Háborús hisztéria Nyugat-Európában

Európában a politikusok egyre másra kezdik teljesen elveszíteni a józan eszüket – közölte a tárcavezető.

Magyarország alapvető érdeke az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása, a tűzszünet, a béketárgyalások megkezdése, mert minden egyes nap, amely háborúval telik a közvetlen szomszédságában, egyre közelebb hozza a harmadik világháború rémképét – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Háborús nyelvezetet beszélnek, úgy gondolkodnak, mintha maguk is háborúban állnának, jól láthatóan személyes üggyé kezdik alakítani az Oroszország és Ukrajna közötti háború ügyét, képtelenek a józan ész alapján mérlegelni döntéseiket – mondta. Hozzátette, ennek az eredménye, hogy olyan kijelentések születhetnek, amelyek szárazföldi csapatok küldésére vonatkoznak. A külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint a NATO a világ legerősebb védelmi szövetsége, Oroszország részéről egyetlen NATO-tagot sem lenne logikus megtámadni, hiszen az arra kötelezné a szervezetet, hogy válaszoljon egy ilyen támadásra.

– közölte.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a NATO védelmi és nem támadó szövetség, jelenleg nem áll támadás alatt, így nem is kell védekeznie, „teljesen elfogadhatatlan volna, ha valaki a józan észt nélkülöző döntése alapján vetné bele magát egy háborús konfliktusba”, majd azt kérné a többiektől, lépjenek be ők is. A miniszter az európai védelmi iparról azt mondta, hogy annak fejlesztését Magyarország helyesnek tartja az európai ipar növekedése érdekében és azért is, hogy Európa meg tudja védeni magát akár az Egyesült Államok bevonása nélkül is. Magyarországnak régóta ez az álláspontja, ám az európai védelmi ipar fejlesztésének szükségességét nem az orosz–ukrán háborúval összefüggésben fogalmazta meg – hangoztatta.

Magyarország továbbra sem hajlandó részt venni olyan politikai, pénzügyi vonatkozású akcióban, amelynek célja, hogy újabb fegyvereket juttassanak el Ukrajnába, mert minél több fegyvert juttatnak el oda, annál tovább húzódik a háború, annál többen halnak meg, annál nagyobb lesz a pusztítás, és a háború továbbterjedésének veszélye – jelentette ki. Szijjártó Péter hangoztatta: „fegyverszállításokról, abban való részvételről, az ahhoz szükséges döntésekről Magyarország részéről egész egyszerűen szó sem lehet”. „Ha az európai politikusok az elmúlt időszakban fele annyit foglalkoztak volna a béketeremtés szükségességével, mint fegyverszállításokkal, ma már elmondhatnánk, közelebb kerültünk a békéhez, és képesek voltunk megvédeni emberek százezreinek életét” – mondta.

Nyugati csapatok Ukrajnába küldésével fenyegetnek a franciák újra. Már a vezérkari főnök is azt hangoztatja: az orosz elnöknek számolnia kell azzal, hogy egy ponton nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint a nyugat nem tud mást ígérni az embereknek, mint világháborús pszichózist.

Újabb háborús üzenet érkezett Franciaországból – ezt írja a Magyar Nemzet. Thierry Burkhard vezérkari főnököt idézik, aki úgy fogalmazott: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette: az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

Egyre több háborús kijelentés érkezik Franciaországból, és ezeket Moszkva sem hagyja szó nélkül.

Azt orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta: Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Emmanuel Macron először februárban mondta azt, hogy nyugati csapatokat küldhetnek Ukrajnába. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni” – mondta a francia elnök.

Emanuel Macron kijelentése mellé egymás után állnak az európai vezetők. Legutóbb a lengyel haderő volt vezérkari főnöke beszélt egy esetleges háborúról a NATO és Oroszország között.

Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója az M1-en azt mondta: kommunikációs szakember kellene ahhoz, hogy értelmezni lehessen az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron háborús kijelentéseit.

„Biztonságpolitikai vagy katonai szempontból nem is tudom értelmezni. Egy háborúnak mindig van egy célja és a cél eléréséhez tesz lépéseket. Na most itt a cél sincs egyértelműen megfogalmazva, ebből kifolyólag a lépéseket sem tudjuk összetenni” – tette  hozzá.

A közvélemény elvárása, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába

– ez derül ki a Századvég felméréséből. A kutatás rávilágít: a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

 „A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – mondta Kiszelly Zoltán.

A Századvég elemzési igazgatója szerint a nyugati politikusoknak azért van szükségük arra, hogy háborús pszichózisba kergessék az embereket, mert jólétet nem tudnak biztosítani nekik.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Azt írták: miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz-ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Kiindulópontként hangsúlyozzák, hogy a magyarok az orosz-ukrán háború kirobbanásának és elhúzódásának okaiként nagyhatalmi érdekek ütközését, illetve az Egyesült Államok és Oroszország kompromisszumképtelenségét látják. Ennek megfelelően a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) úgy gondolja, hogy a fegyveres konfliktusban nagyhatalmak (az USA és Oroszország) gazdasági és katonai érdekei ütköznek, valamint azért nincs béke, mivel egyik fél sem hajlandó engedni.

Emmanuel Macron – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – a közelmúltban több alkalommal is sugalmazta európai szárazföldi csapatok ukrajnai bevetésének szükségességét. A francia elnök háborúpárti víziója nyomán a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis leszögezte, hogy „nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját”, míg Petr Pavel cseh elnök támogatná azokat a megbeszéléseket, amelyek egy esetleges ukrajnai katonai jelenlétről szólnának – írták.

Ezen felül Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter „üdvözölte” Macron háborús felvetését, hozzátéve, hogy „a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen”, továbbá Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a francia elnök – háborúpárti megszólalásával – pusztán „nyilvánosan elismerte a nyilvánvalót”, amely annak felismerésére fogja sarkallni Európát, hogy „többet kell tennie” Ukrajnáért. Az említett kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a kutatási adatok tanúsága szerint a válaszadók 77 százaléka hallott arról, hogy Emmanuel Macron és más uniós politikusok, valamint ukrán vezetők is Európa katonai beavatkozását sürgették az orosz-ukrán háborúba – olvasható a Századvég közleményében.

Hozzátették: fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a magyar lakosság határozottan elutasítja az ukrajnai háborús beavatkozás gondolatát. A felmérés rávilágít, hogy a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái, vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában.

A nemzetközi közbeszédben gyakran visszatérő állítás, hogy Ukrajna a katonai erőfeszítéseivel Európát védi, mivel Oroszország – Ukrajna esetleges legyőzését követően – tovább terjeszkedne a kontinensen.

A közvélemény-kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet ezzel a feltételezéssel. Megállapítható, hogy 10-ből 8 megkérdezett (80 százalék) úgy látja, hogy Oroszország – Ukrajna esetleges katonai vereségét követően – valószínűleg nem támadná meg Magyarországot. Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka azt sem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t, amennyiben legyőzi Ukrajnát – áll a közleményben.