság ínséges helyzetének enyhítésére.

Az izraeli hadsereg vizsgálatot indított annak feltárására, hogy milyen esetleges hibák vezettek ahhoz, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én meglepetésszerű támadást tudott indítani Izrael ellen – jelentette be az IDF szóvivője.

Az IDF vizsgálata a 2018-tól 2023. október 10-ig tartó időszakot veszi górcső alá. Az iszlamista Hamász támadása után október 10-re nyerte vissza Izrael az ellenőrzést a gázai határt körülvevő térség felett.

A nyomozás minden szinten kiértékeli a meglepetésszerű offenzíva előtti órákban és az azt megelőző napokban történt döntéshozatali folyamatokat, valamint a hadsereg határvédelmi politikáját és hírszerzését az azt megelőző években.

Herci Halevi, az IDF vezérkari főnöke szerint a nyomozás célja a tanulságok levonása annak érdekében, hogy növeljék a hadsereg hatékonyságát a jelenleg is folyó harcokban, valamint hogy javítsák a felkészülést a következő hadjáratra. Fokozni kívánják vele azt az erőfeszítést is, hogy a határ menti települések lakói visszatérjenek otthonaikba és bízzanak abban, hogy képesek megvédeni őket.

A vizsgálat négy fő kérdésre összpontosít:

• miként ítélték meg a Hamászt 2018-tól; miként működött az ellenség terveinek értékelése 2018-tól a háború kitöréséig, különös tekintettel a hírszerzésre;
• hogyan történt a hírszerzési és döntéshozatali folyamat október 7. előestéjén és az azt megelőző napokon;
• hogyan folyt a határ menti települések feletti katonai uralom visszaszerzése október 7. és 10. között,
• ezen belül miként alkalmazta erőit az IDF.

Emellett áttekintik a jelenleg is zajló harcok jelentősebb csatáit és hadieseményeit, a tartalékok mozgósítását és a logisztikai működést, a fegyverzet és a tartalékalkatrészek biztosítását, valamint a támadás civil áldozatainak október 7-i evakuálását.

Az IDF kiképző és felkészítő részlege egyezteti a nyomozást, melynek eredményeit júniustól terjesztik a vezérkari főnök elé. Noha a hadseregben úgy vélik, hogy a vezérkari főnök és a vezérkar szakmai alapon, tárgyilagosan vezeti majd a vizsgálatot, az véleményük szerint nem pótolja egy külső grémium esetleges ellenőrzését.