tóth gabi
Orbán Viktor: Brüsszel mindig is kormányváltást akart Magyarországon
POLITIK
Létrehozva: 2024.03.07.
Felháborodtak az osztrákok Macron háborús kirohanásain
Tisztázni akarják a háborúhoz való viszonyt.
Az osztrák jobboldal azt követeli, hogy Karl Nehammer kancellár azonnal tisztázza a helyzetet a franciákkal, a britekkel és a németekkel, írta a V4NA.
Olaf Scholz német kancellár legutóbbi háborús kijelentései után, miszerint brit és francia csapatok már aktívan részt vesznek nagy hatótávolságú rakéták ukrajnai telepítésében az orosz–ukrán háborúban, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke felszólította Karl Nehammer néppárti szövetségi kancellárt, hogy haladéktalanul követeljen teljes körű felvilágosítást a veszélyes fejleményekről – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Miután Emmanuel Macron francia elnök már nem akarta kizárni az EU- vagy NATO-csapatok ukrajnai háborús bevetését, Nehammer csak napokkal később figyelmeztetett egy harmadik világháborúhoz vezető, ellenőrizhetetlen eszkalációs spirálra, ha NATO-katonákat vonnának be. Most kiderült, hogy két NATO-tagállam, Nagy-Britannia és Franciaország, amelyek közül az egyik – Ausztriához hasonlóan – szintén az EU tagja, a jelek szerint már aktívan részt vesz ebben a háborúban, rakétákat telepítő katonákkal. Ha Nehammer kancellár valóban komolyan gondolja félelmeit, akkor teljes körű felvilágosítást kell kérnie Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nagykövetétől, és követelnie kell ezeknek a csapatoknak az azonnali kivonását. Ha ezt nem teszi meg, akkor világossá válik, hogy az EU és a NATO partnerei hazudnak Ausztriának az úgynevezett nyugati értékek nevében
– fogalmazott Herbert Kickl, aki szerint a szövetségi kormány EU- és NATO-engedelmességében nem sodorhatja Ausztriát még mélyebbre az orosz–ukrán háborúban, amelynek a legnagyobb az eszkalációs potenciálja, ezért azonnal le kell állítani minden kifizetést az európai békekeret részére is, amelyből az Ukrajnának szánt fegyvereket finanszírozzák. Kiemelte:
Maga az a tény, hogy a kormánykoalíció arra kötelezte az osztrák adófizetőket, hogy segítsenek kifizetni a háborúban álló Ukrajna számára történő fegyverbeszerzéseket, elárulja örökös semlegességünket, biztonságunkat és lakosságunk jólétét, csakúgy, mint az, hogy belemegyünk a gazdaságunkat károsító szankciókba. Ezért azonnal le kell állítani ennek a cinikus uniós háborús finanszírozási eszköznek a kifizetéseit.
A pártelnök szerint ez lenne az első lépés a szükséges békemegoldás felé is, amelyhez Ausztria csakis az örökös semlegesség alapján tud közvetítőként hozzájárulni. A kormány azonban kudarcot vallott abban, hogy érvényt szerezzen az osztrák alkotmányban szereplő semlegességi elvnek – idézte fel, majd hozzátette:
Mi a kezdetektől fogva figyelmeztettünk mindenkit, hogy a szankciók nem fogják lezárni a háborút, és hogy a fegyverek nem teremtenek békét – és ismét bebizonyosodott, hogy igazunk van. A drámai fejlemények, az ukrajnai háború eszkalációs spirálja láttán, amelyet az EU és a NATO felelőtlen elitje és Oroszország táplál, az osztrákok és biztonságuk érdekében újra kell éleszteni az aktív semlegességi politikát. Hazánk helye a háborúkban és konfliktusokban nem az egyik fél oldalán van, hanem a békéért folytatott tárgyalások lehetséges színhelye.
Az FPÖ európai parlamenti képviselőjelöltje, Petra Steger eközben egy petíciót nyújtott be, amelyben azt kéri, hogy a szövetségi kormány a közös kül- és biztonságpolitika keretében gondoskodjon arról, hogy az EU-tagállamok ne küldjenek csapatokat Ukrajnába.
Emmanuel Macron után Ursula von der Leyen is a háborúról beszélt. Az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén azt mondta: az uniónak fel kell készülnie a háborús kockázatokra. A beszéd alig két nappal azután hangzott el, hogy a francia elnök nem zárta ki nyugati katonák Ukrajnába küldését. Emmanuel Macron szavai óriási felháborodást okoztak.
A háború talán még nincs az Európai Unió küszöbén, de fel kell rá készülni – közölte az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Ursula von der Leyen azt mondta: képesnek kell lenni megvédeni az európai értékeket.
„Sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az európai uniós tagállamok fegyveres erőit. Az elmúlt években sok illúzió szertefoszlott. Köztük az is, hogy a béke állandó” – mondta Ursula von der Leyen.
Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber arról beszélt: az unió nem mutathat gyengeséget,
Ukrajna nem bukhat el, és a háború megelőzésének legjobb módja a felkészülés.
Nicola Procaccini, az Európai Konzervatívok és Reformerek társelnöke viszont arra hívta fel Ursula von der Leyen figyelmét, hogy
az Európai Unió érdekei nem mindig egyenlők az Egyesült Államok érdekeivel.
A Fidesz EP-képviselője egyedüliként szólalt meg a béke hangján. Gál Kinga azt mondta: Magyarország támogatja a közös védelmi politikát és az ipar megerősítését, elismeri Ukrajna szuverenitását és jogát az önvédelemhez, de visszautasítja, hogy azért támadják, mert békét akar.
„Következetesen kiállunk amellett az álláspontunk mellett, hogy béketárgyalásokra van végre szükség, mert csak ez vethet véget a pusztításnak, az emberi áldozatoknak, és nem újabb és újabb, és erősödő fegyveres retorikára, háborús retorikára és fegyverszállításra van szükség” – hangsúlyozta Gál Kinga.
Európában erősödnek a háborúpárti gondolatok. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn arról beszélt:
nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába.
„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta Emmanuel Macron.
Moszkva közölte:
a nyugati katonák küldése közvetlen összecsapáshoz fog vezetni a NATO és Oroszország között.
„Ebben az esetben a NATO és Oroszország közötti konfliktus nemhogy lehetséges, hanem elkerülhetetlen. Ezt így fogjuk értékelni” – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.
Nincs olyan terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba – hűtötte a kedélyeket a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg azt mondta:
a NATO-katonák küldéséhez az összes tagállam egyhangú támogatására van szükség.
A háborúpárti szólamba a lett védelmi minisztérium szóvivője is becsatlakozott, kijelentve: alapvetően nem ellenzik a szárazföldi csapatok bevetését Ukrajnában, és fontolóra vennék a részvételét, ha a NATO megállapodásra jutna a kérdésben.
Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.
A szóvivő azt követően nyilatkozott erről a dpa hírügynökségnek, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.
„Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Macron hétfő este a kijevi vezetés támogatására a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amelyen mintegy húsz ország képviselői vettek részt. „De semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit lehet, annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fűzte hozzá.
A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.
A francia elnök nem zárja ki, hogy nyugati katonák, európai csapatok menjenek a háborús hadszíntérre – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Emmanuel Macron egyik megszólalására utalva a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban.
Dömötör Csaba a hírt úgy kommentálta: „na, kezdődik.” Emlékeztetett Orbán Viktor egy tavalyi interjújára, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy eljön majd az a pillanat, amikor tankok és vadászgépek után már európai katonákat is küldenének a hadszíntérre.
„Nagyon közel vagyunk szerintem ahhoz, hogy komoly javaslatként kerüljön asztalra, hogy Ukrajnával szövetséges országok katonái is lépjék át a határt, és menjenek Ukrajna földjére” – idézte az interjúból a miniszterelnök kijelentését.
Dömötör Csaba azt mondta: most eljött a pillanat, amikor Franciaország elnöke meglepő nyíltsággal beszél arról, nincs kizárva, hogy Európa katonákat küldjön az ukrán hadszíntérre.
A Facebook-oldalon videóbejátszásban szólalt meg Emmanuel Macron, aki azt mondta: ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalosan szárazföldi csapatokat küldjenek, de „semmi sincs kizárva”. A francia államfő úgy fogalmazott: „Meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút” – fogalmazott a csatolt videóban a francai államfő.
Dömötör Csaba a közösségi oldalán megismételte a kormány álláspontját: „mi a béketárgyalások és a béke oldalán állunk”.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
