Fehéroroszország elleni szankciókat sürgetnek

Fehéroroszországra ugyanolyan szankciókat kell kivetni, mint amelyeket a Nyugat Moszkvával szemben alkalmaz az Ukrajna elleni agresszió miatt – hangsúlyoztak közös szerdai varsói sajtóértekezletükön egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.

Lengyelország és Litvánia „legfőbb priroritása” az, hogy „az orosz agresszió idején segítsenek a harcoló Ukrajnának” – jelentette ki Sikorski.

Közölte továbbá: Varsó és Vilnius azt akarja elérni, hogy azonos szintre kerüljenek az Oroszországgal és a Fehéroroszországgal szembeni szankciók, valamint azt is, hogy a szankciókat hatékonyan foganatosítsák.

Fehéroroszország szintén az agresszió elkövetőjének tekinthető, mert területét rendelkezésre bocsátotta a Kijev elleni támadáshoz – érvelt Sikorski. Úgy látja: a szankciók kiegyenlítésének gyakorlati és jogi értelme is volna, lehetővé tenné a büntetőintézkedések hatékony végrehajtását.

Landsbergis a Moszkvával és Minszkkel szembeni szankciók további szigorítását szorgalmazta. „Közös szankciókra kell törekedni, és közös erőfeszítéssel biztosítani foganatosításukat” – jelentette ki a litván diplomácia vezetője.

Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai báborúra válaszul befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására kell felhasználni, az agresszióért pedig minden érintettet bíróság elé kell állítani – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben.

Josep Borrell az EU-Ukrajna Társulási Tanács első ülését követően tartott sajtótájékoztatót. Közölte, hogy a befagyasztott orosz vagyon évente mintegy hárommilliárd eurót kitevő nyereségének 90 százaléka az Európai Békekereten, 10 százaléka pedig az EU általános költségvetésén keresztül támogatná Ukrajnát, a pénzt újjáépítésre, valamint az ország hadiipari bázisának erősítésére fordítanák. Az orosz vagyon nyeresége a jövőben ukrán katonai és civil célokat szolgál majd – emelte ki.

A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát az uniós tagországok nagyon hamar elfogadják, és – mint fogalmazott – „a bankjegyek fegyverekké válhatnak”. A támogatás Ukrajna győzelméhez vezet, az agresszor visszaszorítása pedig létfontosságú az európai biztonsághoz – mondta.

Az uniós diplomácia vezetője úgy vélte, Ukrajna sikeresen küzd a harcmezőkön, miközben komoly előrelépéseket tesz az uniós tagsághoz szükséges reformok megvalósítása terén.

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság fenntartja támogatását Ukrajna működéséhez és a közszolgáltatások ellátásához. Bejelentette: az Európai Bizottság folyósította az Ukrajna megsegítésére létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét.

Hangsúlyozta: a támogatás biztosítja az ahhoz szükséges likviditást Ukrajnának, hogy finanszírozni tudja az állam működését, köztük az állami bérek és nyugdíjak kifizetését, valamint az alapvető közszolgáltatások biztosítását. A legfeljebb 50 milliárd eurós eszköz stabil és fenntartható finanszírozást biztosít Ukrajna fellendülésének, újjáépítésének és modernizációjának támogatására, beleértve a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó uniós csatlakozási pályán szükséges kulcsfontosságú reformokat – közölte. A magyar biztos reményét fejezte ki, hogy a következő négy évre szóló, újjáépítést és helyreállítást támogató csomag következő kifizetésére már áprilisban sor kerülhet a korábban egyeztetett politikai feltételek teljesülése esetén.

Elmondta továbbá, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és a tagállamok mintegy 98 milliárd euróval támogatták Ukrajnát és népét. A kifizetések humanitárius célokat szolgáltak, gazdasági segítséget nyújtottak, katonai támogatást biztosítottak, valamint az unió területére menekült ukrajnaiak ellátást segítették – részletezte.

Várhelyi Olivér leszögezte, hogy

a brüsszeli testület folytatja az uniós közeledéshez szükséges lépések ukrajnai előrehaladásának figyelését, egyebek mellett a nemzeti kisebbségek joginak biztosítására vonatkozókat.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta, országa várja, hogy az EU döntést hozzon a befagyasztott orosz vagyon után keletkező nyereség sorsáról, ami véleménye szerint üzenetet hordoz majd az agresszor számára arról, hogy meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott károk árát.

Aláhúzta, Ukrajna várja a további támogatások kifizetéseit, azok ugyanis – szavai szerint – elengedhetetlenek az önvédelemhez és az ország stabilitásához. Fontosnak nevezte továbbá egy újabb szankciós csomag elfogadását, amelynek véleménye szerint az orosz kohászati ipar és a pénzügyi ágazat mellett energiaszolgáltatókat, köztük olyan nukleáris vállalatokat kellene sújtania, mint a Roszatom atomenergetikai vállalat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülését követően fogadta az ukrán miniszterelnököt, közölte:

szerdán további uniós forrás áramlik Ukrajna számára sürgős szükségleteinek kielégítésére.

A kifizetést döntő fontosságúnak nevezte ahhoz, hogy Ukrajna megőrizze állami működését.

Közölte továbbá, hogy Kijev teljesítve ígéretét szerdán bemutatta az 50 milliárd eurós alap forrásainak lehívásához szükséges tervet, amely leírja, hogy az ország gazdasága miként térhet ismét a növekedés útjára, és hogyan kezdheti meg a háború által okozott veszteségek behajtását. A tervvel Ukrajna szilárd alapot teremtett az EU támogatás folyósításához, egészen 2027 végéig – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Újszerű eszközökkel oldanák meg az Európai Unióban a fegyverkezés legnagyobb problémáját, a pénzhiányt. A védelmi ipar és a képességek fejlesztése a csütörtökön kezdődő uniós csúcs egyik legfontosabb napirendi pontja, amelyről éles vita várható. Egy sor kérdésben ugyanis nincs egyetértés a tagállamok között. 

Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója elmondta, hogy az Európai Uniónak jelenleg másfél milliárd euró áll rendelkezésére védelmi célokra, ami azonban nem elég, hiszen százmilliárd euró még hiányzik a költségvetésből.

„Ezért aztán alternatív javaslatok vannak az asztalon” – tette hozzá a tudósító.

Az első ötlet, hogy az Európai Befektetési Bank szálljon be a védelmi ipar finanszírozásába, de ezt jelenleg a bank működési szabályzata tiltja.

Az intézmény nem adhat hitelt fegyverekre, szerencsejátékra, politikai vagy vallási projektekre.

Finanszírozhatnak viszont kettős felhasználású, tehát polgári és háborús célokra is alkalmas terveket, mint például a dróngyártás. Baraczka Eszter elmondta, hogy 14 tagállam Finnország vezetésével levélben kérte, hogy a bank működési szabályzatát változtassák meg a háború okán.

Korábban ezt az ötletet az Európai Bizottság és az Európai Parlament is felvetette, akkor azonban a bank magas rangú tisztségviselői elzárkóztak a javaslattól.

„Most azonban más a helyzet, hiszen az Európai Befektetési Bank részvényesei, a tagállamok. Ha a tagállamok vezetői csütörtökön-pénteken úgy döntenek, hogy megváltoztatják a bank mandátumát, akkor most már azt is lehet tudni, hogy a bank is készen áll” – ismertette a részleteket Baraczka Eszter.

Hozzátette: egy másik megoldás lehet, hogy az Európai Unió ismét közösen venne fel hitelt. Ez a felvetés Emmanuel Macron francia elnöktől és Kaja Kallas észt miniszterelnöktől származik. Az ötletet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is támogatja. Ennek a tervnek azonban ellenzői is vannak: a nettó befizető uniós országok, az úgynevezett fukar országok, mint Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia, valamint Németország.

Még ennél is nagyobb vitát válthat ki az uniós csúcson az a javaslat, hogy az Európai Unióban befagyasztott, orosz vagyont használják fel.

Becslések szerint nagyjából 300 milliárd euróról van szó, ez 2023-ban csaknem 4,5 milliárd euró bevételt hozott. Most ezt a bevételt akarják Ukrajna javára fordítani. Magához a tőkéhez nem nyúlnának, mert az jogilag nem kivitelezhető. Az eredeti elképzelés szerint ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére fordítanák, de vannak már olyan ötletek is, hogy inkább fegyverkezésre, fegyvervásárlásra, valamint az ukrán védelmi ipar fellendítésére használják fel.