Már Londonban is tüntetnek a gazdák

Száznál is több traktorral vonultak a londoni parlament épületéhez a brit gazdák. Elsősorban az olcsó élelmiszerimport ellen tiltakoztak. Szerintük a brit kormány nem a saját gazdáit képviseli, hanem a külföldi érdekeket. Az unió központja is megbénult: délelőtt munkagépekkel vonultak a gazdák a brüsszeli parlament és a tanács épületéhez, ahol tüzet is gyújtottak.

„Gazdák nélkül nincs élelem, nincs jövő” – ilyen felirattal vezette egy traktor a tüntetők konvoját hétfőn Londonban.

Az elégedetlen brit termelők több mint száz mezőgazdasági járművel vonultak át London városán, megbénították a forgalmat.

„Az elmúlt néhány évben sok minden történt, amiért már nem tehetünk ételt a britek asztalára. Egyre több importtermék érkezik, amelyeket nálunk illegális szabványok szerint állítanak elő. Kiszorítanak minket a piacról. Azért vagyunk itt, mert elegünk van, és visszavágunk. Hisszük, hogy a britek azt akarják: mi etessük őket” – mondta Liz Webster, a gazdatüntetés egyik szervezője.

Dudálva vonult a gazdakonvoj a brit parlamentig.

A termelők szerint a helyzetük rohamosan romlott, amióta a szigetország kilépett az Európai Unióból, mivel a Brexit után bevezetett szabályok, illetve az Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött kereskedelmi megállapodások veszélyeztetik a megélhetésüket. A gazdák szerint az a legnagyobb gond, hogy a brit kormány nem őket támogatja.

„Nincs szükség a sertéshúsunkra, mert más országokból hozzák be. Ráadásul, mivel az Egyesült Királyságban dolgozzák fel a húst, amikor a szupermarketekbe kerül, brit termékként tüntetik fel a fogyasztóknak, akik így azt hiszik, hogy Nagy-Britanniában készült. Pedig nem” – magyarázta egy sertéstartó.

Az Európai Unióban is rendszeressé váltak a gazdatüntetések. Kedden is megjelentek a termelők Brüsszelben az uniós épületeknél. Elsősorban

az ellenőrizetlenül beáramló ukrán gabona és a felesleges szabályok ellen tiltakoznak.

„Rengeteg adminisztratív feladattal kell foglalkoznunk, és sok környezetvédelmi korlátozással is. Támogatjuk, hogy tegyünk a környezetért, de ebben a kérdésben mégis a mezőgazdaságnak kellene elsőbbséget élveznie” – vélekedett egy belga gazda, aki társaival kedden ismét útblokáddal tiltakozott Brüsszelben.

Az európai agrárpolitika jelentős változása következhet. Erről korábban Schenk Richárd, az MCC Brussels kutatója beszélt a hirado.hu-nak.

Az Európai Parlament (EP) múlt héten megszavazta az ukrán agrárimport jelentős szigorítását, ami aggasztja azokat a brüsszeli tisztségviselőket, akik eddig azt a narratívát hangsúlyozták, hogy az EU feltételek nélkül támogatja Ukrajnát – fogalmazott Schenk Richárd, az MCC Brussels kutatója a hirado.hu-nak. Az elemző kiemelte: annak ellenére, hogy februárban még a tagállami egyeztetések is arról szóltak, hogy az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek közül csupán a tojásra, baromfira és cukorra vezetnének be korlátozásokat, mára az Európai Tanács is csatlakozott az EP által elfogadott, jóval szigorúbb szabályozáshoz.   

Nincs egység Ukrajna mögött 

Schenk Richárd rámutatott, hogy a tanácsi állásfoglalás változása mögött a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk javaslata húzódik, aki a lengyelországi gazdatüntetések nyomására átállt a saját termelői oldalára, ezzel pedig dominóhatást idézett elő a többi tagállam között. Mint mondta, ezt a döntést az EU-csúcson elfogadják az állam- és kormányfők, ami lényegében eldobja a bizottság eredeti javaslatát, amely még jóval barátságosabb volt Ukrajna számára.  

 A szakértő rámutatott, hogy az ukrán mezőgazdasági import korlátozása precedens értékű döntés, mivel felülírja azt a két éve hangoztatott narratívát, miszerint az EU feltétel nélkül támogatja Ukrajnát a győzelemig. „Itt azonban kiderült, hogy csak addig támogatható az ukrán agrárium, amíg az nem okoz kárt az európai termelőknek” – tette hozzá. 

Schenk Richárd arra is kitért, hogy a háborúban álló ország fegyveres támogatása kapcsán is egyre nagyobb indulatok vannak a háttérben. Mint mondta, az európai vezetők érzik, hogy az Egyesült Államokban idén esedékes elnökválasztáson komoly esélye van Donald Trump visszatérésének, másfelől pedig Olaf Scholz német kancellár a saját koalíciós partnereivel szemben vitte át az akaratát és tagadta meg a Taurus robotrepülőgép átadását Ukrajna számára.

„A kancellár azzal indokolta a döntését, hogy a közvélemény-kutatások szerint a németek 29 százaléka támogatja csak a Taurus szállítását Ukrajnának” – tette hozzá. A szakértő szerint a politikai Ukrajna-front egysége megbomlani látszik. 

 Az európai zöldmegállapodás vége? 

A kutató emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság által január óta bejelentett agrárpolitikai engedmények csupán apró, kozmetikai jellegű megoldások voltak. „Egyértelműen látszott, hogy a bizottság taktikai lépéseket tett” – tette hozzá. Mint mondta, a tagállamokra otthon hatalmas nyomás nehezedett a gazdálkodók részéről, így a tanács is nyomást gyakorolt a bizottságra, hogy tegyen komolyabb lépéseket. „Az új tervezetet pénteken nyújtotta be a testület, ami nagyon komoly változásokat jelent a termelők számára” – mondta az elemző, aki azt is hangsúlyozta, hogy ezeket a változtatásokat még az európai parlamenti választások előtt át akarják vinni a parlamenten és a tanácson is. 

„Olyan, uniós viszonylatban szinte hihetetlen engedményeket tesznek, minthogy a tagállamok szabhatnak meg határidőket és pontosíthatják, sőt, akár enyhíthetik is az uniós előírásokat. Egy teljes törvénycsomagot nyújtottak be, amely megváltoztatja a közös agrárpolitikát a környezetvédelmi törekvések rovására” – fejtette ki.

Schenk Richárd kiemelte, hogy

a legfontosabb javaslat, hogy a 10 hektár alatti termelők a jövőben kikerülnek a környezetvédelmi ellenőrzés alól, tehát nem kell igazolniuk a környezetvédelmi megfelelést az uniós támogatások megszerzéséhez, ami pedig az európai gazdálkodók 65 százalékát érinti. 

Az MCC Brussels kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet-helyreállítási törvény is „az utolsókat rúgja.” Ez a törvényjavaslat az EU zöldmegállapodásának az egyik sarokköve, ami 2030-ig akár az EU területének a 20 százalékát is természetvédelemi területté nyilvánítaná. Schenk Richárd emlékeztetett, hogy a javaslatot még 2022-ben nyújtották be, amiből a jobboldal és a liberálisok ellenállása miatt jelentősen visszavágtak a parlamentben, majd a spanyol soros elnökség alatt a tanács is mérsékelt annak tartalmán.

„Két hete fogadta el a közös állásfoglalást a parlament, amit azonban a tanács mégsem fog tudni elfogadni, mivel a tagállamok kormányai félnek, hogy ebből kampánytéma lesz” – mutatott rá.

A szakértő emlékeztetett, hogy a természet-helyreállítási jogszabályt eredetileg Olaszország, Finnország, Svédország, Belgium és Hollandia sem támogatta, ugyanakkor az otthoni politikai nyomás hatására jelentősebb tagállamok is kihátrálni látszanak a megállapodásból. „Többek között Szlovákia, Románia, Ausztria, sőt, akár Németország is kihátrálhat a jogszabály mögül” – tette hozzá. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy ha akár egyikük is megteszi ezt, akkor nem lesz meg a minősített többség a tanácsban.