tóth gabi
Még a baloldaliak jelentős része is neki szurkol.
A magyarok abszolút többsége (51 százalék) szerint hazánk Trump győzelmével járna jobban az Amerikai Egyesült Államok novemberben esedékes elnökválasztásán. A baloldali választók negyede (26 százalék) is Trump sikerének szorít – olvasható a Real-PR 93 legfrissebb felmérésében, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.
A közlemény szerint Donald Trump és Joe Biden indulása a legvalószínűbb az USA elnöki székéért a november 5-én esedékes választásokon.
Megjegyezték, hogy az amerikai elnök személye békeidőben is fontos igazodási pont, de a NATO legnagyobb hadseregével rendelkező államaként az orosz–ukrán konfliktus miatt napjainkban még jelentősebb, hogy ki költözhet be a választásokat követően a Fehér Házba, 2025-ben.
– mutattak rá.
A Real-PR 93.második alkalommal mérte fel a magyar társadalom véleményét ebben a kérdésben. A közvélemény-kutatások ezer felnőtt telefonos megkérdezésével 2024. február 26. és 28., valamint 2023. október 30. és november 2. között készültek. A hibahatár legfeljebb +/-3,1 százalék.
A cég a felmérései alapján kijelenthetőnek nevezte, hogy
Azok aránya, akik szerint Joe Biden jelenlegi elnök újraválasztása lenne jobb Magyarország szempontjából, stabilan alacsony maradt (novemberben 22 százalék, februárban 23 százalék). Ezzel szemben több mint kétszer annyian tartanák lehetséges ellenfele sikerét kedvezőbbnek – tették hozzá.
A biztos szavazók körében Trump megválasztását 52 százalék tartaná jobbnak Magyarország szempontjából, ami növekedést jelent a korábbi 48 százalékhoz képest, ebben a körben a Joe Biden újrázását kedvezőbbnek tartók aránya 2023 novemberét követően 2024 februárjában is 25 százalék maradt, tehát a vele szimpatizálók száma ebben a körben is stagnál – írták.
A felmérés szerint
A budapesti válaszadók 32 százaléka Bident, míg 46 százalékuk Trumpot tartaná Magyarország szempontjából megfelelőbb elnöknek. A vidékiek körében a Trump-szimpátia magasabb, 53 százalékuk a volt elnök, míg 20 százalékuk a jelenlegi elnök megválasztását tartaná kedvezőbbnek Magyarország szempontjából – áll a felmérésben.
A Real-PR 93 szerint világosan látszik, hogy a Trumppal szimpatizálók aránya növekszik az életkor emelkedésével: a 18–39 évesek körében 47 százalék, a középkorúak körében 49 százalék, míg a 60 év felettieknek már az 58 százaléka örülne a visszatérésének. Ezzel szemben Joe Biden hivatalban maradásának leginkább a középkorúak örülnének (25 százalék), míg a 18–39 évesek (21 százalék) és a 60 év felettiek (22 százalék) kevésbé – olvasható a közleményben.
A kormány azt szeretné, hogy a világ egy békésebb hely legyen, és hogy a magyar-amerikai kapcsolatok jól alakuljanak az elkövetkező időszakban, márpedig mindkét ügy szempontjából Donald Trump győzelme lenne kedvező az amerikai elnökválasztáson – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető mindenekelőtt világossá tette, hogy az amerikai elnök személyéről kizárólag az Egyesült Államok állampolgárai dönthetnek.
„Ezt tiszteletben kell tartani, s mi tiszteletben is tartjuk az amerikai polgárok döntését minden esetben. Azzal az elnökkel, azzal az adminisztrációval próbálunk együtt dolgozni, amelyet épp megválasztanak” – mondta.
Majd hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a tapasztalataik egyértelműek:
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a tapasztalataik arra mutatnak, hogyha Donald Trump lett volna az amerikai elnök az elmúlt években is, akkor most Ukrajnában nem lenne háború, és a közel-keleti krízist is gyorsabban megoldhatták volna.
Utóbbi kapcsán arra emlékeztetett, hogy az Ábrahám-megállapodások hosszú évtizedek kudarcai után először hozták el a békés együttélés reményét a különböző civilizációk és nemzetiségek között a közel-keleti térségben.
A miniszter végezetül kijelentette, hogy a kormány azt szeretné, ha a világ békésebb hely lenne, s ha a magyar-amerikai kapcsolatok jól alakulnának az elkövetkezendő időszakban.
„Mind a békének, mind a jó magyar-amerikai kapcsolatoknak a neve Donald Trump nevével egyenlő” – fogalmazott.
Ma, az úgynevezett szuperkedden az Egyesült Államok, egyszerre 15 államban tartanak előválasztást a republikánusok és a demokraták. Ez a szavazás dönti el, hogy a két párt kit indít majd a november 5-ei elnökválasztáson. Bár még nincs vége az előválasztásnak, szinte biztos, hogy a demokraták Joe Biden újraválasztását támogatják, a republikánusok pedig Donald Trump mögé sorakoznak fel.
Újságírók egymás szavába vágva próbálták megtudni, milyen eredménnyel zárult Joe Biden éves kötelező egészségügyi vizsgálata. Az egyik riporter azt kérdezte, van-e olyan aggasztó részlete az orvosi véleménynek, amiről az amerikaiaknak tudniuk kellene.
„Azt mondták, hogy nagyon fiatalnak nézek ki. Nem, nincs semmi változás a tavalyi állampotomhoz képest” – válaszolt Joe Biden.
Az amerikai választókat azonban nem győzte meg az orvosi jelentés. Egyre többen vélik úgy, hogy
„A felnőtt amerikaiak úgy gondolják, aggodalomra ad okot Joe Biden elnök életkora. A 81 éves Joe Bidenről tíz megkérdezett közül hatan azt mondták, nem bíznak az elnök mentális képeségeiben. Ez azért érdekes, mert 2022-ben még csak a megkérdezettek fele gondolta így” – mondta Josh Boak, Associated Press hírügynökség elemzője.
Joe Biden közben az egyetlen olyan jelölt, akit a Demokrata Párt komolyan támogat a november 5-i elnökválasztáson. Az amerikai politikai szokásjog alapján, ha a hivatalban lévő elnök úgy dönt, elindul az újraválasztásáért, akkor megkaphatja az újraválasztás esélyét. Az is szokásjog, hogy az előválasztáson ugyan vannak ellenfelei, de nem indulnak igazán esélyes ellenfelek az elnökjelöltség elnyeréséért.
A hét végén Joe Biden újabb elszólalása bizonytalaníthatta el ismét a szavazókat. Az amerikai elnök épp Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt fogadta a Fehér Házban, amikor összekevert két háborús övezetet.
„Az elkövetkező napokban Jordániához hasonlóan mi is élelmiszersegélyeket dobunk majd le légi úton Ukrajnában” – mondta az amerikai elnök, miközben az Egyesült Államok Gázában dobott le segélyeket.
Közben a Demokrata Párt és a Republikánus Párt is a szuperkeddre, azaz az előválasztás következő, március 5-i megmérettetésére készül. 15 államban egyszerre tartanak szavazást.
A republikánus versenyben Trump az elnökjelöltség véglegesítése szempontjából fontos delegálti szavazatok közül 244-gyel rendelkezett már hétfőn, míg Nikki Haley – azután, hogy vasárnap a fővárosban, Washingtonban győzni tudott – 43-mal.
Elemzők szerint a szuperkeddi szavazás után Donald Trump ellenfele, az egykori amerikai ENSZ-nagykövet kiszáll a versenyből.
Hosszú idő óta az egyik legkisebb téttel bíró szuperkedd lesz a mostani – erről beszélt az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője a Ma reggelben. Koskovics Zoltán szerint Donald Trump tovább menetel az elnök-jelöltség felé, miután a hétvégén Michigan, Missouri és Idaho államokban is a volt elnök nyert a Republikánus Párt hétvégi előválasztásán.