POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.21.

Húszezer francia katona indulhat Ukrajnába

Egy hónapon belül.

Ezt mondta a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke a Le Monde-nak. Szerinte kevesebb mint 30 nap alatt húszezer katonát képesek bevetni. A parancsnok nem sokkal azután beszélt erről, hogy Emmanuel Macron francia elnök azt nyilatkozta: nem zárja ki, hogy NATO-csapatokat vessenek be Ukrajnában. Kedden az orosz hírszerző szolgálat vezetője pedig úgy fogalmazott, adataik vannak arról, hogy Franciaországban már tart egy kétezer fős katonai kontingens felkészítése az ukrajnai bevetésre.

A francia fegyveres erők készen állnak a legnehezebb konfliktusokra – ezt a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke nyilatkozta a Le Monde című újságnak.

A cikk alapján az Origo azt írta: a parancsnokság vezetője szerint a francia fegyveres erők kevesebb mint 30 nap alatt 20 ezer katonát képesek bevetni.

„A francia hadsereg készen áll. Bárhogy is alakul a nemzetközi helyzet, a franciák bízhatnak abban, hogy katonáik készséggel válaszolnak” – szögezte le Pierre Schill, a francia hadsereg vezérkari főnöke.

Az, hogy a francia katonákat folyamatosan gyakorlatoznak, nem titok. Szakértők szerint az viszont aggodalomra adhat okot, hogy nemrég az orosz külső hírszerző szolgálat igazgatója is arról beszélt, kétezer francia katona készülhet Ukrajnába. Szergej Nariskin hozzátette: ennyi embert nem lehet észrevétlenül Ukrajnába küldeni, és a francia alakulat az orosz hadsereg kiemelt, legitim célpontja lesz.

 

Ukrán katonák egy SZ60 típusú, egycsövű légvédelmi gépágyúval lövik az orosz állásokat a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án (Fotó: MTI/EPA/Jakiv Liasenko)

Az ügy még február végén robbant ki, amikor Emmanuel Macron francia elnök Párizsban nem zárta ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését.

Azt mondta: országa mindent meg fog tenni azért, hogy Oroszország ne győzzön a háborúban. Nyilatkozata nagy port kavart, ennek ellenére Emmanuel Macron később is megerősítette, hogy pontosan fogalmazott, sőt, gyakorlatilag gyávának nevezte azokat, akik nem értenek egyet a katonák bevetésével.

„Most akkor ez a mi háborúnk vagy sem? Talán el kéne fordulnunk, hogy az események maguktól lejátszódjanak? Én nem hiszem” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Szavaira többen is reagáltak. Nemrég az orosz elnök is válaszolt arra, hogy lehetséges-e konfliktus Oroszország és a NATO között. Azt mondta: a mai világban minden lehetséges.

„Már mondtam, és mindenki számára világos, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól” – szögezte le Putyin.

Emmanuel Macron ennek ellenére egy ukrán televíziócsatornának ismét leszögezte: Oroszország nem nyerhet.

„Azt kell mondanom, hogy európai előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni. Mi miért mondanánk el minden reggel, hol fogunk megállni?” – közölte a francia elnök.

„Ha egy NATO-tagállam katonái fegyveres konfliktusban vesznek részt, az még nem jelenti azt, hogy a többi országnak a segítségére kellene sietnie” – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány tanácsadója hozzátette: az azonban más helyzetet jelentene, ha Franciaország megtámadná az orosz csapatokat.

Hozzátette: „Hogyha Franciaország ilyen módon nyíltan megtámadja az orosz csapatokat, akár Ukrajna területén, és erre Oroszország reagál, mondjuk nagy hatótávolságú rakétákkal Franciaországgal szemben, az viszont egyértelműen már az ötös cikkely életbelépését eredményezi.”

„A mai európai vezetők  jelentős része nem a saját országát tartja fontosnak” – erről már Földi László beszélt az M1-en. A titkosszolgálati szakértő hozzátette: előfordulhat az is, hogy ők az Amerikai Egyesült Államok érdekeit tartják szem előtt.

„Kaphat utasítást arra, hogy az Egyesült Államok érdekében próbáljon Európában egyfajta harci díszbe öltözni, de hát Franciaországban komoly gondok vannak. Mind a társadalom szintjén – hála a migrációs politikájának – és a gazdaság területén is, hála egyébként az orosz embargó okozta problémáknak, a fölemelt energiaáraknak. Tudjuk jól, a kereskedelem a feje tetejére állt ilyen értelemben” – mutatott rá a szakértő.

Földi László hozzátette: Emmanuel Macron  kijelentésének célja az is lehet, hogy a franciaországi problémákat az asztal alá söpörje. Csakhogy ő egy személyben nem dönthet háború és béke kérdéséről.

Ráadásul a franciák közül egyre többen látják úgy, hogy háború helyett inkább békére lenne szükség.

Emmanuel Macron francia elnök lassan egy hónapja fenyegetőzik azzal, hogy NATO-katonákat is küldhetnek Ukrajnába. Moszkva az első perctől arra figyelmeztetett, hogy ez akár a harmadik világháborút is elhozhatja. A francia elnök azonban nem állt meg, legutóbb már atomfegyverekről is beszélt. Az M1 Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a francia elnök nem mérte fel, milyen súlyos kijelentéseket tett.

Még február végén tárgyalt Párizsban húsz ország vezetőjével Ukrajna támogatásáról Emmanuel Macron francia elnök, aki akkor úgy nyilatkozott: „Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban.”

Ezzel a kijelentésével a francia elnök óriási vihart kavart. De néhány nappal később nyomatékosította: minden szava átgondolt és megfontolt volt.

Moszkva azonnal reagált, az elnöki szóvivő azt mondta: egy ilyen lépés

közvetlen összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között.

„Ebben az esetben a NATO és Oroszország közötti konfliktus nemhogy lehetséges, hanem elkerülhetetlen” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Emmanuel Macron aztán tovább fokozta a feszültséget. Néhány nappal később Prágában is a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről beszélt, és gyávának nevezte azokat, akik ezzel nem értenek egyet.

„Most akkor ez a mi háborúnk vagy sem? Talán el kéne fordulnunk, hogy az események maguktól lejátszódjanak? Én nem hiszem. Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott Emmanuel Macron.

A NATO-főtitkár ezután sokadszorra határolódott el a francia elnök nyilatkozataitól. Jens Stoltenberg a Reutersnek arról beszélt: személyesen szeretne egyeztetni Emmanuel Macronnal a kijelentéseiről.

A nukleáris erőink folyamatosan készenlétben vannak – közölte a fenyegetésére válaszul Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azt mondta: technikailag

felkészültek egy atomháborúra.

Semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen – mondta nem sokkal később Emmanuel Macron, hangsúlyozva: Moszkva nem győzhet.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta a francia elnök, aki kiemelte:

lesznek francia katonák Ukrajnában,

mert ő az elnök és erről ő dönt.

Néhány nappal később azt is megüzente Vlagyimir Putyinnak, hogy nem helyes megfenyegetni Franciaországot, amelynek atomfegyverei vannak.

Vlagyimir Putyin válaszul arra figyelmeztetett: egy ilyen lépés egyet jelentene a világháború kirobbanásával. „Már mondtam, és mindenki számára világos, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól” – szögezte le Vlagyimir Putyin, orosz elnök.

Franciaország háborút akar indítani Oroszország ellen, amiben a leggyengébb NATO-államok támogatják a legkészségesebben – írta a The American Conservative. A portál kiemeli:

a francia elnök Napóleonnak képzeli magát,

és egy olyan háborús koalíció formálódik, amely bele akarja vinni Európát a konfliktusba.

Emmanuel Macron lekezelően beszél Oroszországról és belelovalta magát egy nyilatkozatháborúba, aminek katasztrófa lehet a vége – erről Horváth József, az Alapjogokért Központ elemzője beszélt az M1-en.

„Itt lépésről lépésre úgy tűnik, mintha Macron elnök rájönne, hogy Franciaország elnökeként mi mindennel játszhat ebben a homokozóban, csak még nem mondták el neki, hogy ez milyen veszélyekkel jár a saját országára és Európára nézve” – mutatott rá Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Emmanuel Macron kijelentései miatt Franciaországban utcára vonultak az emberek. Sokan azt skandálták:

„Macron! Mi nem akarjuk, és nem fogjuk megvívni a háborúdat!”

origo.hu

Lezajlottak az alversenyek, itt van a Magyarország Szépe 16 döntőse - képek

ripost.hu

Mindent elsöpör a szerelem: ezekre a csillagjegyekre júliusban boldogság vár

borsonline.hu

Riasztást adott ki a rendőrség: Budapest felé teljes útlezárás, összeomlott a forgalom

hirtv.hu

Meloni irányba állította Bident a G7-csúcstalálkozón + videó

ripost.hu

Kedden hazaküldte az orvos a 6 éves lányt, szerdán kiderült, csak pár hónapja van hátra

magyarnemzet.hu

Újabb furcsaságok derültek ki a főpolgármester-választásról

ripost.hu

Most jött: lezárták az autópályát Budapest felé, mindenkit leterelnek

astronet.hu

Hétvégi horoszkóp 2024. június 15-16.: Szuper kezdet, és még jobb befejezés

ripost.hu

Váratlan fordulat a kutakon: ezen a napon rendesen megugrik a benzin és a gázolaj ára is

ripost.hu

Vadon Jani után újabb ember távozik Balázséktól? "Finoman, csendben eltüntették Julit?"

ripost.hu

Kemény műveltségi teszt: ha 10-ből 6-ra jó választ adsz, már átlagon felüli vagy!

ripost.hu

Két tudós tálalt ki az idegenekről: kiderült, hol rejtőzködnek - közelebb, mint gondoltuk!

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

F-16-osok érkeznek Ukrajnába, NATO-repterek is célponttá válhatnak

POLITIK

Egyre több az áldozata az orosz rakétacsapásoknak

POLITIK

Már kötik az üzleteket az ukrán beruházásokra

POLITIK

Késlekedő ukrajnai fegyverszállításokra panaszkodik a NATO

POLITIK

A HAMASZ elengedne 120 izraeli túszt