Egyre csak durvulnak a harcok Ukrajnában

Az orosz csapatok fokozták a nyomást az ukrán védelmi állásokra a Kelet-Ukrajnában dúló heves harcok során – közölte a térség ukrán parancsnoka szombaton.

A harcok a Bahmuttól nyugatra fekvő területre összpontosultak – nyilatkozta Szerhij Szidorin az ukrán televízióban. „Az ellenség erős veszteségeket szenved el, de állandóan újratölti friss tartalékosokkal a sorait” – mondta a parancsnok. Az orosz támadások célja, hogy előre nyomuljanak Csasziv Jar felé.

„Éjjel-nappal folynak a harcok”

– közölte Szidorin.

Az ukrán hadsereg ellentámadásokkal próbálja megtörni az orosz offenzívát, de vissza kellett vonulnia Ivanyivszke falu mögé.

„Az ellenség jelenleg a várost próbálja megostromolni, frontálisan és az oldalakról” – mondta Szidorin a helyzetről.

Dnyipropetrovszk, Herszon és Donyeck megyékben

orosz bombázások következtében legkevesebb három polgári személy halt meg, másik három pedig megsebesült

– közölték szombaton a hatóságok.

A Dnyeper ukrán kézen lévő partján fekvő Olhivkában egy 58 éves nő lett tüzérségi támadás áldozata, amelyben egy 49 éves férfi is megsebesült – közölte az ukrán belügyminisztérium.

Szintén a tárca tájékoztatása szerint

egy Dnyipropetrovszk megyei települést is tüzérségi találatok értek.

A támadásban egy 16 éves fiú belehalt sebesüléseibe, 22 éves bátyját súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

A Donyeck megyei Csasziv Jarban egy 46 éves férfi halt meg orosz csapásokban – közölte Vadim Filaskin megyei kormányzó. Filaskin szerint majdnem kétszáz embert, közöttük 21 gyermeket menekítettek ki a frontvonal közelében fekvő falvakból, a heves harcok térségéből.

Az orosz hadsereg februárban foglalta el Avgyijivka várost és folytatja a térségben az offenzívát.

Az ukrán légierő szombati állítása szerint tizenkét Sahíd típusú, iráni gyártmányú drónt lőtt le Donyeck, Dnyipropetrovszk és Poltava megyében az orosz erők által kilőtt tizenötből.

Oroszország állítása szerint szombatra virradóra negyvenhét ukrán drónt semmisített meg, amelyeknek egyik célpontja feltehetően egy repülőgépgyár volt.

„A légvédelmi rendszerek elfogtak és megsemmisítettek egy drónt a Belgorodi, kettőt a Kurszki, hármat a Volgográdi, negyvenegyet pedig a Rosztovi terület felett” – közölte az orosz hadsereg.

Kijev az utóbbi időben szinte naponta intéz drón- és tüzérségi támadásokat orosz területek ellen. A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov kijelentette, hogy az egyik csapás az Azovi-tengeri Taganrogot érte, ahol egy mentős megsebesült.

Orosz katonai szakértők állítása szerint a támadás célpontja a taganrogi Berijev repülőgépgyár lehetett

– jelentette a hadsereghez közel álló Ribar televízió.

Az Ukrajnával szintén határos Kurszki terület kormányzója, Roman Sztarovojt azt mondta, hogy

egy klinika egy támadás következtében megrongálódott, az offenzíva nem követelt áldozatokat.

A részben elfoglalt dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszálló hatóságának egyik vezetője, Jevgenyij Balickij közölte, hogy dróntámadás következében tűz ütött ki az elektromos hálózat egyik berendezésében.

A lengyel törvényhozásban szóban, majd később X-oldalán írásban is megerősítette Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken, hogy nem látja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai jelenlétét. Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Litvániában beszélt ugyanerről. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséhez fordul.

„A NATO-erők jelenléte Ukrajnában

nem elképzelhetetlen. Nagyra értékelem Emmanuel Macron elnök kezdeményezését,

Mert ez arról szól, hogy Putyin fél, nem pedig arról, hogy mi félünk Putyintól” – ezt az X (Twitter)-bejegyzést tette közzé Radek Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken.

Varsó felzárkózott Macronhoz?

A politikus a lengyel parlamentben pénteken, Lengyelország NATO-tagságának 25. évfordulója alkalmából rendezett vitán tette ugyanezt a megjegyzést, a külügyminisztérium pedig később angolul tweetelte a kommentárt – jelenti az AP. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a múlt hónapban beszélt arról, hogy nem zárható ki a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetősége – emlékeztet az amerikai hírügynökség, hozzátéve: „ez más vezetők felháborodását váltotta ki.”

Macron február 27-én megerősítette a NATO-partnereknek tett ajánlatát,

hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Hozzátette azonban, hogy a szárazföldi csapatok küldésével kapcsolatos hivatalos konszenzus „még nem született meg, de semmi sem zárható ki.”

Francia tisztviselők később igyekeztek tisztázni Macron megjegyzéseit és csillapítani a visszhangot, miközben ragaszkodtak ahhoz, hogy egyértelmű jelzést kell küldeni Oroszországnak, hogy nem nyerheti meg ukrajnai háborúját.

Litvániát bátorítja Séjourné

Mindeközben viszont

Franciaország olyan országok szövetségét építi fel, amelyek nyitottak arra, hogy potenciálisan nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába

– derül ki a Politico cikkéből. Az amerikai lap brüsszeli kiadása hozzáteszi: Párizs eközben egyre mélyebb ellentétekbe kerül a kérdésben jóval óvatosabb Berlinnel.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter

szintén pénteken – amikor Sikorski a fenti kijelentést tette – Litvániában tartózkodott, ahol találkozott balti és ukrán kollégáival. Igyekezett alátámasztani azt az elképzelést, hogy

külföldi csapatok segíthetnek Ukrajnának

„olyan területeken, mint az aknamentesítés.”

A Kreml viszont arra figyelmeztetett, hogy ha a NATO csapatokat küld, akkor elkerülhetetlen lesz a szövetség és Oroszország közötti közvetlen konfliktus. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint egy ilyen lépés globális nukleáris konfliktust kockáztatna.

Az ENSZ BT-hez fordul Moszkva

Oroszország szombaton

az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését kezdeményezte

március 22-ére Ukrajna ügyében – közli a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az Andalou török állami hírügymnökség úgy tudja: az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén beszédében Dmitrij Poljanszkij Oroszország állandó ENSZ-képviselő-helyettese azt mondta, hogy Moszkva többet szeretne megtudni az ilyen, a harmadik világháború kezdetével járó elképzelésekről.”

Ferenc pápa egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljeskörű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.

A Ferenc pápával készített interjút a múlt hónapban vette fel az RSI svájci televízió, jóval korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteki ajánlatánál, amely szerint hajlandó vendégül látni egy ukrán-orosz csúcstalálkozót, amelyen a háború lezárásáról tárgyalnának.

Erdogan legújabb javaslatát azután tette meg, hogy Isztambulban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Zelenszkij hangsúlyozta: békét akar, de nem hajlandó egyetlen területet sem feladni.

Az ukrán vezető béketerve szerint minden orosz katonát ki kell vonni Ukrajna teljes területéről, és helyre kell állítani az államhatárokat.

A Kreml kizárta, hogy a Kijev által megszabott feltételek alapján tárgyaljon a békéről.

A katolikus egyházfőt az interjúban arról kérdezték, mi az álláspontja arról a vitáról, amelyben az egyik fél szerint Ukrajnának fel kellene adnia azokat a területeket, amelyeket nem tudott visszafoglalni, a másik szerint viszont ez az erősebb fél lépéseit legitimálná. A pápa a „fehér zászló” kifejezést használta válaszában.

„Bizonyos értelmezés szerint ez (utóbbi) igaz” – mondta a pápa a március 20-án adásba kerülő interjúban, amelynek az átirata és egy részleges videófelvétel szombaton került a Reuters brit hírügynökség birtokába.

„Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal”

– jelentette ki a pápa, aki szerint

a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.

„A tárgyalni szó bátor szó. Amikor látjuk, hogy vereséget szenvedünk, a dolgok nem mennek jól, bátornak kell lenni tárgyalni” – mondta Ferenc pápa.

Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.

„Van, aki esetleg szégyent érez” – mondta Ferenc pápa a tárgyalásról szólva, „de hányan halnak meg, mire véget ér a háború? Időben kell tárgyalni, találni kell olyan országot, amely közvetítő lehet” – szögezte le az egyházfő, Törökországot megemlítve a közvetítésre ajánlkozó államok közül.

„Ne szégyelljenek tárgyalni, mielőtt a dolgok rosszabbra fordulnak”

– mondta a pápa, aki már több száz felhívást tett az általa „vértanúságot szenvedőnek” nevezett Ukrajna érdekében. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e közvetíteni, kijelentette: „Itt vagyok”.

Az interjú egy másik részében az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúról szólva az egyházfő kijelentette: „A tárgyalás soha nem jelenti azt, hogy megadja magát az ember”.