Egyre több az illegális migráns Boszniában.

Egyre nagyobb migrációs nyomás hárul Bosznia-Hercegovinára. Az év első két hónapjában 35 százalékkal több migráns érkezett az országba, mint tavaly ilyenkor. Sokan életüket kockáztatva, a Drina folyón átkelve próbálnak bejutni az országba.

Belgrádba naponta érkeznek újabb migránscsoportok. Az egyik bangladesi migráns Romániából érkezett Szerbiába azért, hogy felmérje a terepet. Abban bízott, hogy itt elnézőbbek a hatóságok, de csalódnia kellett.

„Napról napra nehezebb a határokon való illegális átlépés. Rendkívül aktívak a rendőrök most már itt Szerbiában is. Ez korábban nem így volt. Romániában és Horvátországban sokkal nehezebb volt a továbbjutás, de most már itt is nagy a fegyelem” – mondta csalódottan.

A migránsok nemcsak elszántak, hanem elkeseredettek is.

Egy arcát nem vállaló migráns az M1-nek azt mondta, hogy 7000 eurót fizetett az embercsempészeknek, akik kegyetlenül bántak vele.

„Azok az emberek olyanok, mint az állatok. Az sem érdekli őket, ha meghalunk útközben. A maffia emberei, akik egyik országból a másikba juttatnak minket papírok és minden más nélkül. Csak gyalogolunk, gyalogolunk, aztán értünk jönnek, betesznek egy autóba és visznek tovább” – mondta a férfi, majd hozzátette, nem akar már az embercsempészekkel üzletelni, inkább maradna Szerbiában.

A többség azonban folytatja útját Bosznia-Hercegovinába, akár az élete kockáztatásával is. A szerb rendőrök szigorúan ellenőrzik a határt, megállítják a járműveket és a kamionokat, ezért a migránsok a Drina folyón átúszva próbálnak Boszniába jutni. Ezt azonban sokan nem élik túl.

„A legtöbbször éjszaka, a rendőrség és a határrendészek elől bujkálva próbálkoznak. Sokan bele is fulladnak a folyóba. Megtörtént, hogy több száz méterrel feljebb észlelték először a holttesteket, de a nehezen megközelíthető terep miatt csak ezen a szakaszon tudtuk őket kiemelni” – mondta a hegyimentő-szolgálat vezetője.

A vízbe fulladt illegális bevándorlók száma évről évre egyre magasabb Boszniában.

Tavaly több mint tíz alkalommal szálltak vízre a mentőszolgálat önkéntesei, hogy kiemeljék a halottakat.

Reálisan szembe kell nézni az Európai Unió migrációs politikájának eddigi kudarcaival – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 műsorában.

Bakondi György úgy fogalmazott: szakítani kell azzal a Soros-tervvel, amely évi egymillió illegális bevándorló beáramlását tartja szükségesnek.

Olyan változás kell, amely a lakosság biztonságát helyezi a középpontba – hangsúlyozta. Hozzátette: fel kell adni azokat a „homályos elképzeléseket”, amelyek a migránsok integrációjára vonatkoznak.

Kiemelte, hogy jelentősen nőtt a migránsok száma az Európába vezető mindhárom migrációs útvonalon; különösen a Görögországba irányulón.

A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra, hogy az elmúlt héten három súlyos terrorcselekmény történt Európában, mindegyiknek az elkövetője illegális bevándorló volt.

Az intenzív migráció okai között említette a különböző válsághelyzeteket és azt, hogy az embercsempészet komoly bevételt jelent a bűnözői köröknek. Hozzátette, hogy az Európai Unió politikája is „vonzerőt jelent” az útrakelést tervezőknek.

A migrációt befolyásoló körülmények akkor változhatnak meg, ha változás történik az Európai Unió vezető testületeiben, változik az Európai Parlament összetétele – közölte, jelezve, hogy erre a közelgő uniós választások adnak lehetőséget.

Bakondi György felidézte, hogy az Európai Unió elfogadta a migrációs paktumot, amely a többi között tartalmazza az illegális bevándorlók kvóták szerinti elosztását az uniós tagállamokban.

Megjegyezte, hogy az európai és a magyar baloldali pártok korábban azt mondták, nincs ilyen elképzelés. „Most már le is van írva, hogy van kvóták szerinti elosztás” – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a legfontosabb az emberek biztonsága, a külső határok őrizete. E nélkül nem lehet belső biztonságról beszélni

– mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország különbséget tesz a háború és az üldöztetés elől menekülők, valamint a szervezett bűnözői csoportok által a „határhoz szállított, jogszabályokat semmibe vevő, ismeretlen személyazonosságú” migránsok „beáramlása” között.

Magyarország a Hungary Helps Program keretében a lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a válsághelyzetben lévőknek – jegyezte meg Bakondi György, megerősítve: a kormány álláspontja az, hogy segítséget nyújt, ahol baj van, hogy „ne a bajt hozzuk be Európába”.

Emberrabló migránsbandára csaptak le a rendőrök Romániában. A Brassóban tevékenykedő pakisztáni bűnözők munkalehetőséggel csábították magukhoz a kiszemelt migránsokat, majd egy panellakásba zárták őket, és több ezer eurós váltságdíjat követeltek tőlük. Az egyik foglyul ejtett bangladesi férfinak sikerült megszöknie a fürdőszoba ablakán át, így tudták meg a hatóságok, hogy mi történt.

A szomszédok szerint több lakásban is bevándorlókat szállásoltak el. Egyikük elmondta, hogy

kéthetente érkezett hozzájuk egy Temes megyei rendszámú autó, amelybe nagy csomagokat rakodtak, majd elszállították a migránsokat.

A rendőrök elfogták a két emberrablót. A helyi sajtóban nincsenek további részletek erről, de aligha véletlen a temesvári szál felbukkanása az ügyben, hiszen a nyugati határ közelében lévő nagyváros az illegális migráció gócpontjává, a bevándorló maffiák gyakori helyszínévé vált.

Pakisztáni migránsokból verbuválódott az a temesvári bűbanda is, amely többek között egy erőszakkal fogva tartott Srí Lanka-i állampolgár haláláért felelős.

Az általuk túszul ejtett migránsok ugyanis textilekből sodort improvizált kötélen próbáltak elmenekülni egy ötödik emeleti lakásból, de egyikük lezuhant, és szörnyet halt.

Az ügy jelenleg a Temes megyei törvényszéken van, ahol többrendbeli embercsempészéssel és az áldozat halálát okozó személyi szabadságtól való megfosztással vádolják őket.

Egyre súlyosabb kihívást jelent a migráció Európában. Miközben Afrikában a harcok és az éhínség elől menekülnek az emberek, Brüsszelnek nincs hatékony terve arra, hogyan lehetne megvédeni Európát. Olaszország ezért úgy döntött, maga veszi kézbe a migráció megfékezését, és eurómilliókat költene Afrikában, hogy ott tartsa az embereket. Az Egyesült Királyság pedig Ruandába telepíti azokat, akiket embercsempészek szállítanak illegálisan az országba.

Tíz hónapja tart a háború a szudáni hadsereg és egy fegyveres szervezet, az úgynevezett Gyorsreagálású Támogató Erők között. A konfliktus rendezésére egyelőre nincs esély, miközben az országban 25 millióan éheznek vagy alig jutnak élelemhez. Aki csak teheti útra kel. Rengeteg szudáni menekül Dél-Szudánba és Csádba is.

„Az emberek ide úgy érkeznek, hogy lényegében semmijük sincs. Mi alapvető élelmiszereket, gyógyszereket adunk nekik, ők pedig tovább állnak” – mondta az ENSZ világélelmezési programjának kelet-afrikai vezetője.

Kétezer kilométerre délebbre a Kongói Demokratikus Köztársaság hadserege és a tuszi lázadók közötti harcok váltak egyre intenzívebbé az év eleje óta. Kétmillió embert közvetlenül érintenek a harcok, a lázadók kifosztják az elfoglalt falvakat, az emberek menekülnek a háborús övezetből.

A Híradóban bemutatott felvételeken migránsok hajóit emelik ki a tengerből Gran Canarián. Lépni sem lehet a rengeteg hajótól, ezekkel érkeznek Afrika irányából az illegális bevándorlók. Januárban háromszor annyian érkeztek mint tavaly ugyanebben az időszakban. Többségük Mauritániából indul és az atlanti-óceáni migránsútvonalon éri el a Spanyolországhoz tartozó szigetcsoportot.

Közben Európában egyre nagyobb gondot jelentenek a többségi társadalomba beilleszkedni képtelen illegális bevándorlók. A hétvégén Hágában eritreai migránsok randalíroztak.

Kövekkel, kerékpárokkal, faágakkal és közlekedési táblákkal dobálták meg a rendőröket, felgyújtottak több rendőrautót és megrongáltak egy épületet is. A rohamrendőrök könnygázt is bevetettek ellenük.

A magyar kormány a folyamatos migrációs nyomás miatt úgy véli, Európa jövőjének védelme érdekében radikális változásra van szükség a brüsszeli migrációs politikában.

Ha Brüsszel migrációpárti politikája fennmarad, akkor sajnos reális annak a veszélye, hogy az európaiak elveszítik Európát, ugyanis Brüsszel migrációs politikája idevonzza az embereket a világ különböző pontjairól

– mondta Szijjártó Péter.

A külügyminiszter múlt heti madridi találkozóján úgy fogalmazott: Afrikában a terrorfenyegetettség súlyosabb, mint valaha, a gazdasági fejlődés nehezen tud egyelőre lépést tartani a lakosság növekedésével, ezért az illegális migráció továbbra is növekedni fog Európában.

Vannak olyan uniós államok, amelyek úgy döntöttek, egyedül próbálják megfékezni az országba irányuló illegális migrációt, mert Brüsszelre nem számíthatnak.

Olaszország Afrika számos országával egyeztetett arról a fejlesztési tervcsomagról, amelyet Róma azért kezdeményez, hogy az emberek saját hazájukban találják meg a boldogulást. A kormány első lépésben 5,5 milliárd eurót bocsát rendelkezésre.

A nem uniós Egyesült Királyság pedig úgy próbál enyhíteni az országra nehezedő migrációs nyomáson, hogy Ruandával kötött megállapodást.

Ennek értelmében a brit kormány Ruandába telepítené át az európai kontinensről embercsempészek szervezésében, csónakokkal érkező illegális bevándorlókat. Az eljárást az emberi jogi szervezetek folyamatosan támadják, Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor kitart a terv mellett, és úgy fogalmazott, hogy ez fontos nemzeti érdek.