Megkezdődik a csatlakozási tárgyalás Bosznia.Hercegovinával

Az európai uniós tagállamok állam- és kormányfői a brüsszeli EU-csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Bosznia-Hercegovinával – közölte Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtök este.

Charles Michel a közösségi oldalára feltöltött üzenetben hangsúlyozta: Bosznia-Hercegovina helye az európai családjában van.

Az Európai Tanács döntése kulcsfontosságú lépést jelent az ország uniós útján – húzta alá.

A kemény munkát most folytatni kell, hogy Bosznia-Hercegovina tovább fejlődjön az ország népének akarata szerint

– tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfői decemberi ülésükön zöld jelzést adtak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Ukrajnával és Moldovával. Döntésük szerint a tárgyalások azután indulhatnak meg, hogy az országok az uniós bizottság bővítési jelentésében meghatározottak szerint megteszik a megfelelő lépéseket. A vezetők akkor azt is kifejezésre juttatták, hogy készek megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, amikor az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak.

Megkezdődött csütörtök délután az uniós csúcstalálkozó Brüsszelben. Az Európai Tanácsot alkotó vezetők megbeszélésének középpontjában az Ukrajnának nyújtható további támogatás, a biztonság és védelem, a Közel-Keleten kibontakozó helyzet, az uniós bővítés, a külkapcsolatok, a migráció és a mezőgazdaság helyzete áll.

A kétnaposra tervezett EU-csúcson az európai uniós tagországok állam- és kormányfői munkaebéden vesznek részt António Guterres ENSZ-főtitkárral, megbeszélésük elsősorban az izraeli–palesztin konfliktusra összpontosít, amelyen várhatóan a folyamatos, gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférés biztosítását, valamint a segítség rászorulókhoz történő eljuttatását szorgalmazzák.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében hangsúlyozta: a polgári lakosság védelme, a túszok biztonságos visszatérésének lehetővé tétele és a humanitárius segítségnyújtás szükség szerinti célba juttatásának biztosítása érdekében sürgősen fenntartható tűzszünetre van szükség.

Igazságos és átfogó megoldásra kell törekedni az izraeliek és a palesztinok között, amelynek keretében Izrael és egy demokratikus, önálló és életképes palesztin állam békében, biztonságban és kölcsönös elismerésben él egymás mellett.

Viták várhatók Ukrajna további támogatása kérdésében

A tagállami vezetők meg fogják vitatni az orosz–ukrán háborúra válaszul Ukrajnát segítő további támogatás kérdését. Várhatóan megerősítik az EU további politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatását Ukrajna számára. Az EU és tagállamai ez idáig több mint 138 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Charles Michel véleménye szerint legfontosabb feladat most a katonai segély gyors eljuttatása, valamint a lőszerek gyorsított beszerzése és szállítása Ukrajna számára.

A vezetők az Oroszországgal szemben eddig bevezetett szankciók tényleges végrehajtását és érvényesítését szorgalmazzák majd, valamint megvitatják az európai bankokban tartott, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyoni eszközökből származó nyereség felhasználásának lehetőségeit.

Az Európai Bizottság javaslata szerint

a befagyasztott orosz vagyon évente mintegy 3 milliárd eurót kitevő nyereségét Ukrajna újjáépítésére, valamint az ország hadiipari bázisának erősítésére kellene fordítani.

Az uniós vezetők megbeszélést fognak folytatni a biztonságról és a védelemről, ezen belül is Európa védelmi készültségének fokozásáról, az EU védelmi technológiai és ipari bázisának megerősítéséről, valamint a védelmi ipar ellenállóképességének és versenyképességének fokozásáról. Az Európai Bizottság beszámolója alapján a vezetők az európai védelmi ipari stratégiát és az európai védelmi beruházási programot is át fogják tekinteni.

A tagállami vezetők megbeszélést folytatnak majd az uniós bővítési politikáról, ezen belül is a Bosznia-Hercegovina, Ukrajna és Moldova által megkezdett reformokról. Decemberi ülésükön az Európai Tanács tagjai zöld jelzést adtak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Ukrajnával és Moldovával. A tárgyalások azután indulhatnak meg, hogy az országok az uniós bizottság bővítési jelentésében meghatározottak szerint megteszik a megfelelő lépéseket.

A vezetők kifejezésre juttatták, hogy készek megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, amikor az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak.

A tagállamok vezetői meg fogják vitatni a migrációval kapcsolatos kérdéseket, azon belül is a partnerségek kialakításának állását a származási és tranzitországokkal, a migráció kiváltó okainak kezelésére tett erőfeszítéseket, a legális migráció jogi környezetének megteremtésére tett lépéseket, az EU külső határainak hatékony ellenőrzését célzó intézkedések lehetőségeit, a kiutasított migránsok visszaküldésének fokozását, valamint az emberkereskedelem és az embercsempészés elleni fellépést.

Az Európai Tanács végezetül megbeszéléseket folytat majd arról, hogyan reagáljon az EU a mezőgazdasági termelők által megfogalmazott követelésekre.

A tanácskozás pénteki, második napján a tagállami vezetők euróövezeti csúcstalálkozón vesznek részt, amelyen meg fogják vitatni a gazdasági helyzetet, véleményt cserélnek majd a szakpolitikai koordinációról, valamint áttekintik az eurócsoport által a tőkepiaci unió jövőjéről kiadott jelentést.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács további hat hónappal, egészen szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, függetlenségének és önállóságának aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – közölte az Európai Tanács.

A szankciók mintegy 1800 személyt és szervezetet érintenek.

Válaszul Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszióra az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.

A tanács felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki hadseregét Ukrajna teljes területéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni Oroszországot, valamint a háborús bűnökért felelős személyeket.

Kijelentették:

tovább kell gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy folytassa a háborút, többek között a szankciók további erősítése, valamint azok teljes körű és hatékony végrehajtása és kijátszásuk megakadályozása révén.

Végezetül megerősítették: az EU határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, rendíthetetlenül támogatja továbbá Ukrajna függetlenségét és önállóságát nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát.

Oroszország újabb korlátozásokat vezetett be az Európai Unióval szemben, válaszul az ellene elfogadott újabb szankciócsomagra – közölte a külügyminisztérium.

„Válaszul ezekre a barátságtalan intézkedésekre (a 13. szankciós listára) az orosz fél jelentősen kibővítette az európai intézmények és az EU-tagállamok azon képviselőinek listáját, akiknek (…) tilos belépniük államunk területére” – közölte az orosz diplomáciai tárca a honlapján.

A tiltólistára fegyveres testületek és kereskedelmi szervezetek alkalmazottai, valamint Kijevnek katonai segítséget nyújtó uniós tagállamok állampolgárai kerültek.

Továbbá olyan személyek, akik részesei orosz tisztviselők üldöztetésének, emberek ukrajnai „illegális letartóztatásának” és az ország területéről való eltávolításának, továbbá olyanok, akik részt vesznek az orosz vezetés elleni „törvényszék” létrehozásában, valamint olyanok is, akik az orosz állami vagyon elkobzását vagy az abból származó jövedelem Ukrajna érdekében történő felhasználását támogatják.

Emellett a korlátozásokban olyan személyeket érintettek, akik támogatják az Oroszország elleni szankciók bevezetését, megpróbálják aláásni Moszkva kapcsolatait más országokkal, és dezinformációt terjesztenek róla.

Az új orosz stoplista az Európa Tanács olyan funkcionáriusaira, az EU-tagállamok olyan törvényhozóira, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) és a szervezet parlamenti közgyűlésében (PACE) olyan aktív személyekre is kiterjed, akik „szisztematikusan agresszív nyilatkozatokat tesznek Oroszország ellen”.

Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy Moszkva a jövőben is gyorsan és megfelelő módon fog reagálni a Nyugat minden barátságtalan lépésére.

Az EU Tanácsa pénteken jóváhagyta a Moszkva elleni 13. szankciócsomagot, amely 106 magán- és 88 jogi személyt érint. Többségüknek Brüsszel szerint köze van az orosz hadiipari komplexumhoz. A listán mások mellett kínai, indiai, Srí Lanka-i, szerbiai, kazahsztáni, thaiföldi és törökországi cégek szerepelnek.