Macron felveszi a telefont, ha Putyin hívja?

Emmanuel Macron francia elnök az ukrán tévécsatornának adott interjúban kijelentette, hogy kész megvitatni Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai konfliktus megoldását célzó javaslatokat, írta a ria.ru.

Macron hozzátette, hogy Párizs szerepe a konfliktusban az, hogy "a háború fő idegszála" legyen.

Szerinte segíteni kell Kijevet védelmi képességeinek javításában, ugyanakkor előre kell mozdítani a tűzszünetet. Az elnök azt is megjegyezte, hogy Franciaország kész reagálni az ukrajnai konfliktus eszkalálódása esetén, de nem lesz az agresszió kezdeményezője.

"Nem fogunk az eszkaláció útjára lépni, nincs szükségünk egy újabb háborúra, de készek vagyunk azt mondani, hogy nincsenek határaink, és reagálni fogunk arra, hogy Oroszország hogyan fog reagálni. Egyelőre nem teszek támadó kezdeményezéseket, mert ez nem a kollektív szolidaritás szelleme" - hangsúlyozta.

Vlagyimir Putyin korábban azt mondta, hogy Moszkva kész folytatni az együttműködést Párizzsal. Elmondása szerint jó munkakapcsolatokat ápolt Macronnal, de a francia elnök mégis úgy döntött, hogy befejezi azokat.

Dmitrij Kiszelev újságírónak adott interjújában Putyin azt is elmondta, hogy szerinte Macronnak van némi haragja Oroszországgal szemben, amiért állítólag kiszorította Franciaországot Afrikából. Valójában Moszkva nem szorított ki senkit, az afrikai országok önállóan döntöttek az orosz gazdasági szereplőkkel való együttműködés mellett - hangsúlyozta az elnök.

Az USA nem ellenzi, hogy más NATO-országok csapatokat küldjenek Ukrajnába - ezt John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora jelentette ki, írta az eadaily.com.

"Ezek szuverén döntések, amelyeket az országnak kell meghoznia. Csak azt tudom mondani, hogy az elnök világossá tette, hogy nem fogunk amerikai csapatokat telepíteni" - mondta Kirby, akit Telegram-csatornáján Olga Skabeeva, az Oroszország-1 csatorna műsorvezetője idézett.

Megkérdezték Kirbytől, hogy a Biden-kormányzat arra kéri-e az olyan országokat, mint Franciaország, hogy ne beszéljenek többé csapatok Ukrajnába küldéséről.

"Nem" - mondta.

Emmanuel Macron francia elnök tervére, miszerint nyugati katonákat kellene küldeni Ukrajnába nem tudni, hogy mekkora az esély– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nógrádi György.

A titkos jelentések alapján borzasztó állapotok uralkodnak az ukrán fronton, valószínűleg ezért mondta Macron azt, hogy nyugati csapatokat kell küldeni Ukrajna földére. Első körben mindenki elítélte a francia elnök kijelentését, pénteken mégis rendkívüli weimari csúcstalálkozót tartottak, hogy megvitassák azt. A francia államfő tervei mellett még a lengyel külügyminiszter is kiállt.

„Macron abból indul ki, hogy a franciák vezetik Európát és üzenetet kell küldeni. Pár hónapja még Macron akart konzultálni Vlagyimir Putyinnal a békéről, most pedig abból indul ki, hogy ő vezeti Nyugat-Európát Putyin ellen.” – hangsúlyozta Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elhatárolódott francia hivatali kollégája terveiről, mondván, pénzre és fegyverekre van szükségük, de NATO-katonákra nem. Végül Macron lemondta az előre bejelentett ukrajnai látogatását. Nógrádi György szerint a modern nyugati technikát a nyugatiak kezelik, és nem merik odaadni az ukránoknak:

„Hiába akartak a hollandok 24 F–16-ost adni az ukránoknak, nem lehetséges, mert nincsenek megfelelő pilóták, és megfelelő reptereik sincsenek hozzájuk.”

Hatalmas gondnak nevezte azt is, hogy az ukrán hadsereg nem beszél angolul, az amerikaiak pedig nem beszélik a szláv nyelveket, aki pedig tud, az menekül Ukrajnából, mert nem akarnak a fronton elesni.

Egyre erősebb nyilatkozatok hangoznak el nyugati politikusoktól, különösen a francia elnöktől a katonáik Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Emmanuel Macron már többször is kijelentette, hogy ő ezt nem hajlandó kizárni, és bár az orosz elnök határozottan jelezte, hogy ezzel a háború kiterjesztését kockáztatják, azóta más uniós vezetők is csatlakoztak a francia elnökhöz. Az már az ukrajnai háború kezdete óta nyílt titok, hogy nem csak ukránok állnak az orosz csapatokkal szemben.

Ukrajnában hetekkel az orosz agresszió kezdete után megjelentek a nyugati fegyverek is – és amiről kevesebbet beszéltek, a berendezéseket kezelni tudó nyugati katonák is.

Most is rengeteg amerikai, brit, holland és lengyel katona tartózkodik Ukrajnában – írta még 2023 májusában az Origo.

A portál akkor úgy fogalmazott: a nyugati katonák mellett szintén Ukrajnában van a katonai szállítmányok átadás-átvételével megbízott kísérőszemélyzet, az ukrán hadseregnek dolgozó nyugati tanácsadók és minden valószínűség szerint különleges műveleti erők katonái és zsoldosok is.

Az elmúlt egy évben több találgatás is zajlott az ukrajnai nyugati katonai jelenlétről, amit a legfőbb vezetők következetesen tagadtak.

A német kancellár azonban a Taurus rakéták Ukrajnába küldése kapcsán néhány hete elszólta magát.

„500 kilométeres hatótávolsága van a Taurus rakétáknak, ha rosszul használják, akkor konkrét célpontot érhet el Moszkvában is” – mondta Olaf Scholz, majd hozzátette: a németek nem tehetik meg azt, amit a britek és a franciák. A kancellár ezzel arra az elvileg titkos információra utalhatott, hogy Ukrajnában a francia és az angol katonák a helyszínen vesznek részt a rakéták irányításában.

A német kancellár megjegyzésére az Egyesült Királyság volt védelmi minisztere támadásba lendült és azt mondta: „Scholz viselkedése megmutatta, hogy Európa biztonsága szempontjából ő a rossz ember, aki rosszkor van rossz helyen.”  Vagyis a politikus közvetve elismerte, hogy Ukrajnában vannak nyugati csapatok.

A botrányra Moszkva is azonnal reagált, Maria Zaharova külügyi szóvivő arra figyelmeztetett:

a háború kiterjedéséhez fog vezetni, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek Ukrajnába.

Nemrég a lengyel külügyminiszter öntött olajat a tűzre, amikor arról beszélt: A NATO katonái már ott vannak Ukrajnában, amit köszön azoknak az országoknak, amelyek vállalták ezt a kockázatot. Radoslaw Sikorski azt viszont nem részletezte, hogy milyen nemzetiségű nyugati katonák segítik Kijevet.

Vlagyimir Puytin néhány napja szólalt meg az ügyben és az orosz állami médiának azt mondta:

Moszkva pontosan tudja, hogy Ukrajnában nyugati csapatok is vannak. Az orosz elnök ugyanakkor figyelmeztetett: ennek nagyon komoly geopolitikai következményei lehetnek.

„Ami azt illeti, a nyugati országok katonai személyzete már régóta jelen van Ukrajnában. Mostanra a számuk a sokszorosára nőtt. Most már közvetlenül vannak jelen. Külföldi zsoldosokként vannak jelen. És veszteségeket szenvednek el” – mondta az orosz elnök.

Emmanuel Macron hetek óta egyre nyíltabban beszél arról, hogy ő nem zárkózik el a nyugati államok katonáinak Ukrajnába küldésétől. Az Index egy ukrán portál hírét idézve arról írt, hogy a francia elnök szerint a Nyugatnak nem szabadna hagynia, hogy Moszkva győzzön. Macron elnök a tudósítás szerint kijelentette: „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak, mert ő Franciaország elnöke és ő dönt.”

Egyre veszélyesebb nyilatkozatokat tesz a francia elnök. Emmanuel Macron most arról beszélt, hogy Franciaország nem fél Oroszországtól, mert az atomfegyvereik biztonságot jelentenek. A francia elnök emellett azt is kijelentette, hogy francia katonák indulnak Ukrajnába. Emmanuel Macron körül egy háborús koalíció is kialakulóban van, pénteken a német kancellárral és a lengyel miniszterelnökkel egyeztek meg Ukrajna támogatásának megerősítéséről. Az olasz külügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy ha a NATO megjelenne Ukrajnában, az a harmadik világháború kirobbanásával fenyegetne.

„Franciaország nem fél, védve vagyunk és készen állunk. Van egy doktrínánk az atomfegyvereink felhasználására és nem helyes megfenyegetni egy olyan országot, amelynek atomfegyverei vannak” – monda Emmanuel Macron egy interjúban, amiről az Index.hu számolt be.

A francia elnök ezzel arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin arról beszélt, Moszkva kész atomfegyvereket is bevetni, ha Oroszországot fenyegetés éri. A portál szerint Emmanuel Macron kijelentette:

francia katonákat küldenek Ukrajnába, nincsenek vörös vonalak, ugyanis ahogy fogalmazott, ő az elnök és ő dönt.

Az elmúlt hetekben folyamatosan Oroszországot fenyegeti, és arról beszél Emmanuel Macron, hogy nem szabad kizárni a NATO csapatok küldését Ukrajnába. Gyávasággal is megvádolta azokat, akik nem akarják katonákkal támogatni Kijevet. Csütörtökön pedig azt mondta, mindent meg kell adni Kijevnek, és semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen.

„Ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron francia elnök Jacques Delorsnak, az Európai Bizottság korábbi elnökének búcsúztatási szertartására érkezik a párizsi Invalidusok dómja díszudvarára 2024. január 5-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

Macron kijelentései szakadást okoztak a nyugati szövetségesek között. Washington és több európai ország – köztük Magyarország – ugyanis határozottan ellenzi a NATO-csapatok küldését Ukrajnába. Viszont egyre többen támogatják a francia elnök ötletét.

„A nyugati országoknak és az Egyesült Államoknak sem kellene teljesen elleneznie, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába” – mondta a finn külügyminiszter a Politicónak. Elina Valtonen szerint semmilyen lehetőséget sem szabad kizárni.

„Oroszországot el kell pusztítani”

A Magyar Nemzet pedig arról írt, hogy a lett elnök is hadba szólít Moszkva ellen. Edgars Rinkevičs a vörös vonalak eltörléséről, Ukrajna győzelméről és egy latin kifejezést használva Oroszország elpusztításáról beszélt.

Az észt miniszterelnök pedig kijelentette: nem lehet békéről tárgyalni, és addig kell folytatni a háborút, ameddig Oroszország be nem látja, hogy nem győzhet. Mások mellett Finnország, Lengyelország, a balti államok és Csehország politikusai is támogatásukról biztosították a francia elnököt.

Elemzők szerint Emmanuel Macron, illetve a többi háborúpárti nyugati politikus

a saját politikai és gazdasági érdekeik miatt akarja belesodorni Európát a háborúba.

Egy új háborús koalíció is formálódik, ugyanis Olaf Scholz pénteken Berlinben fogadta Emmanuel Macron francia elnököt és Donald Tusk lengyel kormányfőt, és megállapodtak: addig támogatják Kijevet amíg kell.

„Még több fegyvert fogunk beszerezni Ukrajna számára, méghozzá az egész világpiacról. Ez egy jó előrelépés. Másodszor, a haditechnikai eszközök gyártását is bővíteni fogjuk Ukrajnával együttműködve” – mondta a német kancellár, hozzátéve: Ukrajna pénzügyi támogatását is növelni fogják, hogy még több fegyverszállítmány indulhasson el.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: eltökéltek abban, hogy Oroszország nem győzhet ebben a háborúban.

„Mi hárman ma egységesen és ugyanolyan tisztánlátással tekintünk az ukrajnai helyzetre. Elhatároztuk, hogy soha nem hagyjuk Oroszországot győzni, és a végsőkig támogatjuk az ukrán népet. Ez erőt jelent nekünk és biztonságot Európának” – fogalmazott a francia elnök.

Donald Tusk pedig azt mondta, Lengyelország minden lehetséges módon segíteni akar, hogy Ukrajna helyzete javuljon.

Moszkva közben közölte: hadviselő félnek tekint minden országot, amelyik katonát küld Ukrajnába.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter pénteken úgy fogalmazott, a NATO részéről hiba lenne belépni Ukrajnába, az ugyanis a harmadik világháborúval fenyegetne. Moszkva nemrég csapatokat küldött az orosz-finn határra, most pedig – 2023 után ismét – atomfegyvereket szállított Fehéroroszországba.