Már nem a Nyugat diktálja a világgazdaság fejlődését

Az Európai Uniónak részt kell vennie az az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti állami támogatási versenyben – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában zajló konferencián.

Az Antalyában 2021-óta évente megrendezésre kerülő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről. Nagy Márton a tanácskozásnak a globális kereskedelem kihívásait elemző paneljén mondott beszédet, melynek során a tárcavezető kifejtette:

a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.

„Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén – mint például az elektromos autók, az 5G, a robotika, a mesterséges intelligencia –, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül” – idézték a minisztert.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis

a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett, az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve, az Európai Uniónak is részt kell vennie az állami támogatási versenyben.

Vagyis a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania – tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben a GDP-jük több mint 20–25 százalékát költi majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7–8 százalékos lesz.

Ebben a helyzetben, ha az EU a gazdaság támogatása helyett, a költségvetési hiány 2–3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti

– vélekedett.

Hangsúlyozta: Magyarországnak az a célja, hogy a keleti és nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. A kormány munkájának, a többi között a keleti nyitás politikájának köszönhetően, Magyarország már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között.

Ráadásul a kínai BYD, az unióban elsőként Magyarországon kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetallal – sorolta.

Nagy Márton kiemelte, hogy a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések elősegítik az új technológiák elterjedését.

A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is – idézi a minisztert a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.

A kormány nem hajlandó feláldozni Magyarország energiabiztonságát egy olyan háborúban, amely nem a mi háborúnk – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a törökországi Antalyában.

A tárcavezető az Antalyai Diplomáciai Fórumon mindenekelőtt fontosnak nevezte annak a megértését, hogy az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai kérdés.

Elmondta, hogy korábban abban bízott, hogy legalább majd az EU-s energiaügyi tanácsban a valóságról lesz szó, de csalódnia kellett.

Sérelmezte azt, hogy az európai vitákat az ideológiai megközelítés jellemzi, ami szavai szerint rossz hír a kontinens számára, ugyanis ha nem fizikai kérdésként tekintenek az energiaellátásra, akkor nem lesz lehetséges a tagállamok számára leginkább kedvező megoldások megtalálása.

Leszögezte: meg kellene végre érteni, hogy az energiaellátáshoz infrastruktúrára van szükség, így addig ez határozza meg, honnan lehet energiahordozókat vásárolni, legalábbis amíg nem találják fel, hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban elszállítani.

„Lehet álmodozni, de ha nincs meg a szükséges infrastruktúra, akkor az csupán álom marad” – mondta.

Szijjártó Péter az energetikai témájú panelbeszélgetésen közölte, hogy a kormány felelőssége az ország ellátásbiztonságának garantálása, ez a legfőbb prioritás.

„Ezért világossá is tettük, hogy nem vagyunk hajlandóak feláldozni az energiabiztonságunkat egy olyan háborúban, amely nem a mi háborúnk” – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy hazánk mentességet kapott az Oroszországgal szemben bevezetett energetikai szankciók alól, ugyanis az ezen a téren folytatott együttműködés nélkül egyszerűen nem lehetne ellátni az országot. „Ez fizika és matematika kérdése” – jelentette ki.

Továbbá arra is kitért, hogy a kormány elégedett az energetikai együttműködéssel Oroszországgal, még ha „ennek kimondásához kell is ma némi bátorság Európában”.

Hozzátette: azt mondta európai uniós kollégáinak, hogy amennyiben ugyanolyan áron, mennyiségben és ütemezéssel tudják garantálni Magyarország energiaellátását, mint az oroszok, akkor lehet beszélni az együttműködés kiváltásáról, ez azonban közel sincs így jelenleg.

Majd arra figyelmeztetett, hogy súlyos veszélybe sodornák az országot, ha az ideológiai megfontolások beárnyékolnák az energiapolitikát.

A miniszter érintette az atomenergiát is, amely szerinte az egyetlen válasz arra a kérdésre, hogy miként lehet nagy mennyiségben, olcsón, biztonságosan és fenntartható módon áramot termelni.

Leszögezte, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan lenne a nukleáris energia kizárása a tisztának minősülő energiaforrások közül, amiről – ugyancsak ideológiai töltetű – viták folynak Európában.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország lassan fél évszázada együttműködik e téren Oroszországgal, és noha a paksi bővítést orosz vállalat végzi, a legnagyobb alvállalkozók között amerikai, német és francia cégek vannak.

„Ez mutatja, hogy a gazdasági szereplők készek józanul gondolkozni, szemben bizonyos kormányokkal” – mondta.

Szijjártó Péter végül kiemelte, hogy az energiamix összeállításának nemzeti hatáskörben kell maradnia. Ahogy arra is kitért, hogy a kormány a diverzifikáción is dolgozik, de észszerű módon.

Erre példaként hozta fel egyebek mellett, hogy Törökország már idén 275 millió köbméter földgázt fog szállítani Magyarországra, így hazánk lesz az első olyan, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgázt exportálnak.

Megemlítette az úgynevezett Zöld Energiafolyosót is, amelyen keresztül a tervek szerint zöld energiát fognak importálni Azerbajdzsánból és Georgiából. Rámutatott, hogy ehhez össze kell kötni Georgiát Romániával, ez lesz a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres vízalatti vezetéke.

Rendkívül fontosnak nevezte az összeköttetések fejlesztését, a kapacitások bővítését, amelyen például jelenleg is dolgozik Magyarország és Románia, hogy a jövőben növelhető legyen az áramimport, mivel hazánk hamarosan a világ második legnagyobb gyártója lesz az elektromos akkumulátoroknak, s ehhez pedig rengeteg energiára van szükség.

Emellett a délkelet-európai földgáz-infrastruktúra bővítésének fontosságát is hangsúlyozta, rámutatva, hogy enélkül pusztán álom marad az újabb források bevonása.

Az egész világnak, de Magyarországnak különösen fontos, hogy véget érjen a szomszédban zajló háború – mondta Orbán Viktor a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon. A miniszterelnök kiemelte: az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unió sajátjaként tekint az oroszok és az ukránok közötti konfliktusra. A kormányfő arról is beszélt: ha Donald Trump újra amerikai elnök lenne, véget érne az orosz–ukrán háború.

Rumen Radev bolgár köztársasági elnökkel tárgyalt Törökországban Orbán Viktor pénteken. Az antaliai megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügy, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. A felek kifejezték aggodalmukat az ukrán-orosz háború lehetséges kiterjedése miatt, ami helyett tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaztak, és áttekintették a magyar-bolgár gazdasági kapcsolatokat is.

Az Antalyai Diplomáciai Fórumon Recep Tayyip Erdogan elnök meghívására vesznek részt politikai és gazdasági vezetők. A török elnök nyitóbeszédében megköszönte minden országnak a legutóbbi földrengés után nyújtott segítséget, majd azt mondta: reméli, hogy a fórum segít előremozdítani a békés utak keresését a háborúban álló országok számára.

A fórumon Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is felszólalt. A kormányfő az orosz-ukrán háború kapcsán először arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak orosz és ukrán életekről van szó.

Ukrajnában nagyszámú magyar kisebbség él, akiket éppen most soroznak be a hadseregbe, és vesztik életüket a háborúban – hangsúlyozta a miniszterelnök, és leszögezte:

a béke azt is jelenti, hogy magyar életeket kell megmenteni.

Bár a fórum moderátora más témára terelte volna a beszélgetést, a magyar miniszterelnök jelezte: számára a háború a legfontosabb kérdés, ha lehet beszéljenek inkább erről. Orbán Viktor ezután úgy fogalmazott: az Európai Unió egyik legnagyobb problémájának azt tartja, hogy sajátjaként tekint az oroszok és az ukránok közötti konfilktusra, és eközben nem tesz fel alapvető kérdéseket.

„Először is azt kell eldöntenünk, hogy az idő kinek az oldalán áll. Ez a legfontosabb kérdés. Ha azt gondolod, hogy az idő az ukránok, vagy nyugat oldalán áll, akkor ésszerű lehet a háború folytatása. De ha azt gondolod, hogy az idő inkább az oroszok oldalán áll, akkor inkább most azonnal véget kell ennek vetni, mert később csak rosszabb pozícióban leszünk. Én azok közé tartozok, akik szerint az idő az oroszok oldalán áll” – mondta Orbán Viktor

A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy miért lenne fontos a világ számára, hogy Donald Trump legyen ismét Amerika elnöke.

Ha akkor, amikor kitört az orosz–ukrán háború, Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, ma nem lenne háború

– jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy vélekedett: egy erős amerikai vezető bármilyen háborút meg tud állítani, mára pedig egyetlen esély van a békére, az pedig Donald Trump.

A magyar kormányfő bő negyedórás beszédében többször is leszögezte: Magyarország a béke pártján áll.

A fórumon a magyar külügyminisztere török és bolgár kollégájával is tárgyalt. Szijjártó Péter azt mondta: Bulgária és Törökország a következő időszakban is megbízható tranzitútvonal lesz a magyar földgázellátás számára.

„Hazánk földgázellátásának biztonsága tekintetében mind Törökországra, mind Bulgáriára nagy szükségünk lesz, mindkét ország megbízható tranzitországként viselkedett eddig, szükségünk is van rájuk, hiszen Magyarország földgázellátásának túlnyomó többsége most már déli irányból érkezik, Oroszországból Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy tavaly Törökországgal és Bulgáriával is minden korábbinál nagyobb értékű kereskedelmi forgalmat bonyolított Magyarország.