tóth gabi
Még most is küzdenek a tanárok béremelése ellen.
Meghatározó szerepük volt az uniós források visszatartásában Gyurcsány Ferenc brüsszeli képviselőinek – erről ír a Magyar Nemzet. A lap szerint nem is rejtették véka alá, hogy főnökük iránymutatásához híven minden eszközzel igyekeznek megtorpedózni a Magyarországnak járó pénzek kifizetését. Még utólag is próbálják ellehetetleníteni a tanárok, óvónők béremelését. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint a baloldali pártok egymásra licitálnak, hogy melyikük járult hozzá jobban az uniós források felfüggesztéséhez.
Már tavaly tavasszal sem csinált titkot abból Gyurcsány Ferenc, hogy az unió hazánkkal szemben támasztott úgynevezett 27 szupermérföldköve csak egy álca. A DK elnöke akkor a baloldal feladatának jelölte ki, hogy az ellenzéki pártok segítsenek Brüsszelnek teljesíthetetlen feltételeket kitalálni, hogy megakadályozzák a Magyarországnak törvényesen járó pénzek kifizetését, EP-képviselői pedig az élen járhattak ebben – írta meg a Magyar Nemzet.
– olvasható a lap a DK-s európai parlament képviselőiről szóló cikksorozatának újabb részében, melyben emlékeztet, hogy Molnár Csaba, DK-s európai a parlamenti képviselő tavaly áprilisban azt mondta: nemcsak dolga, hanem egyenesen hazafias kötelessége, hogy a többi DK-s politikussal egyetemben megakadályozta, hogy hazánk uniós forrásokat kaphasson.
Nem akart lemaradni az alapvető magyar érdekek elleni áskálódásban a DK másik EP-képviselője, Rónai Sándor sem – folytatja a Magyar Nemzet.
ami várakozásaik szerint a gazdasági nehézségek által alááshatná a kormány társadalmi támogatottságát – vonta le a következtetést a DK-s politikusok korábbi nyilatkozataiból a Magyar Nemzet.
„Egymásra licitálnak, hogy melyikük az a szereplő vagy az a párt, amelyik jobban hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az uniós forrásokat” – magyarázta Deák Dániel.
– mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádióban.
„Ez a magyar embereknek a pénze, ebből történt a magas szintű, nagy mértékű tanárbéremelés, ebből kapnak a magyar vállalkozások, a magyar gazdaság, tehát itt a saját választóikkal szemben politizálnak, amikor azt mondják, hogy mégse kapják meg ezt a forrást” – hangsúlyozta Deák Dániel. Hozzátette: amikor a balliberális politikusok azzal kérkednek, hogy mit tesznek, akkor nem a magyar választóknak dicsekednek, mert az nem szimpatikus az ellenzéki választóknak sem, hanem a külföldi finanszírozóiknak akarnak megfelelni.
Felháborító, hogy a baloldal el akarja venni a tanárok és az óvónők béremelését – közölte Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára közösségi oldalán szerdán.
Az államtitkár azt írta: a már megkezdett tanári és óvónői béremelést is veszélyezteti az európai és a magyar dollárbaloldal legújabb, Magyarország elleni támadása. Donáth Anna, Cseh Katalin és Dobrev Klára frakciói pert akarnak indítani az Európai Bizottság ellen, amiért az megnyitotta hazánk számára a sokáig elzárt uniós források egy részét.
Közölte, Gyurcsányné és a magyar baloldal többi európai parlamenti képviselője a havi 5-6 milliós brüsszeli fizetésükből hónapok óta csak azért dolgoznak, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot és Magyarország ne kapja meg az uniós pénzeket. Miután a baloldal áskálódása ellenére az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy elkezdi a hazánknak járó források kifizetését, a baloldal megint támadásba kezdett. Közreműködésükkel az Európai Parlament Jogi Bizottsága zárt ajtók mögött úgy döntött, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen – írta.
„A Gyurcsány vezette dollárbaloldal továbbra is meg akarja akadályozni az uniós források kifizetését, és az sem érdekli őket, ha emiatt a tanárok és az óvónők elveszítenék a béremelésüket. Szégyen, amint művelnek. Brüsszelben változás kell! Olyan európai parlamenti képviselőkre van szükség, akiket nem vettek meg guruló a dollárokért, akik a nemzeti érdekeket képviselik” – közölte a Facebookon Zsigmond Barna Pál.
Újabb támadást indított Magyarország ellen Brüsszel. A jogi bizottság döntése szerint az Európai Parlamentnek (EP) bírósághoz kell fordulnia, amiért az Európai Bizottság decemberben feloldott tízmilliárd eurót Magyarországnak. Az EP szerint azonban nem teljesültek az ehhez szükséges feltételek, így az uniós pénzeket sem oldhatták volna fel. A Origo közben azt írja, hogy Gyurcsányné, Donáth Anna, Cseh Katalin és frakcióik el akarják venni a tanárok és az óvónők megemelt bérét.
Az Európai Parlament jogi bizottsága zárt ülésén szavazta meg, hogy az EP forduljon bírósághoz a hazánk számára decemberben feloldott 10 milliárd euró miatt, és perelje be az Európai Bizottságot. Erről ír a Mandiner. Vagyis Brüsszel azon dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg a jogosan járó uniós forrásokat.
Gyurcsányné, Donáth Anna, Cseh Katalin és frakcióik el akarják venni a tanárok és óvónők megemelt bérét – ezzel a címmel közölt cikket az Origo. A portál azt írja: a kiszivárgott információk szerint a szocialisták, a zöldek, a baloldal és a liberálisok mellett a néppárt képviselőcsoportjának vezetője is a per megindítása mellett fog majd szavazni csütörtökön. Hozzáteszik, mindez azt jelenti, hogy az Európai Parlament baloldali képviselői, köztük
Az unió hazánkkal szemben támasztott úgynevezett 27 szupermérföldköve csak egy álca volt Brüsszel részéről. Erről beszélt tavaly márciusban Gyurcsány Ferenc, aki az interjúban a baloldal feladatának jelölte ki: segítsenek Brüsszelnek teljesíthetetlen feltételeket kitalálni, hogy megakadályozzák a Magyarországnak törvényesen járó pénzek kifizetését.
– ezzel a címmel közölt cikket a Magyar Nemzet. A lap arra emlékeztet: egy hete hangzott el az a minden eddiginél egyértelműbb beismerés, amely szerint a baloldal az uniós intézményekben évek óta azon dolgozik, hogy Brüsszel szankciókkal sújtsa Magyarországot.
A Momentum elnökségi tagja az ATV-ben büszkélkedett azzal, hogy a párt két EP-képviselőjének az érdeme az, hogy a jogállamisági eljárásokon túl most már az uniós pénzeket is megvonják Magyarországtól.
Elfogadhatatlan a pedagógusbérek ellen lobbizni – címmel közölt cikket a Magyar Nemzet. A lapnak a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke reagált arra, hogy több baloldali politikus is bevallotta: azért dolgozik, hogy megakadályozza a hazánknak járó uniós források kifizetését.
A Fidesz szerint kapuzárási pánik van az Európai Parlamentben. Hidvéghi Balázs EP-képviselő azt mondta: ahogy közeledik a mostani parlamenti ciklus vége, a Soros-féle többség és a magyar dollárbaloldal egyre kétségbeesettebben próbálja támadni Magyarországot. Hozzátette: Brüsszelben változás kell, olyan vezetőkre van szükség, akik a normális európai emberekért dolgoznak.
Újabb momentumos támadás indult Magyarország ellen – mondta Menczer Tamás államtitkár. Hozzátette: Cseh Katalin, a párt EP-képviselője azt nyilatkozta egy ukrán újságnak, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat el kell venni, a pénz utalását meg kell állítani, és el kell venni Magyarország uniós szavazati jogát is.
Ezúttal a Momentum EP-képviselőinek aknamunkáját, illetve legmarkánsabb kijelentéseiket vesszük sorra. Donáth Anna már 2020-ban is rendszeresen egyeztetett a magyarellenes EU-biztossal, Vera Jourovával, aki szerint „Magyarországon nem illiberális demokrácia, hanem beteg demokrácia van”.
A Momentum EP-képviselője mindemellett folyamatos kapcsolatban állt az általa is csak új Sargentininek nevezett Gwendoline Delbos-Corfielddel. Donáth egyébként elégedett volt a saját hazája ellen végzett tevékenységével, hiszen kijelentette, hogy „kilencven százalékban sikeres” volt a munkája.
Három hónappal később ismét ebben a témakörben tett közzé egy bejegyzést: „Ha esetleg azt gondolták volna, hogy elfáradtunk az ellenállásban, ezúton jelezném: a Momentum nem adja fel. Nyár eleje óta több tízezer aláírást gyűjtöttünk az Európai Bizottságnak küldött indítványomhoz, melyben arra kérem a Bizottságot, hogy az EU-s pénzekért cserébe várja el az oktatás alapvető reformját a magyar kormánytól. Ősszel kezdődik az új ülésszak az Európai Parlamentben, és a Bizottság is visszatér nyári szünetéről. Mi pedig mindent meg fogunk tenni azért, hogy Európával közösen rákényszerítsük a kormányt az oktatás válságának megoldására.”
A Momentum EP-képviselője élen járt abban a baloldali kampányban is, amely azt követelte, hogy a demokratikusan megválasztott kormány helyett többek között a civil szervezetek kapják meg az uniós forrásokat.
Erről értekezett Donáth egy videós interjúban is, konkrétan párhuzamot vonva a korábban csőd szélén álló Görögországgal, ahol egy ideig az Európai Bizottság gyámkodásával tervezték a költségvetést és az uniós kifizetéseket. Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „Tehát az önkormányzatoknak is van kerete, amit lehívhatnak, civil szervezetek is tudnak pályázni, de ezek elenyésző pénzek ahhoz képest, amiről most szó van. És mi azon dolgozunk, hogy a bizottság végre vállalja fel, hogy ez megtörténhessen, mert ennek nincs logisztikai akadálya, hiszen erre láttunk már példát, amikor Görögország a csődszélén állt, akkor Görögországnak a gazdasági tervezést, az EU-s pénzek folyósítását ideiglenes a bizottság átvette.”
03:40-től:
A Momentum másik uniós képviselője is megmozgatott minden követ azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá a jogosan járó pénzekhez. Cseh Katalin még Ursula von der Leyennél is lobbizott azért, hogy a demokratikusan megválasztott magyar kormányt hagyják ki az uniós források elosztásásából.
Ez persze egyet jelentett a pénzek befagyasztásával, hiszen a tagállamoknak juttatott különböző szakterületek fejlesztésére szánt forrásokat minden országban a kormányzati szervek osztják szét, ezeket az összegeket nem lehet más szereplőknek, például civil szervezeteknek odaadni. Utóbbiak számos egyéb pályázati lehetőségekből juthatnak uniós forrásokhoz.
Cseh Katalin 2022 szeptemberében az ATV-ben elismerte, hogy az elmúlt három évben a momentumos EP-képviselők „munkája” is kellett ahhoz, hogy ez Európai Bizottság felvegye a kesztyűt az Orbán-kormánnyal és bízik benne, hogy ez most nem áll meg. A politikus azzal is büszkélkedett, hogy többek között az ő munkájuknak köszönhető, hogy a pénzek elosztásáról nem csak a kormányok döntenek.
Néhány nappal ezelőtt Cseh Katalin lelkendezve üdvözölte a Magyarországot elítélő jelentés elfogadását és arról is beszámolt, hogy a kezdeményezésére az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy a legerősebb demokratikus felhatalmazású magyar kormány helyett önkormányzatok és senki által meg nem választott, de mégis politikai tevékenyéget folytató „civil” szervezetek kapják meg az uniós forrásokat. A politikus a közösségi oldalán posztolta a „győzelmi jelentést”, többek között ilyen mondatokkal:
Ezzel az EP lett az első uniós intézmény, amely kimondja: Magyarország nem teljes értékű demokrácia többé. Bár a fideszes képviselők és a szélsőjobboldali szövetségeseik »hungarofóbiát« és »boszorkányüldözést« kiáltottak a tegnapi vitán, a Parlament továbbra is az az uniós intézmény, amely néven nevezi a problémát. Szintén megszavaztuk azt az általunk benyújtott módosító indítványt, amely felszólítja az Európai Bizottságot, találjon módot az önkormányzatok és a civil társadalom közvetlen pénzügyi támogatására, és ne a magyarokat büntesse a kormány jogellenes magatartása miatt.
Tavaly szeptemberben az ATV-ben azt követelte Cseh Katalin, hogy csak feltételek teljesülése estén kapja meg Magyarország a jogosan járó uniós pénzeket.
„Ettől tartok kifejezetten, igen. Én azt szeretném, hogy Magyarország megkapja a pénzeket, de úgy, hogy a feltételek teljesítve vannak. És hogyha ez nem történik meg, akkor legyenek közvetlenül folyósítva ezek a pénzek a magyar településeknek, vállalkozóknak és civileknek. És az Európai Bizottság elnökének jogi kötelessége az, hogy a jogszabályokat betartsa. Ami azt jelenti, hogy csak a feltételek teljes teljesülése mellett kaphassa meg Magyarország a pénzt. És látszik az, hogy az Orbán-kormány nem akarja ezeket teljesíteni. Nem tudja.”
4:00-tól:
Egy 2023 márciusi Facebook-posztjában pedig már azzal kérkedett a momentumos EP-képviselő asszony, hogy többek között az ő munkájuknak is köszönhető, hogy az új hétéves költségvetésben már negyvenmilliárd euróval nőtt a közvetlen források összege. „…Vagyis ezen pénzek elosztásáról nem a kormányok döntenek, hanem az önkormányzatok, a civil szervezetek, az iskolák, és a kórházak közvetlenül pályázhatnak rá az uniónál.” Cseh Katalin hozzáfűzte, azon dolgoznak továbbra is, hogy még több forrás legyen közvetlenül elérhető, és informálják az önkormányzatokat, civil szervezeteket, iskolákat, kórházakat a pályázatokról.
Végül érdemes ismét Hajnal Miklóst idézni, aki – bár nem uniós képviselő – de a Momentum elnökségi tagjaként már tavaly nyáron is azzal hencegett, hogy folyamatosan egyeztetnek Vera Jourovával, a fentebb említett magyarellenes EU-biztossal. Hajnal az ATV-ben azt mondta:
az uniónak vannak feltételei vagy van egy feltétele, vagy van egy keretrendszere. Abban már azért szerintem érheti kritika az uniót, hogy ez mennyire egy kemény feltételrendszer, mennyire konkrét feltételrendszer. Mi pont ezért is egyeztetünk folyamatosan, elsősorban Donáth Anna – legutóbb éppen Vera Jourovával –, mert szeretnénk, hogy lássák azt, hogy mi történik Magyarországon.
Az idézett történések azt a képet erősítik a hazai baloldal EP-képviselőiről, hogy Brüsszelben nem Magyarország érdekeiért dolgoznak, sokkal inkább a választóik ellen, akinek a szavazataival mandátumot szereztek az uniós parlamentben.