Ma Trump ismét nagy győzelmet arathat

Idaho és Missouri államban jelölőgyűlésekkel, Michigan államban konvencióval, míg Washingtonban szavazófülkékkel folytatódik a republikánusok előválasztási hadjárata.

A választók Idaho és Missouri államban jelölőgyűleseken, úgynevezett caucus eseményeken gyűlnek össze helyi idő szerint szombat délután és este, hogy személyesen nyilvánítsanak véleményt arról, kit akarnak elnökjelöltnek a november 5-i elnökválasztáson.

Idaho államban 32 republikánus delegálti szavazat a tét. Az előrejelzések Donald Trump győzelmét valószínűsítik, és elemzők valószínűtlennek tartják, hogy Nikki Haley legyőzheti a volt elnököt, és megszerezheti első győzelmét az elnökjelöltségért zajló versenyben.

A szakértők emlékeztetnek arra, hogy Idaho államban Donald Trump 2020-ban magabiztosan győzte le Joe Bident az elnökválasztáson, a szavazatok 63 százalékát megszerezve.

Missouri államban az előválasztási folyamat részeként tartott jelölőgyűléseken összesen 51 delegáltról döntenek szombaton, és a felmérések ott is Donald Trump győzelmét jelzik. Michigan államban a kedden megtartott előválasztás, szombaton jelölőkonvencióval folytatódik, amelyen 39 delegálti szavazat a tét.

Az ország északi részén fekvő Michiganben kedden szavazófülkés előválasztást tartottak, ahol 16 delegálti voks sorsa dőlt el, és amelyen Donald Trump a szavazatok 68 százalékával győzött, míg Nikki Haley 26 százalékos támogatottságot tudott felmutatni.

A szombati, egész államra érvényes jelölő konvención a fennmaradó 39 delegálti szavazatról döntenek a küldöttek.

Michigan összesen 55 delegáltat küldhet az országos republikánus elnökjelölő konvencióra, amelyet július közepén tartanak.

A fővárosban, Washingtonban a hétvége három napján, péntek óta, egy belvárosi hotelben adhatják le szavazatukat az elnökjelöltről a republikánus választók. A fővárosban 19 delegálti szavazat sorsa dől el a Republikánus Párt által szervezett előválasztáson. Az előzetes várakozások szerint Nikki Haley-nek a fővárosban esélye lehet megszerezni első győzelmét az idei előválasztásokon.

Joe Biden amerikai elnök nem alkalmas az Amerikai Egyesült Államok további vezetésére – idézte Mike Gonzalezt, az amerikai Heritage Foundation vezető kutatóját az Alapjogokért Központ az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A központ „We Win, They Lose – Amerika választ” című csütörtöki rendezvényén a közlemény szerint az elemző arra is kitért, hogy az Egyesült Államok lakosságának 86 százaléka szerint Joe Biden túlságosan idős, míg Donald Trump továbbra is birtokában van a szükséges képességeknek.

Az előrejelzések egyelőre biztatóak, Donald Trump mind a hat fontos „ütközőállamban” – amelyek közül többet nagyon kevés szavazattal vesztett el 2022-ben – jelenleg győzelemre áll

– emelte ki az eseményen Mike Gonzalez.

Az Alapjogokért Központ közleménye kitér arra: a kutató úgy látja, hogy a „Trump ellehetetlenítését célzó jogi trükkök jó eséllyel sikertelenül zárulnak majd, jogi eszközökkel nem tudják megakadályozni az indulását.”

„Trump visszatérése esetén a NATO-tagállamok katonai költéseinek mértékét komolyan vennék, és nem lenne olyan amerikai hivatal vagy nagykövet, amely más államokat oktat ki” – idézték a kutatót, aki azt is megjegyezte, hogy „olyan küldöttségek érkeznének a világ egészébe, amelyek az amerikai érdekekről tárgyalnának, nem genderkérdésekről”.

Jelentősen gyengítheti Joe Biden amerikai elnök újraválasztási esélyeit az Egyesült Államokban élő muszlim közösség, a hagyományosan a demokrata szavazóbázishoz tartozó emberek szerint ugyanis Biden nem tesz eleget a gázai palesztinok védelméért. A keddi, michigani előválasztáson 68 ezer szavazatot adtak le az úgynevezett el nem kötelezett mozgalom hívei. Ezek a szavazók azt szeretnék, ha a demokraták új elnökjelöltet választanának.

„Azonnali tűzszünetet!” – skandálták kedden a Michigan állambeli Dearbornban összegyűlt muszlimok. Az úgynevezett el nem kötelezettek mozgalmához tartozók demokratának tartják magukat, de a keddi előválasztáson mégsem Joe Bidenre voksoltak.

„Nem szeretnénk, ha a mai este után azt mondanák, hogy a demokraták egysége meggyengült. Mi egyszerűen csak szeretnénk visszatartani a Demokrata Pártot attól, hogy részt vegyen a gázai palesztin testvéreink jogainak eltiprásában” – mondta Abraham Aiyash jemeni származású demokrata képviselő.

Az USA-ban, Michigan államban él az ország legnagyobb muszlim közössége, több mint 200 ezer ember. A bevándorló hátterű lakosok többsége demokrata szavazó, de az izraeli háború kitörése óta egyre többen bírálják Joe Biden kormányzatát, amiért az nem szabott gátat a gázai harcoknak.

„A mi közösségünkben a közel-keleti helyzet kiemelt probléma. Mindenki tudja, hogy azonnali tűzszünetet akarunk. Ideje lenne, hogy az elnök és az országot vezető politikusok felmérjék, mi is történik Gázában” – mondta egy önkéntes szavazatszámláló.

Az amerikai muszlim közösség vezetői szerint ha a demokraták kitartanak Joe Biden jelöltsége mellett, akkor nem kizárt, hogy novemberben Donald Trump republikánus elnökjelöltre fognak szavazni.

„Biden szégyenteljesen asszisztál a gázai palesztinok legyilkolásához. Kudarcot vallott a konfliktus megfékezésében.

Mi, muszlim amerikaiak annak idején 300 ezer aláírást gyűjtöttünk össze Donald Trump menesztéséért. Most mégis azt kell mondanom, hogy Trump elnök idején egyetlen bombát sem dobtak le. Ha Joe Biden marad a demokrata elnökjelölt, akkor félreteszem az ellenérzéseimet, és Trumpra fogok szavazni”

– mondta az amerikai muszlimok politikai bizottságának elnöke.

A keddi előválasztáson csaknem 70 ezer szavazó csatlakozott az el nem kötelezettek táborához. A 2016-os választás idején Donald Trump mindössze 10 ezer vokssal szerzett többséget Michiganben. Szakértők szerint a muzulmán szavazóbázis elvesztése jelentősen csökkentené a demokraták győzelmi esélyeit.

„Ha a demokrata választók jelentős része Michiganben el nem kötelezettként szavaz az előválasztáson, az megkongathatja a vészharangot a Fehér Házban. A választókerület elvesztése komoly problémát jelent. Fel kell tegyék a kérdést maguknak, hogy mi lesz, ha nem tudják visszakapni a szavazóikat?” – vélekedett egy amerikai politológus.

Az izraeli háború kitörése óta az Egyesült Államokban rendszeresek a palesztinokat támogató tömegtüntetések.

Ezeken nem ritka, hogy Izrael-ellenes és antiszemita kijelentések hangzanak el. Joe Biden elnök korábban többször is a palesztin civilek védelmére szólította fel a zsidó állam vezetését, kedden pedig úgy fogalmazott: információi szerint akár már a jövő héten újabb tűzszünet jöhet létre a háborúban.

Joe Biden és Donald Trump is a texasi–mexikói határon tájékozódott csütörtökön a migrációs helyzetről.  Ez ugyanis az amerikai belpolitika legégetőbb kérdése. A jelenlegi és a volt amerikai elnök egymástól több száz kilométerre tartott szemlét. Joe Biden megválasztása óta több mint hatmillió migráns lépte át az Egyesült Államok határát, egyetlen amerikai elnök alatt sem volt ilyen nagy az illegális bevándorlók száma. Donald Trump azt mondta, az elmúlt három évben a migránsok lerohanták az országot és Joe Biden bűncselekményt követett el azzal, hogy beengedte őket.

Joe Biden hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy változtat elődje – Donald Trump – keményvonalas bevándorláspolitikáján.

A demokrata elnök többek között a határon húzódó fal építését is leállíttatta.

Azonban az intézkedései nem vezettek eredményre. Sőt, egyfajta meghívólevélként szolgáltak a bevándorlók számára. 2021 óta több mint hatmillióan lépték át illegálisan az Egyesült Államok déli határát.

A tömegével érkező migránsok miatt pedig pattanásig feszült a helyzet.

Nem meglepő, hogy a novemberben esedékes elnökválasztás előtt a bevándorlás az egyik legfontosabb kampánytémává vált. A közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 30 százaléka úgy gondolja: az illegális bevándorlás égetőbb kérdés, mint a gazdaság helyzete vagy az infláció. Csütörtökön Joe Biden – elnöksége alatt mindössze másodszor – a határra látogatott. Az elnök a törvényhozás republikánus tagjait és a legfőbb politikai ellenfelét okolta, amiért még nem fogadta el a kongresszus az általa javasolt – szigorításokat tartalmazó – törvényjavaslatokat.

„Az Egyesült Államok szenátusának át kell gondolnia ezt a törvényjavaslatot, és azoknak a szenátoroknak, akik ellenzik, félre kell tenniük a politikai meggyőződésüket. Nem azt kell nézniük, hogy ez az intézkedés az egyik, vagy a másik fél javát szolgálja-e, hanem hogy az amerikai nép hasznára válik-e” – fogalmazott Joe Biden.

Az elnököt Alejandor Mayorkas miniszter is elkísérte, aki ellen két héttel ezelőtt az  amerikai képviselőházban az elmozdítására irányuló úgynevezett impeachment eljárási indítványt indítottak azzal az indokkal, hogy nem kezeli hatékonyan az amerikai–mexikói határon kialakult migrációs válságot. 150 éve ez az első eset, hogy a kabinet tagja ellen a kongresszus impeachment eljárást indított.

Csütörtökön Donald Trump is Texasba ment, akit a Brownsville-től néhány száz kilométerre fekvő határvárosban, Eagle Passben támogatók százai vártak.

„Ez a választás nagyon fontos lesz, ugyanis a határválság közvetlenül érint minket. És nemcsak mi, a város polgárai, hanem az elnökünk, Donald Trump is eljön, hogy támogasson minket abban, hogy jobb legyen a határhelyzet itt Eagle Passban” – mondta egy helyi lakos.

A volt republikánus elnök Greg Abbott texasi kormányzóval a Rio Grande folyónál felhúzott kerítéshez látogatott, ahol úgy fogalmazott: a migránsbűnözés komoly gondokat okoz Amerikának.

„Azok között az emberek között, akik belépnek az országunkba, vannak, akik börtönökből jönnek, és vannak, akik elmegyógyintézetekből, és vannak köztük terroristák is. Beengedik őket az országunkba. Ez borzalmas” – fogalmazott Donald Trump.

Az állam kormányzója azt mondta: az Egyesült Államokat megtámadták, és mivel Joe Biden nem teszi a dolgát, Texas megvédi magát.