kulcsár edina
Perjés Gábor nevét érdemes megjegyezni.
Gyanúsítottként hallgattak ki egy embert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom ötszázmilliós „mikroadományaival” kapcsolatban – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség válaszából. Mint írták, „az ügyben a nyomozó hatóság hallgatott már ki gyanúsítottat, bővebb tájékoztatás azonban a nyomozás érdekeire figyelemmel nem adható”. Minden bizonnyal a gyanúsított nem más, mint Perjés Gábor, a 99 Mozgalom hivatalos képviselője. A feltételezést, hogy Perjést hallgathatták ki, az is alátámasztja, hogy a párbeszédes politikus lakcímére jegyezték be a mozgalmat, illetve ő volt az, aki félmilliárdnyi „mikroadományt” készpénzben befizetett az egyesület számlájára. Tavaly novemberben Perjésnél már tartottak házkutatást is.
Az, hogy a Párbeszéd politikusával összefüggésben lépett az adóhatóság, azért sem meglepő, hiszen lakcímére jegyezték be a mozgalmat, illetve ő volt az, aki félmilliárdnyi „mikroadományt” készpénzben befizetett az egyesület számlájára.
Fontos körülmény, hogy a 99 Mozgalom Egyesület finanszírozta 2021-ben Karácsony Gergely elbukott előválasztási kampányát.
A mozgalom vonatkozásában már korábban is történtek hatósági intézkedések: tavaly novemberben egyszer már Perjés Gábor otthonában, illetve Karácsony jogi főtanácsadója, Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában is volt házkutatás. Utóbbi helyszínen okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat foglaltak le.
A 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botrány azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ jelentését, amelyet a tavalyi országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek. A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben befizetett 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött „mikroadományokról” kezdett beszélni. Az ügyben – amelyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett – költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt zajlik nyomozás.
A bank feljelentését egy belső vizsgálat előzte meg. A pénzintézet vizsgálata lényegében megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt.
Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy „mikroadományokról” szó sem lehetett.
További érdekesség, hogy információink szerint a napokban a NAV a Szegi nevű, Tokaj környéki faluban is megjelent, ahol korábban a DatAdat Professional Kft. könyvelési adataira is rátaláltak.
Hogy utóbbi hatósági intézkedés szintén a 99 Mozgalom miatt, esetleg egy másik eljárás kapcsán történt, egyelőre nem tudni. Az mindenesetre tény, hogy a Bajnai Gordon és volt titokminisztere, Ficsor Ádám nevével fémjelzett cég ügyében, egy költségvetési csalás gyanújával zajló nyomozásban az elmúlt másfél évben kétszer is volt már házkutatás. Bajnai neve már csak azért sem mellékes, mert a volt baloldali kormányfő annak idején az elsők között sorakozott fel Karácsony Gergely miniszterelnöksége és a 99 Mozgalom mögött.
Már az adóhatóság is vizsgálja az OTP feljelentését Karácsony Gergelyék mozgalmának ügyében – értesült korábban a Magyar Nemzet. Úgy tudni, a dokumentum tartalmát a NAV a már folyamatban lévő nyomozásban elemzi. Az ügyben megkeresték az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészséget, tőlük is azt a választ kapták, hogy „az újabb feljelentést a nyomozó hatóság az úgynevezett tettazonosság elve alapján a korábban költségvetési csalás miatt indított bűnügyben kezeli”. A tettazonosság ebben az esetben leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a feljelentés szerinti cselekmény lényegében ugyanaz, ami miatt már nyomoznak.
Korábban a lap birtokába került az a feljelentés is, amelyet az OTP Bank Nyrt. tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt, a 99 Mozgalom ügyében.
Emlékezetes, a Karácsony Gergely kampánycéljaira létrehozott, azt finanszírozó egyesület már korábban a hatóságok látókörébe került. A Magyar Nemzet júliusban cikkezett arról, hogy a NAV költségvetési csalás miatt nyomoz az ügyben.
Az az eljárásban a pénzmosás gyanúját is vizsgálják.
Mindezt megelőzte egy titkosszolgálati jelentés: a Nemzeti Információs Központ által az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága számára a tavalyi választások külföldi befolyásolásáról készített, az összefoglaló anyag szerint a 99 Mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható. A jelentés is megerősítette, hogy a pénzek több mint négyötöde külföldi pénznemben, euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.
Visszatérve a feljelentéshez, abból kiderül, hogy Karácsonyék számlájára 526 millió forint érkezett, a pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor pedig többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A főpolgármester a kirobbant botrány után azzal érvelt, hogy mikroadományokból jött össze a rendkívüli bevétel, amit „kis ládikákban” gyűjtöttek. Karácsony később már „nagy ládikákról” beszélt.
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, amely tételesen cáfolja Karácsonyék magyarázkodását. A vizsgálat során ugyanis rendkívül súlyos megállapításokra jutottak.
Például, hogy „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú adománygyűjtő ládába”.
Ezekbe Perjésék állítása szerint két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3 811 bankjegyet préseltek be. Csakhogy a feljelentés szerint „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
A feljelentés döntő megállapítása pedig így hangzik:
„álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését”.
Azaz, a dokumentum szerint az adománygyűjtő ládák története hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a feljelentés szerint „a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó) részére történő átutalások összegével”.
Beadványában a bank azt is leírta: felmerül annak a gyanúja, hogy a hozzájuk beküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezzel megtévesztették az OTP-t, a befizetett összegek valódi forrását pedig hitelt érdemlően nem igazolták.