Cenzúra-hivatal épül Brüsszelben

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén újabb vitatott rendeletet fogadtak el, amikor jóváhagyták a politikai tartalmú hirdetések átláthatóságának szabályozását. Az online és offline kampányok transzparenciáját megkövetelő rendelet ugyanis öncenzúrára kényszeríti az online platformokat, valamint a nemzetállami választások kampányaiba is beleszólna.

Brüsszelnek nincs és nem is lehet jogalapja beleszólni a tagállami pártok politikai kommunikációjába – fogalmazott Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője lapunknak adott válaszában, miután az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megvitatták, majd megszavazták az online és offline politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendeletet. Lapunk arra kereste a választ, hogy hogyan egyeztethető össze az Európai Unió (EU) alapelveivel a brüsszeli döntéshozók szándéka.

A megtévesztő csomagolás

Válaszában Tóth Edina rámutatott, hogy az Európai Parlament által jóváhagyott rendelet a belső piaci, illetve az adatvédelmi jogalapokra hivatkozik. Azonban a koreográfia már jól ismert.

„A bizottság saját politikai céljai érdekében uniós hatáskörbe szeretne vonni tagállami, nemzeti hatáskörbe tartozó témákat, ami elfogadhatatlan. Ez a módszer világosan mutatja Brüsszel tagállami szuverenitást sértő, a tagállami hatáskörök elvonására irányuló, már nem is annyira rejtett szándékát”

– hangsúlyozta a képviselő.

Azt is kiemelte, hogy ebben a konkrét esetben a rendelet valódi célja elsősorban nem a politikai reklámtevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások belső piaci akadályainak felszámolása, hanem a választások demokratikus feltételeinek befolyásolása, amire az uniós szerződések ilyen széles hatállyal nem teremtenek jogalapot. A szabályozás kapcsán Tóth Edina azt is megjegyezte, hogy átgondolatlan, ami egyre inkább jellemző az Európai Bizottságtól érkező javaslatokra.

„Ebben a jogszabályban egyetlen, a Fidesz által is támogatandó javaslat szerepel: célzott politikai hirdetéseket ne lehessen eljuttatni gyermekek számára” – húzta alá.

Reguláznák a techóriásokat

Lapunk arra a kérdésre is kereste a választ, hogy a brüsszeli intézmények hogyan állapodnának meg az internetes techóriásokkal. A brüsszeli rendelet hatásáról szólva Tóth Edina elmondta: már most érzékelhetően negatív visszhangja van.

„A Meta állítólag azt fontolgatja, hogy egész egyszerűen betiltja a platformjain a politikai kampányokra szánt összes fizetett hirdetést, hogy semmiképp ne kerüljön szembe az uniós jogszabályokkal.”

A képviselő szerint a transzparenciára vonatkozó szabályokat tagállami szinten lehetne orvosolni, mivel a most elfogadott uniós jogszabály öncenzúrára kényszerítené az online közösségi platformokat. Noha az uniós indoklás középpontjában az áll, hogy a demokráciát és a demokratikus folyamatok megvalósulását mindig, minden körülmények között garantálni, veszély esetén védelmezni kell, a mostani rendeletnek bizonyíthatóan dermesztő hatása van a szólásszabadságra.

Beleszólnának a nemzeti választásokba

A politikai hirdetések átláthatóságát előíró szabályozás azonban nem áll meg az uniós választásoknál. A parlamenti vita során kiderült, hogy a nemzetállamok parlamenti és helyhatósági választásaira ugyanúgy kiterjesztenék a rendeletet. Tóth Edina azonban kiemelte, hogy ehhez a területhez semmi köze nincs az EU-nak. Arra is emlékeztetett, hogy az unió kizárólag az uniós tagállamok által a szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el, és kizárólag a szerződésekben megfogalmazott célok megvalósításában.

A képviselő kiemelte, hogy a tagállami választásokra, a népszavazásokra vonatkozó szabályozás nemzetállami hatáskor. „Ennek részét képezi a kampányidőszakban érvényesülő politikai reklámokkal kapcsolatos szabályozás is”

– tette hozzá.

Tóth Edina arra is rámutatott, hogy a Strasbourgban elfogadott uniós rendelet miatt Magyarországon módosítani kellene a választásokra, a népszavazásra, az európai polgári kezdeményezésre, valamint a médiaszolgáltatásokra és a tömegkommunikációra vonatkozó törvényeket. „Jól látható tehát, hogy ez a jogszabály befolyásolja a tagállamok választási rendszereit” – húzta alá.

Kérdésre adott válaszában a képviselő azt is elmondta, hogy az uniós testületeknek a jogszabály elfogadása után nem sok hitelük maradt, amikor a szólásszabadság védelméről beszélnek.

„A brüsszeli bürokraták egy vírusként terjedő cenzúrahivatalt akarnak kiépíteni” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy egy konzervatív többségű Európai Parlament nem szavazta volna meg ezt az ötletet.

Azzal kapcsolatban, hogy a nyári választásokat követő esetleges politikai fordulat után visszavonható-e a rendelet, a képviselő elmondta, hogy arra nincs lehetőség. Emlékeztetett viszont, hogy pontosan ez a tétje a június EP-választásoknak, hogy a józan ész nagyobb lehetőséget kapjon az érvényesülésre egy jobboldali-konzervatív többségű Európai Parlamentben.

Az Európai Unió (EU) a jogalkotás eszközével élve a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság radikális, durva korlátozása érdekében lép fel – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján néhány napja Budapesten.

A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus elmondta, hogy az EU több területen is kötelező magatartás szabályokat akar bevezetni. Elfogadtak egyebek között egy uniós médiaszabályozásra vonatkozó jogszabályt, ami tagállami, sőt alapvető uniós rendelkezéseket is nyíltan megsértő előírásokat tartalmaz – magyarázta.

Rámutatott, az unió alapszerződése egyértelműen kimondja, hogy a tömegtájékoztatás szabályozása tagállami, nemzetállami hatáskör, az új uniós szabály mégis kötelező előírásokat fogalmaz meg a tömegtájékoztatásban dolgozók szerkesztői munkájára vonatkozóan. Mint mondta, a szóban forgó törvény létrehoz egy uniós hatóságot is, ami kötelező érvényű döntéseket hozhat a tömegtájékoztatás működését illetően, így az EU lépéseket tehet a kifogásolt tartalommal kapcsolatban.

Egy másik előterjesztés felvenné az uniós bűncselekmények közé és kiterjesztené a gyűlöletbeszéd fogalmát – folytatta a képviselő, kiemelve: a szabály a genderideológiai őrülettel kapcsolatos kritikus megnyilatkozásokat is uniós gyűlöletbeszédnek nyilvánítaná. Így például a magyar alaptörvény azon rendelkezése, hogy az anya nő, az apa férfi, gyűlöletkeltésre alkalmas kinyilatkoztatás lehet.

Deutsch Tamás közölte: az EU a neki nem tetsző vélemények kiiktatása érdekében átalakítaná a politikai reklámokra vonatkozó szabályozást is. Az új jogszabály azt a „faék egyszerűségű” célt tűzte ki, hogy pontosan megmondják, miről beszélhetnek a pártok egy politikai kampányban.

A kormánypárti politikus beszámolója szerint az asztalon fekszik az európai pártokról, azok finanszírozásáról szóló jogszabály módosítása is. Ez arról szól, hogy a páneurópai, vagyis nemzetállamokat átívelő szervezettel működő politikai pártoknak írásos garanciát kell adniuk arról, hogy minden tagpártjuk elismeri a jogszabályban előírt uniós alapértéket. A garanciák betartását hatóság is ellenőrzi, amely korlátozhatja a pártok működését, sőt akár az európai parlamenti választásokon való indulásukat is – jegyezte meg.

Deutsch Tamás szavai szerint a véleményszabadság elleni támadás nem negatív utópia, és nem tervezet, hanem létező, rémisztő valóság. A normaalkotás megtörtént, az említett rendelkezések hónapokon belül, vagy legkésőbb egy-két éven belül hatályba léphetnek valamennyi uniós tagországban, jogi és pénzügyi szankciókkal büntetve az eltérő véleményeket – hangoztatta.

„A feladatunk nem kevesebb, mint megérteni azt, hogy ha a személyes, közösségi, nemzeti és európai szabadságunkat támadás éri, akkor az ellen küzdeni kell” – jelentette ki a képviselő, hozzátéve: a támadások elhárítása szabadságküzdelem.

Deutsch Tamás beszélt arról is: minket az különböztet meg a nyugat-európaiaktól, hogy éltünk olyan rendszerben, ami tényleg diktatúra volt, ami nemcsak a véleményt, hanem a véleménymondót akarta kiiktatni. „Mi pontosan tudjuk, mit jelent küzdeni a szabadságért” – hangsúlyozta.

A képviselő szavai szerint a szabadság valahol ott kezdődik, amikor nemcsak megengedik, hogy szeressen a hozzám közel állókat, szeressem a hazámat vagy megvalljam az istenfélő gondolataimat, hanem szabadon beszélhetünk is minderről. Hangsúlyozta továbbá: kizárólag joguralom mentén, jogállami technokráciával nincs jogállamiság.

Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke azt emelte ki: ma már a széles nyilvánosságban senki nem vitatja, hogy a cenzúra része a mindennapjainknak.

„Nemrég a brüsszeli döntéshozók jogalkotásba kezdtek, ám nem elsősorban az európai választópolgárok szólás- és véleményszabadságát védik, nem rendet tesznek, hanem saját cenzúrarendszert építenek ki” – magyarázta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években az internet vált az elsődleges hírforrássá, ott zajlik a közélet, ezért fontos a véleményszabadság korlátozása az interneten a megbízható NGO-hálózatok közreműködésével.

A gyűlöletbeszéd kategóriájának kitágítása kapcsán az elnök megjegyezve: mára oda jutottunk, hogy a politikai vélemények széles spektruma, a szatíra, a mémek, a humor, sőt gyakorlatilag bármi gyűlöletbeszédnek minősíthető, ami pszichológiai sérelmet okoz egy identitáscsoportnak vagy a csoport egy tagjának.

Fűrész Gábor azt mondta, a véleményszabadság elleni támadás két szinten zajlik, az állampolgárok és a nemzetállamok szintjén. „Mi a véleményszabadságot nagyra becsüljük itt, Közép-Európában” – jelentette ki, hozzátéve: büszkének kell lennünk„ arra, hogy olyan országban élhetünk, ahol a véleményszabadságnak még komoly politikai következményei lehetnek.

Lánczi András filozófus, politikatudós úgy fogalmazott: ma nagyon sok támadás éri a szólásszabadságot, nemcsak baloldalon, hanem jobboldalon is. Ennek a fő oka, hogy a modern baloldali liberális progresszivizmus radikális stációban van – mondta, hozzátéve: a progresszívok radikalizálták az egyenlőséget és magukhoz ragadták a jogot, hogy például az emberi jogokat más jogok oltárán feláldozzák a progresszió érdekében.

„A progresszió nem az igazságkeresés eszköze. Megpróbál elnyomni minden más gondolatot” – magyarázta Lánczi András. Hozzátette: a szólásszabadság legfőbb ellensége az ideológia alapú modern gondolkodás, amelyet nem érdekel az igazság.