Ha Ukrajna elesik a NATO háborúba lép

Ha Ukrajna elveszíti a háborút, a NATO-tagországoknak háborúba kell lépniük Oroszország ellen, ezért nagyon fontos további források juttatása Kijevnek, mert ez megakadályozza azt a helyzetet a világban, hogy egy ország átrajzolja szomszédai határait, és elfoglalja szuverén területeit – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az amerikai képviselőházban mondott beszédében.

A jelentés szerint Austin elmondta: „Tudjuk, ha Putyin sikerrel jár, nem hagyja abba. Továbbra is mind agresszívebben fog fellépni a térségben. Az autokraták pedig ezt fogják látni, és ennek eredményeképpen bátorítani fogja őket az a tény, hogy ez megtörtént, és nem tudtunk támogatni egy demokratikus államot.”

A Pentagon vezetője hozzátette, hogy Ukrajna harctéri veresége esetén elsősorban a balti országok kerülhetnek veszélybe. „A balti országok kezdhetnek nagyon aggódni, hogy ők lesznek a következők. Ismerik Putyint. Tudják, mire képes. És őszintén szólva, ha Ukrajna elesik, akkor őszintén hiszem, hogy a NATO háborúba fog lépni Oroszországgal” – riogatott Lloyd Austin.

A külföldi csapatok bevetésére máris reagált az orosz elnök, aki évértékelő beszédet tartott. Az elnöki beszédet hatalmas kivetőkön az utcákon is látni, illet több mint egy tucat város mozijaiban ingyen vetítették.

Putyin ezt mondta:

"A NATO csapást készül mérni az orosz területekre, de nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyekkel csapást mérhetünk az ő területükre is."

Szerinte a nyugati politika nukleáris fegyverek használatával és a civilizáció elpusztításával járó konfliktushoz vezet. „Nem értik ezt?” – tette fel a kérdést.

Az általános nyugati russzofóbiáról, az oroszokkal szembeni ellenszenvről megjegyezte, meg kell érteni a Nyugaton élőknek, hogy egy szuverén, erős Oroszország nélkül nem lesz stabil világrend. A nyugati retorika nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget, de világosan kell látni, egy ilyen csapás elpusztítaná a civilizációnkat.

Vlagyimir Putyin Amerika kapcsán hangsúlyozta, mióta az USA beszállt az ukrajnai háborúba, a két állam viszonya megromlott. Moszkva még 2018-ban javasolt egy kétoldalú nukleáris megállapodást, azonban ezt végül az amerikaiak megtorpedózták.

Az amerikaiak legfőbb jellemzője Putyin szerint, hogy akkor érdekeltek a megegyezésben, ha abból valami hasznuk származik. A novemberi elnökválasztás főszereplői is azt akarják sugallni a választóiknak, hogy az USA még mindig a világ ura.  

Azzal vádolta meg Washingtont, hogy minden áron le akarják győzni Oroszországot és "bele akarnak minket rángatni egy újabb - a hidegháború korszakát idéző - fegyverkezési versenybe." 

Putyin keményen bírálta a Nyugatot, amely belőlük is egy dekadens államot akart faragni, de ebbe beletört a bicskájuk. Megjegyezte, nem sikerült megingatni az oroszok évszázados egységét és „egyébként is Oroszország a demokrácia bástyája."

Éppen ezért soha nem fogja megengedni senkinek, hogy beavatkozzon a belügyekbe. Megismételte - nagy taps kíséretében -, hogy Oroszország továbbra is a hagyományos értékek bástyája marad.

Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

„Ez nem az első eset, hogy felelőtlen nyilatkozatot láthattunk Vlagyimir Putyin (orosz elnök) részéről. Nem illik így beszélnie egy nukleáris hatalom vezetőjének” – hangsúlyozta Miller.

Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról szólt, hogy a Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat. Az orosz elnök figyelmeztetett, hogy a nyugati államok atomháborút provokálhatnak ki azzal, ha csapatokat küldenek Ukrajnába.

Azt állította, hogy miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Moszkvát, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket, megpróbálva vereségre kényszeríteni Oroszországot. Óvta a nyugati országokat az ukrajnai háborúba való közvetlen beavatkozástól, és azt hangoztatta: veszélyes külpolitikai lépéseik és a részükről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.

„Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába. Emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények” – jelentette ki.

Meg kell érteniük végre, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink (…), amelyek képesek célpontokat megsemmisíteni az ő területükön – tette hozzá.

Elmondta egyebek között, hogy az orosz fegyveres erők a Kinzsal rakéták mellett harcban is bevetették már a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot, és rendszerbe is állították. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni demonstrálását – ígérte.

Kijelentette, hogy hadrendbe állították az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyvert és a Pereszvet lézerrendszert. Az elnök szerint befejezéséhez közeledik a Burevesztnyik korlátlan hatótávolságú, hiperszonikus pilóta nélküli manőverező repülőgép és a nukleáris robbanótöltet hordozásra alkalmas Poszejdon pilóta nélküli tengeralattjáró tesztelése.

Megismételte tézisét, miszerint nem Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében, de mindent elkövet annak befejezésére, és ehhez minden eszköze megvan. Hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát.

Úgy vélekedett, hogy egy erős, szuverén Oroszország nélkül nem alakulhat ki tartós világrend, a Nyugatnak pedig Oroszország helyett egy hanyatló térre van szüksége, ahol azt teheti, amit akar.