EU külügyi biztosa: Nem szerelemből támogatjuk Ukrajnát

Az USA és az EU nem azért támogatja Ukrajnát, mert szeretik az ukrán népet, hanem mert az geopolitikai érdekeiket szolgálja – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi vezetője hétfőn a CNN-nek.

Christiane Amanpour műsorában megszólalva Borrell megismételte Brüsszel és Washington azon állítását, hogy Ukrajnának semmilyen módon nincs köze a moszkvai Crocus City Hall terrortámadáshoz, és sürgette Amerikát, hogy fogadjon el egy 60 milliárd dolláros segélycsomagot Kijevnek.

„Tudják, az USA-nak érdeke, hogy támogassa Ukrajnát. Ellenkező esetben szabad utat adnánk Oroszországnak. És tudják, mi történik akkor. Emlékezzenek a Krímre. Emlékezzenek Szíriára” – mondta Amanpournak, anélkül, hogy elmagyarázta volna, mit jelent mindez.

„Ez nemcsak nagylelkűség kérdése, nem arról van szó, hogy támogatjuk Ukrajnát, mert szeretjük az ukrán népet. Ez a saját érdekünk, és ez az USA érdeke is, mint globális szereplőé, akit megbízható partnernek, a szövetségesek biztonságot nyújtójának kell tekinteni” – mondta.

Az Ukrajnának több mint 60 milliárd dollárnyi további katonai segélyt küldő javaslat hónapok óta elakadt az amerikai kongresszusban. Washington és szövetségesei 2022 februárja óta több mint 200 milliárd dollár értékben biztosítottak Kijevnek fegyvereket, lőszert és felszerelést, elhárítva az orosz figyelmeztetéseket, hogy ez nyílt konfrontációt kockáztat, és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy ez nem teszi őket a konfliktus részesévé.

Mind az Egyesült Államok, mind az EU ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának semmi köze a pénteki mészárláshoz egy moszkvai koncerthelyszínen, amikor fegyveresek több mint 130 embert öltek meg.

A támadással gyanúsított tádzsikok egy csoportját akkor fogták el, amikor megpróbáltak átkelni Ukrajnába. Vlagyimir Putyin elnök szerint azonban Moszkva nagyon szeretné kideríteni, ki rendelte el a támadást.

„Ez az atrocitás csak egy láncszem lehet azok egész sorában, akik 2014 óta harcolnak hazánk ellen, a neonáci kijevi rezsim kezét használva” – mondta Putyin hétfő este. „A nácik pedig, mint köztudott, soha nem haboztak a legmocskosabb és legembertelenebb eszközökhöz folyamodni céljaik elérése érdekében.”

Készen állunk a háborúra Oroszországgal – erről a NATO egyik parancsnoka beszélt a múlt héten  Kijevben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Rob Bauer azt mondta: a NATO feladata az, hogy készen álljon egy háborúra, ugyanakkor fejleszteni kell a katonai képességeket.  A nyugati háborús fenyegetéseket februárban a francia elnök nyilatkozata indította el azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába. Most a francia vezérkari főnök is arról beszélt: az orosz elnöknek számolnia kell azzal, hogy nyugati csapatok érkeznek Ukrajnába.

A háború kitörése óta most először ment NATO-küldöttség Kijevbe. A delegációt Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke vezette, aki már januárban azt mondta, hogy a NATO-nak fel kell készülnie egy Oroszország elleni háborúra. Év eleji kijelentését ezúttal már az ukrán fővárosban erősítette meg.

„Készen állunk? A válasz, igen! Ez a legfőbb feladatunk: hogy készen álljunk. Készen kell állni már ma, ugyanakkor fejleszteni kell a képességeket a jövőre!” – nyilatkozta a tengernagy egy ukrán lapnak. Elárulta, hogy a fenyegetés már 2014-ben, a Krím orosz megszállása után tudatosodott a katonai szövetségben, ezután visszatértek a kollektív védelemhez, és 2019-ben, vagyis jóval az ukrajnai háború kitörése előtt, a NATO új védelmi stratégiát dolgozott ki, és haderőfejlesztésbe kezdett.

Emmanuel Macron francia elnök először februárban beszélt arról, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A francia elnök ezt azóta többször is megerősítette. Egy ukrán tévécsatornának nemrég leszögezte: Oroszország nem győzhet.

„Előrelépésre van szükségünk, és ez az előrelépés azt jelenti, hogy többet kell tennünk. Olyan ellenféllel nézünk szembe, aki nem mondja meg, hol fog megállni”

– mondta Emmanuel Macron.

Franciaország továbbra is háborús lázban ég. A Magyar Nemzet azt írja, újabb háborús üzenet érkezett, ezúttal Thierry Burkhardtól. A vezérkari főnök ugyanis azt mondta: „Putyin arra az elképzelésre építette hadműveletét, hogy a Nyugat soha nem fog bevonulni Ukrajnába, hanem egyszerűen csak fegyvereket szállít. Meg kell mutatnunk neki, hogy ezzel a logikával nem fog tudni végigmenni, mert ez az elképzelés nem helyes.”

A vezérkari főnök hozzátette azt is, hogy az európaiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kockázatot vállaljanak.

Az Európa felől folyamatosan érkező háborús kijelentéseket Moszkva sem hagyta szó nélkül.

Az orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta:

Oroszország senkinek nem tanácsolja, hogy tesztelje felkészültségét a megfelelő és kemény válaszlépésekre.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig kijelentette, hogy háborúban állnak. Míg Oroszország kezdetben különleges katonai műveletet hajtott végre Ukrajnában, a helyzet megváltozott, amikor a nyugati országok elkezdték aktívan és nyíltan támogatni az ukránokat.

„Háborúban állunk. Igen, ez egy különleges hadműveletnek indult, de amint a Nyugat ennek résztvevője lett Ukrajna oldalán, számunkra már háborúvá vált a helyzet. Meg vagyok győződve erről” – mondta a Kreml szóvivője.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kétnapos uniós csúcstalálkozó végén úgy fogalmazott: Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését. A német hadsereg vezérkari főnöke pedig az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező fenyegetések miatt.

„A nyugati politikusok egyszerűen nem tudnak mást ígérni a nyugati embereknek, mint a világháborús pszichózist” – erről pedig már Kiszelly Zoltán beszélt.

Az EP-választások tétje, hogy a nyugati-vezetők felismerik-e: az emberek nem akarnak háborút. Erről az M1-nek nyilatkozó szakértők beszéltek. A Századvég néhány napja tette közzé friss kutatását, ebből kiderül: a magyarok nem akarják, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába. Nyugat-Európában viszont egyre többen csatlakoznak Emmanuel Macron háborús véleményéhez.

Napról-napra durvább a háború Oroszország és Ukrajna között. Folyamatosak a rakétabecsapódások. Az ukrán és az orosz erők is támadnak, egyre többen halnak meg.

A konfliktus folytatáshoz Ukrajnának még több lőszerre lenne szüksége.

Volodimir Zelenszkij továbbra is Európától vár segítséget.

Az ukrán elnök múlt héten a brüsszeli csúcson azt sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközöket az EU fordítsa Ukrajna támogatására. Szerinte ezekből fegyvereket kellene vásárolni.

„A meglévő légvédelmi rendszerek nem elegendőek ahhoz, hogy Ukrajna egész területét megvédjék az orosz terrortól” – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A legtöbb nyugat-európai vezető egyetért Volodimir Zelenszkij szavaival. A francia elnök viszont úgy látja: ennél is többet tehetne az Európai Unió. Korábban úgy fogalmazott:

nem zárja ki szárazföldi csapatok Ukrajnába küldését sem.

Szerinte semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni Oroszország ellen.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök. Szavaira

az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.

Az orosz parlament alsóházának alelnöke egyenesen úgy fogalmazott: az összes francia katonát megölik, aki Ukrajnába megy, efelől senkinek se legyenek kétségei.

Emmanuel Macron mellett ennek ellenére egyre többen kiálltak.

A lengyel külügyminiszter arról beszélt: nem tartja elképzelhetetlennek a NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában, és nagyra értékeli a francia elnök erre vonatkozó kijelentéseit.

A finn külügyminiszter is felvetette annak lehetőségét, hogy a csapatokat küldjenek Ukrajnába, de a balti államok is támogatják Emmanuel Macron ötletét.

„Úgy érzem magam, mintha egy másik galaxisba érkeztem volna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy

a brüsszeli vezetők háborús spirálba kerültek,

úgy beszélnek, mint akik a saját háborújukat vívják Oroszország ellen.

Palóc André a Századvég vezető elemzője az M1-en arról beszélt:

a magyar emberek elvárása az, hogy Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába.

Ez derült ki a Századvég napokban közzétett közvélemény-kutatásából is. A megkérdezettek kétharmada ugyanis elutasította Brüsszel háborús politikáját.

„Ez lesz a tétje majd az egyes országokban az Európai Parlamenti kampánynak, hogy hol, mekkora mértékben látja majd a politika, hogy a saját lakossága kérdőjelezi meg, hogy ez a típusú irány, amit képviseltek itt többen a háborút illetően ez eddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket” – mutatott rá Palóc André, a Századvég vezető elemzője.

A nyugati vezetők nincsenek tisztában azzal, hogy a kijelentéseik milyen következményekkel járhatnak

– erről az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt. Dornfeld László úgy fogalmazott: ezek az országok nagyon régen vettek részt olyan konfliktusban, amelyben egyenrangú felek harcoltak.

„Nincsenek tisztában a realitásokkal, amikor azt vizionálják, hogy odamegy kettő, húsz vagy nem tudom hány ezer nyugati katona és akkor ők majd valami hatalmas változást el fognak érni, mert ez nem így működik” – mondta Dornfeld László az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Az elemző hozzátette: Nyugat-Európában az ukrán győzelmet értik a béke alatt, de aki valóban békét szeretne, az tárgyalásokat és fegyverszünetet sürget.