Készen állunk a háborúra Oroszországgal – erről a NATO egyik parancsnoka beszélt Kijevben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Rob Bauer azt mondta: a NATO feladata az, hogy készen álljon egy háborúra, ugyanakkor fejleszteni kell a katonai képességeket. A nyugati háborús fenyegetéseket februárban a francia elnök nyilatkozata indította el azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába. Most a francia vezérkari főnök is arról beszélt: az orosz elnöknek számolnia kell azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába.

A háború kitörése óta most először ment NATO-küldöttség Kijevbe. A delegációt Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke vezette, aki már januárban azt mondta, hogy a NATO-nak fel kell készülnie egy Oroszország elleni háborúra. Év eleji kijelentését ezúttal már az ukrán fővárosban erősítette meg.

„Készen állunk? A válasz, igen! Ez a legfőbb feladatunk: hogy készen álljunk. Készen kell állni már ma, ugyanakkor fejleszteni kell a képességeket a jövőre!” – nyilatkozta a tengernagy egy ukrán lapnak. Elárulta, hogy a fenyegetés már 2014-ben, a Krím orosz megszállása után tudatosodott a katonai szövetségben, ezután visszatértek a kollektív védelemhez, és 2019-ben, vagyis jóval az ukrajnai háború kitörése előtt, a NATO új védelmi stratégiát dolgozott ki, és haderőfejlesztésbe kezdett.

Emmanuel Macron francia elnök először februárban beszélt arról, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni”

– mondta Emmanuel Macron.

Franciaország továbbra is háborús lázban ég. A Magyar Nemzet azt írja, újabb háborús üzenet érkezett, ezúttal Thierry Burkhardtól. A vezérkari főnök ugyanis azt mondta: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette azt is, hogy az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

Az Európa felől folyamatosan érkező háborús kijelentéseket Moszkva sem hagyta szó nélkül.

Az orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta:

Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig kijelentette, hogy háborúban állnak. Míg Oroszország kezdetben különleges katonai műveletet hajtott végre Ukrajnában, a helyzet megváltozott, amikor a nyugati országok elkezdték aktívan és nyíltan támogatni az ukránokat.

„Háborúban állunk. Igen, ez egy különleges hadműveletnek indult, de amint a Nyugat ennek résztvevője lett Ukrajna oldalán, számunkra már háborúvá vált a helyzet. Meg vagyok győződve erről” – mondta a Kreml szóvivője.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kétnapos uniós csúcstalálkozó végén úgy fogalmazott: Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését. A német hadsereg vezérkari főnöke pedig az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező fenyegetések miatt.

„A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – erről pedig már Kiszelly Zoltán beszélt.

A Századvég politikai elemzési igazgatója az M1-en azt mondta,

a nyugati politikusoknak azért van szükségük arra, hogy háborús pszichózisba kergessék az embereket, mert jólétet nem tudnak biztosítani nekik.

A közvélemény elvárása azonban az, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába – ez derül ki a Századvég felméréséből. A kutatás rávilágít: a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

Nyugati csapatok Ukrajnába küldésével fenyegetnek a franciák újra. Már a vezérkari főnök is azt hangoztatja: az orosz elnöknek számolnia kell azzal, hogy egy ponton nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint a nyugat nem tud mást ígérni az embereknek, mint világháborús pszichózist.

Újabb háborús üzenet érkezett Franciaországból – ezt írja a Magyar Nemzet. Thierry Burkhard vezérkari főnököt idézik, aki úgy fogalmazott: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette: az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

Egyre több háborús kijelentés érkezik Franciaországból, és ezeket Moszkva sem hagyja szó nélkül.

Azt orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta: Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Emmanuel Macron először februárban mondta azt, hogy nyugati csapatokat küldhetnek Ukrajnába. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni” – mondta a francia elnök.

Emanuel Macron kijelentése mellé egymás után állnak az európai vezetők. Legutóbb a lengyel haderő volt vezérkari főnöke beszélt egy esetleges háborúról a NATO és Oroszország között.

Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója az M1-en azt mondta: kommunikációs szakember kellene ahhoz, hogy értelmezni lehessen az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron háborús kijelentéseit.

„Biztonságpolitikai vagy katonai szempontból nem is tudom értelmezni. Egy háborúnak mindig van egy célja és a cél eléréséhez tesz lépéseket. Na most itt a cél sincs egyértelműen megfogalmazva, ebből kifolyólag a lépéseket sem tudjuk összetenni” – tette hozzá.

A közvélemény elvárása, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába

– ez derül ki a Századvég felméréséből. A kutatás rávilágít: a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

„A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – mondta Kiszelly Zoltán.

A Századvég elemzési igazgatója szerint a nyugati politikusoknak azért van szükségük arra, hogy háborús pszichózisba kergessék az embereket, mert jólétet nem tudnak biztosítani nekik.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Azt írták: miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz-ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Kiindulópontként hangsúlyozzák, hogy a magyarok az orosz-ukrán háború kirobbanásának és elhúzódásának okaiként nagyhatalmi érdekek ütközését, illetve az Egyesült Államok és Oroszország kompromisszumképtelenségét látják. Ennek megfelelően a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) úgy gondolja, hogy a fegyveres konfliktusban nagyhatalmak (az USA és Oroszország) gazdasági és katonai érdekei ütköznek, valamint azért nincs béke, mivel egyik fél sem hajlandó engedni.

Emmanuel Macron – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – a közelmúltban több alkalommal is sugalmazta európai szárazföldi csapatok ukrajnai bevetésének szükségességét. A francia elnök háborúpárti víziója nyomán a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis leszögezte, hogy „nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját”, míg Petr Pavel cseh elnök támogatná azokat a megbeszéléseket, amelyek egy esetleges ukrajnai katonai jelenlétről szólnának – írták.

Ezen felül Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter „üdvözölte” Macron háborús felvetését, hozzátéve, hogy „a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen”, továbbá Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a francia elnök – háborúpárti megszólalásával – pusztán „nyilvánosan elismerte a nyilvánvalót”, amely annak felismerésére fogja sarkallni Európát, hogy „többet kell tennie” Ukrajnáért. Az említett kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a kutatási adatok tanúsága szerint a válaszadók 77 százaléka hallott arról, hogy Emmanuel Macron és más uniós politikusok, valamint ukrán vezetők is Európa katonai beavatkozását sürgették az orosz-ukrán háborúba – olvasható a Századvég közleményében.

Hozzátették: fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a magyar lakosság határozottan elutasítja az ukrajnai háborús beavatkozás gondolatát. A felmérés rávilágít, hogy a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái, vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

A nemzetközi közbeszédben gyakran visszatérő állítás, hogy Ukrajna a katonai erőfeszítéseivel Európát védi, mivel Oroszország – Ukrajna esetleges legyőzését követően – tovább terjeszkedne a kontinensen.

A közvélemény-kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet ezzel a feltételezéssel. Megállapítható, hogy 10-ből 8 megkérdezett (80 százalék) úgy látja, hogy Oroszország – Ukrajna esetleges katonai vereségét követően – valószínűleg nem támadná meg Magyarországot. Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka azt sem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t, amennyiben legyőzi Ukrajnát – áll a közleményben.

NATO-tábornok: Készen állunk az orosz háborúra