NATO-csapatokat Ukrajnába?

Egyre több európai vezető biztosítja támogatásáról Emmanuel Macron francia elnököt, aki nem zárja ki a lehetőségét, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába. Lettország, Litvánia, Csehország és Lengyelország vezető politikusai is arról beszélnek, hogy nem szabad vörös vonalat húzni Kijev támogatásában - írja a hirado.hu. Az ukrán külügyminiszter azt mondta: nem kell aggódni a háború kiszélesedésétől, szerinte az orosz elnök csak fenyegetőzik.

Emmanuel Macron a közeljövőben Ukrajnába látogat – közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnököt az Unian idézte, megjegyezve: a francia elnök látogatása január óta tervben volt.

„Hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattam Emmanuel Macronnal” – fogalmazott az ukrán elnök Telegram csatornáján. Volodimir Zelenszkij kiemelte: megköszönte a francia elnök közbenjárását a nagy hatótávolságú fegyverek koalíciójának elindításában és az Ukrajna támogatására tett valamennyi nyilatkozatát.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta nemrég Emmanuel Macron arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

A francia elnök később többször is megerősítette a nemzetközi felháborodást keltő kijelentését, sőt Prágában burkoltan gyávasággal is vádolta szövetségeseit.

„Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök.

A cseh elnök – aki korábban magas rangú katonatiszt volt – egyetértve Emmanuel Macronnal azt mondta: új módokon kell támogatni Ukrajnát. „Támogatom, hogy új utakat keressünk, beleértve a lehetséges ukrajnai jelenlétről szóló megbeszéléseket” – mondta Petr Pavel.

„Emmanuel Macron kijelentése arra sarkallja Európát, hogy többet tegyen Ukrajnáért” – mondta az ukrán külügyminiszter Vilniusban. Dmitro Kuleba hangsúlyozta: Párizs ismerte el elsőként, hogy ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, akkor háború lesz Európában. Az ukrán külügyminiszter arról is beszélt: elege van a háború kiterjedésétől való félelemből, mert a korábbi fegyverszállítmányok sem vezettek ehhez, és szerinte Vlagyimir Putyin csak fenyegetőzik.

„A mi problémánk az, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik az eszkalációtól való félelemben gondolkodnak erről a háborúról. Mitől félnek, milyen eszkalációtól félnek? Minek kell még történnie Ukrajnával ahhoz, hogy megértsük, hogy ez a félelem felesleges” – mondta Dmitro Kuleba.

A litván külügyminiszter szerint már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állunk, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért.

„Nem húzhatunk több vörös vonalat magunknak. Ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország győzelmét, és utat nyissunk Ukrajna győzelmének, nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis.

A lengyel külügyminiszter Radoslaw Sikorski a közösségi oldalán biztosította támogatásáról a francia elnököt azt írva: „A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését.”

Lettország elnöke, Edgars Rinkevics pedig azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”

Szakértők szerint a nyugati balliberális politikusok törekvései a béke helyett a háború folytatásához, illetve annak kiterjesztéséhez vezetnek. Többek szerint anyagi érdekek is állhatnak a hátterében, ugyanis a fegyvergyártás és kereskedelem óriási üzlet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.

„Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie” – szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap idézett.

Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak.

„Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában” – figyelmeztetett Kuleba.

A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved,

de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt.

Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindezt elkerülhető legyen az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. „Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék” – jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte szombaton, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a

„harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”.

A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.

Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”. Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.

A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.

A lengyel törvényhozásban szóban, majd később X-oldalán írásban is megerősítette Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken, hogy nem látja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai jelenlétét. Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Litvániában beszélt ugyanerről. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséhez fordul.

„A NATO-erők jelenléte Ukrajnában

nem elképzelhetetlen. Nagyra értékelem Emmanuel Macron elnök kezdeményezését,

mert ez arról szól, hogy Putyin fél, nem pedig arról, hogy mi félünk Putyintól” – ezt az X (Twitter)-bejegyzést tette közzé Radek Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken.

Varsó felzárkózott Macronhoz?

A politikus a lengyel parlamentben pénteken, Lengyelország NATO-tagságának 25. évfordulója alkalmából rendezett vitán tette ugyanezt a megjegyzést, a külügyminisztérium pedig később angolul tweetelte a kommentárt – jelenti az AP. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a múlt hónapban beszélt arról, hogy nem zárható ki a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetősége – emlékeztet az amerikai hírügynökség, hozzátéve: „ez más vezetők felháborodását váltotta ki.”

Macron február 27-én megerősítette a NATO-partnereknek tett ajánlatát,

hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Hozzátette azonban, hogy a szárazföldi csapatok küldésével kapcsolatos hivatalos konszenzus „még nem született meg, de semmi sem zárható ki.”

Francia tisztviselők később igyekeztek tisztázni Macron megjegyzéseit és csillapítani a visszhangot, miközben ragaszkodtak ahhoz, hogy egyértelmű jelzést kell küldeni Oroszországnak, hogy nem nyerheti meg ukrajnai háborúját.

Litvániát bátorítja Séjourné

Mindeközben viszont

Franciaország olyan országok szövetségét építi fel, amelyek nyitottak arra, hogy potenciálisan nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába

– derül ki a Politico cikkéből. Az amerikai lap brüsszeli kiadása hozzáteszi: Párizs eközben egyre mélyebb ellentétekbe kerül a kérdésben jóval óvatosabb Berlinnel.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter

szintén pénteken – amikor Sikorski a fenti kijelentést tette – Litvániában tartózkodott, ahol találkozott balti és ukrán kollégáival. Igyekezett alátámasztani azt az elképzelést, hogy

külföldi csapatok segíthetnek Ukrajnának

„olyan területeken, mint az aknamentesítés.”

A Kreml viszont arra figyelmeztetett, hogy ha a NATO csapatokat küld, akkor elkerülhetetlen lesz a szövetség és Oroszország közötti közvetlen konfliktus. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint egy ilyen lépés globális nukleáris konfliktust kockáztatna.

Az ENSZ BT-hez fordul Moszkva

Oroszország szombaton

az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését kezdeményezte

március 22-ére Ukrajna ügyében – közli a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az Andalou török állami hírügymnökség úgy tudja: az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén beszédében Dmitrij Poljanszkij Oroszország állandó ENSZ-képviselő-helyettese azt mondta, hogy Moszkva többet szeretne megtudni az ilyen, a harmadik világháború kezdetével járó elképzelésekről.”