Német támadás Oroszország ellen?

Olaf Scholz német kancellár szombaton gyors tisztázást ígért annak az előző nap nyilvánosságra került hangfelvételnek az ügyében, amelyen állítólag a német légierő főtisztjei az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyalnak.

Scholz, aki Rómában tartózkodik, és a Vatikánban magánkihallgatáson Ferenc pápa is fogadta, a dpa hírügynökségnek az esetleges külpolitikai következményeket tudakoló kérdésére válaszolva „nagyon komoly ügynek” nevezte a fejleményt, amelyet „nagyon gondosan, nagyon intenzíven és nagyon gyorsan tisztázni kell”.

Német parlamenti képviselők követelték az orosz RT televízió által nyilvánosságra hozott hangfelvétel körülményeinek tisztázását, amelyen állítólag a Bundeswehr főtisztjei megvitatták német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét.

„Ha ez a történet igaz, akkor ez egy rendkívül problematikus eset”

– mondta Konstantin von Notz, a Bundestag parlamenti ellenőrző bizottságának elnöke az RND hírügynökségnek nyilatkozva.

A német védelmi minisztérium vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy valóban lehallgattak-e bizalmas beszélgetéseket – tájékoztatta a tárca szóvivője a dpa hírügynökséget. Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak.

Azon a napon, amikor Olaf Scholz azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat, anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő magyarázatot követelt a német hatóságoktól a lehallgatott beszélgetésről, és kijelentette, hogy a magyarázat megtagadása egyenlő lenne a beismeréssel.

Moszkva magyarázatot követel a német hatóságoktól német tisztek beszélgetése kapcsán, akik a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd felrobbantásáról tárgyaltak. A magyarázat megtagadása egyenlő a beismeréssel – jelentette ki pénteken Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Előzőleg az RT orosz televízió főszerkesztője, Margarita Szimonján jelentette ki, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, magas rangú német tisztek azt vitatták meg, hogyan lehetne Taurus rakétákkal felrobbantani a krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Szimonján állítása szerint létezik ezt bizonyító hangfelvétel, amelynek átiratát később közzé is tette. Eszerint a tisztek azt vitatták meg, hogy hány Taurus rakéta elegendő a híd lerombolásához, továbbá a támadás részleteit tárgyalták.

Néhány órával később Szimonján közzétette a négy katonatiszt nevét és beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Torsten Grefe ezredes, a légierő felügyelője, Ingo Gerhartz altábornagy, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett benne részt.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a német tisztek megvitatták nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajna számára történő szállítását, miközben rámutattak a legyártásnak és az ukrán katonák kiképzésének időigényességére.

A Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében.

„A Nyugat konfliktust provokált ki Ukrajnában, a Közel-Keleten és a világ más régióiban, és folytatja a hazudozást. Minden szégyenérzet nélkül azt állítják most, hogy Oroszország állítólag meg akarja támadni Európát. Mi önökkel együtt tudjuk, hogy ostobaságot beszélnek” – mondta az államfő a több mint kétórás beszédben.

Azt állította, hogy miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Moszkvát, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket, megpróbálva vereségre kényszeríteni Oroszországot. Óvta a nyugati országokat az ukrajnai háborúba való közvetlen beavatkozástól, és azt hangoztatta: veszélyes külpolitikai lépéseik és a részükről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.

„Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába. Emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények” – jelentette ki.

Meg kell érteniük végre, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink (…), amelyek képesek célpontokat megsemmisíteni az ő területükön – tette hozzá.

Elmondta egyebek között, hogy az orosz fegyveres erők a Kinzsal rakéták mellett harcban is bevetették már a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot, és rendszerbe is állították. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni demonstrálását – ígérte.

Kijelentette, hogy hadrendbe állították az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyvert és a Pereszvet lézerrendszert. Az elnök szerint befejezéséhez közeledik a Burevesztnyik korlátlan hatótávolságú, hiperszonikus pilóta nélküli manőverező repülőgép és a nukleáris robbanótöltet hordozásra alkalmas Poszejdon pilóta nélküli tengeralattjáró tesztelése.

Megismételte tézisét, miszerint nem Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében, de mindent elkövet annak befejezésére, és ehhez minden eszköze megvan. Hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát.

Úgy vélekedett, hogy egy erős, szuverén Oroszország nélkül nem alakulhat ki tartós világrend, a Nyugatnak pedig Oroszország helyett egy hanyatló térre van szüksége, ahol azt teheti, amit akar.

Azt mondta, hogy Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a hadászati egyensúly kérdéseiről, de nem hagyja magát ezekbe belekényszeríteni. Emellett tudatában van annak, hogy az Egyesült Államok stratégiai vereséget szándékozik mérni Oroszországra.

Bejelentette egyebek között, hogy Oroszország egy új globális pénzügyi architektúrát fog kiépíteni, a fejlett technológia alapján, politikai beavatkozástól mentesen. Azt ígérte, hogy Oroszország, amely vásárlóerő-paritás (PPP) alapján Európában az első, a világon pedig az ötödik helyen áll, hamarosan egyike lesz a világ négy legnagyobb gazdaságának.

Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

„Ez nem az első eset, hogy felelőtlen nyilatkozatot láthattunk Vlagyimir Putyin (orosz elnök) részéről. Nem illik így beszélnie egy nukleáris hatalom vezetőjének” – hangsúlyozta Miller.

Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról szólt, hogy a Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat. Az orosz elnök figyelmeztetett, hogy a nyugati államok atomháborút provokálhatnak ki azzal, ha csapatokat küldenek Ukrajnába.

Az átirat szerint a gyártó cég közreműködésével akartak információkat cserélni, hogy ezáltal Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban. A beszélgetés átirata szerint tíz, sőt, húsz rakéta is kevés volna a híd lerombolásához.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Kremlnek eddig nem áll a rendelkezésére információ a krími híd elleni támadás részleteiről folytatott beszélgetés tartalmáról.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy a kérdésről meghallgatást tartanak a duma következő ülésén.

A Szputnyik Rádió jelentése szerint a német védelmi tárca nem kívánta kommentálni az RT által közölteket, a minisztérium szóvivője annyit jegyzett meg, hogy sajtóértesülésekre nem szokásuk reagálni.

A krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz.