POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.22.

Moszkva szerint már dúl a háború a Nyugattal

Ez már nem "csak" egy különleges hadművelet...

A különleges hadműveletből háború lett, miután a Nyugat bekapcsolódott az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az Argumenti i Fakti című lapnak adott interjúban, amelyet az Oroszhirek.hu szemlézett.

Moszkva továbbra is azt a célt fogja követni, hogy az ukrán hadsereg ne jelenthessen fenyegetést orosz állampolgárokra vagy területre – mondta a szóvivő a lapnak, megjegyezve, hogy az országnak most négy új szövetségi szubjektuma van, amelyeket meg kell védeni, és teljes mértékben fel kell szabadítani a kijevi erők alól.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy határain egy olyan állam létezzen, amely nyilvánosan állítja, hogy elfoglalja a Krím félszigetet, valamint Oroszország új területeit, utalva a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokra, valamint a Zaporizzsjai és Herszon területekre.

Oroszország célja most az, hogy biztosítsa a négy új régió lakóit, és felszabadítsa a Kijev által megszállt területet – tette hozzá a szóvivő.

A katonai kontingens Ukrajnába küldésének ötletét Emmanuel Macron francia elnök vetette fel a Kijev támogatásáról szóló, februári nemzetközi konferencián. Akkor a tanácskozás egyetlen résztvevője sem támogatta az elképzelést. Ugyanakkor a Le Monde című napilap értesülései szerint a francia hatóságok már 2023 nyarán elkezdték mérlegelni, hogy katonai személyzetet küldjenek Ukrajnába. Macron 2024 februárjában szűk körben azt mondta, hogy „idén embereket kell küldeni Odesszába”.

Szergej Nariskin, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója által idézett adatok szerint Franciaország már előkészíti a kontingenst, amely első lépésben mintegy kétezer katonából áll majd.

A Kreml hangsúlyozta, hogy Moszkva szorosan követi a nyilatkozatokat, és figyelmeztetett, hogy a külföldi csapatok Ukrajnába küldésének helyrehozhatatlan következményei lehetnek.

A német hadsereg vezérkari főnöke, Carsten Breuer tábornok az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező, potenciális fenyegetések miatt – erről ő maga beszélt a Funke médiacsoportnak adott interjúban, amely pénteken jelent meg.

„Öt-nyolc évünk van. Ez idő alatt létre kell hoznunk egy rakétavédelmi rendszert. Nincs más választási lehetőség” – mondta Breuer.

„Úgy gondoljuk, hogy Oroszország öt-nyolc éven belül képes lesz háborút indítani NATO-tagországok ellen. Addigra Németországnak is olyan helyzetben kell lennie, hogy egy ilyen támadást elháríthasson” – fejtette ki a parancsnok, hozzátéve, hogy a támadás történhet „a teljes hadszíntéren keresztül – a kibertámadásoktól a drónokon át a rakétákig”.

Breuer véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolja szándékait a Nyugatra vonatkozóan, de szerinte egy nyugati ország elleni támadás jelenleg a legrosszabb forgatókönyv.

A parancsnok visszautasította azokat a németországi kijelentéseket az ukrajnai konfliktusról, amelyek egy befagyasztott háborús állapot megengedéséről szólnak.

„Egy háború befagyasztása azt feltételezi, hogy ezt a helyzetet elfogadják mindkét oldalon. Aligha van olyan befagyasztott konfliktus a világon, amely ne lángolt volna újra fel. A jelenlegi katonai helyzet miatt Ukrajnában a háború befagyasztása sem lehetségesnek, sem célszerűnek nem tűnik” – mondta Breuer.

A vezérkari főnök kitért arra is, hogy Olaf Scholz kancellár 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörését követően – szakítva addigi biztonságpolitikájával – jelentősen növelte a védelmi kiadásokat, valamint százmilliárd eurót különített el a német hadsereg számára.

Breuer szerint az elkülönített pénzeszközök nyolcvan százalékát már lekötötték, és a tervek szerint ez év végéig teljes mértékben lekötik.

„Jelenleg nehéz időszakon megyünk keresztül. Az anyagok nagy részét már megrendeltük, de még nem érkezik olyan ütemben a csapatokhoz, mint ahogy azt szeretném” – fejtette ki Breuer, aki a százmilliárd eurós finanszírozásra „kezdeti befektetésként” tekint.

„Stabilizálnunk kell a védelmi kiadásokat. A védelmi költségvetésnek hosszú távon a GDP két százalékán kell maradnia” – mondta az interjúban.

Újabb háborús üzenet érkezett Franciaországból – ezt írja a Magyar Nemzet. Thierry Burkhard vezérkari főnököt idézik, aki úgy fogalmazott: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette: az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

 

Egyre több háborús kijelentés érkezik Franciaországból, és ezeket Moszkva sem hagyja szó nélkül.

Azt orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta: Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Emmanuel Macron először februárban mondta azt, hogy nyugati csapatokat küldhetnek Ukrajnába. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni” – mondta a francia elnök.

Emanuel Macron kijelentése mellé egymás után állnak az európai vezetők. Legutóbb a lengyel haderő volt vezérkari főnöke beszélt egy esetleges háborúról a NATO és Oroszország között.

Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója az M1-en azt mondta: kommunikációs szakember kellene ahhoz, hogy értelmezni lehessen az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron háborús kijelentéseit.

„Biztonságpolitikai vagy katonai szempontból nem is tudom értelmezni. Egy háborúnak mindig van egy célja és a cél eléréséhez tesz lépéseket. Na most itt a cél sincs egyértelműen megfogalmazva, ebből kifolyólag a lépéseket sem tudjuk összetenni” – tette  hozzá.

A közvélemény elvárása, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába

– ez derül ki a Századvég felméréséből. A kutatás rávilágít: a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

 „A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – mondta Kiszelly Zoltán.

A Századvég elemzési igazgatója szerint a nyugati politikusoknak azért van szükségük arra, hogy háborús pszichózisba kergessék az embereket, mert jólétet nem tudnak biztosítani nekik.

A francia fegyveres erők készen állnak a legnehezebb konfliktusokra – ezt a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke nyilatkozta a Le Monde című újságnak.

A cikk alapján az Origo azt írta: a parancsnokság vezetője szerint a francia fegyveres erők kevesebb mint 30 nap alatt 20 ezer katonát képesek bevetni.

„A francia hadsereg készen áll. Bárhogy is alakul a nemzetközi helyzet, a franciák bízhatnak abban, hogy katonáik készséggel válaszolnak” – szögezte le Pierre Schill, a francia hadsereg vezérkari főnöke.

Az, hogy a francia katonákat folyamatosan gyakorlatoznak, nem titok. Szakértők szerint az viszont aggodalomra adhat okot, hogy nemrég az orosz külső hírszerző szolgálat igazgatója is arról beszélt, kétezer francia katona készülhet Ukrajnába. Szergej Nariskin hozzátette: ennyi embert nem lehet észrevétlenül Ukrajnába küldeni, és a francia alakulat az orosz hadsereg kiemelt, legitim célpontja lesz.

Az ügy még február végén robbant ki, amikor Emmanuel Macron francia elnök Párizsban nem zárta ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését.

Azt mondta: országa mindent meg fog tenni azért, hogy Oroszország ne győzzön a háborúban. Nyilatkozata nagy port kavart, ennek ellenére Emmanuel Macron később is megerősítette, hogy pontosan fogalmazott, sőt, gyakorlatilag gyávának nevezte azokat, akik nem értenek egyet a katonák bevetésével.

„Most akkor ez a mi háborúnk vagy sem? Talán el kéne fordulnunk, hogy az események maguktól lejátszódjanak? Én nem hiszem” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Szavaira többen is reagáltak. Nemrég az orosz elnök is válaszolt arra, hogy lehetséges-e konfliktus Oroszország és a NATO között. Azt mondta: a mai világban minden lehetséges.

„Már mondtam, és mindenki számára világos, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól” – szögezte le Putyin.

Emmanuel Macron ennek ellenére egy ukrán televíziócsatornának ismét leszögezte: Oroszország nem nyerhet.

„Azt kell mondanom, hogy európai előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni. Mi miért mondanánk el minden reggel, hol fogunk megállni?” – közölte a francia elnök.

„Ha egy NATO-tagállam katonái fegyveres konfliktusban vesznek részt, az még nem jelenti azt, hogy a többi országnak a segítségére kellene sietnie” – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány tanácsadója hozzátette: az azonban más helyzetet jelentene, ha Franciaország megtámadná az orosz csapatokat.

Hozzátette: „Hogyha Franciaország ilyen módon nyíltan megtámadja az orosz csapatokat, akár Ukrajna területén, és erre Oroszország reagál, mondjuk nagy hatótávolságú rakétákkal Franciaországgal szemben, az viszont egyértelműen már az ötös cikkely életbelépését eredményezi.”

„A mai európai vezetők  jelentős része nem a saját országát tartja fontosnak” – erről már Földi László beszélt az M1-en. A titkosszolgálati szakértő hozzátette: előfordulhat az is, hogy ők az Amerikai Egyesült Államok érdekeit tartják szem előtt.

„Kaphat utasítást arra, hogy az Egyesült Államok érdekében próbáljon Európában egyfajta harci díszbe öltözni, de hát Franciaországban komoly gondok vannak. Mind a társadalom szintjén – hála a migrációs politikájának – és a gazdaság területén is, hála egyébként az orosz embargó okozta problémáknak, a fölemelt energiaáraknak. Tudjuk jól, a kereskedelem a feje tetejére állt ilyen értelemben” – mutatott rá a szakértő.

Földi László hozzátette: Emmanuel Macron  kijelentésének célja az is lehet, hogy a franciaországi problémákat az asztal alá söpörje. Csakhogy ő egy személyben nem dönthet háború és béke kérdéséről.

Ráadásul a franciák közül egyre többen látják úgy, hogy háború helyett inkább békére lenne szükség.

ripost.hu

Most jött a szörnyű hír: kisiklott egy vonat Magyarországon, zajlik a mentés

borsonline.hu

Egyedi Nanushkában tündökölt a Bridgeton új évadának sztárja

vg.hu

Történelmi üzlettől eshet el az OTP, bődületes osztalék lehet a vége

ripost.hu

Kétperces helyesírási teszt: mennyit találsz el?

vg.hu

Nagy bejelentést tett a magyar mobilszolgáltató: még ezen a héten ingyenessé teszik a netet – de csak egy napra

ripost.hu

A tudósok is kővé dermedtek attól, ami az óceán mélyéről előkerült

travelo.hu

Mostantól gyorsabban juthatsz ki Ferihegyre

ripost.hu

Katalin lett a célpontja? Sunyi tervet eszelt ki Meghan Markle

ripost.hu

Most jött a hír: balesetet szenvedett a sikeres sportoló, nem tudták megmenteni

ripost.hu

Dühöngenek a Tesco dolgozói: ez a vásárlói szokás mindenkit az őrületbe kerget

ripost.hu

Vérfagyasztó jóslat: ekkor borult teljes sötétség az emberiségre

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Amerikai vadászgépeket kap Ukrajna

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

Zelenszkij aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt

POLITIK

700 ezer orosz katona az ukrán fronton

POLITIK

Több orosz gáz érkezik Európába, mint amerikai

POLITIK

Több ország nem írta alá a svájci békedokumentumot Ukrajnáról