„Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság, háború vagy béke?

Békére törekvő, szabadságpárti és a nemzetek szuverenitásán alapuló Európa-programot hirdetett Orbán Viktor – közölte az Alapjogokért Központ az MTI-vel.

A közlemény szerint a magyar kormányfő március 15-i ünnepi beszédében a nemzeti kormányzás sarokpontjait összeurópai stratégiai tervvé emelte, amely a június 9-i EP-választás szuverenista erőinek együttműködési keretét adhatja.

Hangsúlyozták, hogy az európai választás jelentősége sokkal nagyobb, mint öt évvel ezelőtt: Brüsszel a tagállami szabadság felszámolását, míg a magyar jobboldal a nemzeti egyetértési pontok örökös védelmét tűzte ki zászlajára.

Az európai baloldal háborúpárti, illegális bevándorlást támogató, genderideológiát propagáló testtartása helyett Orbán Viktor békéről, Európai Egyesült Államokat elutasító nemzeti együttműködésről szóló, és a gyermekek abszolút védelmét képviselő programot hirdetett meg – írták.

Az elemzés szerint 2024 a magyar nemzeti stratégiaalkotás meghatározó éve lehet: a brüsszeli politikai intézményekben jobboldali erősödésre, Washingtonban béketeremtő győzelemre mutatkozik jó esély.

„Ez a romboló liberális politika kisebbségbe szorulását, a nemzet szolgálatára felesküdött európai és magyarországi baloldal bukását jelentheti” – írták, hozzátéve, hogy a politikai jobboldal egységbe rendeződése a miniszterelnök szerint megindult. Erről az európai és amerikai választásra készülők az idei CPAC Hungary-n is megbizonyosodhatnak majd – közölte az Alapjogokért Központ.

A miniszterelnök március 15-én elmondott beszéde Európa, az Európai Unió jövőjéről, a háború és béke kérdéséről is szólt – mondta Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Hozzátette: az ellenzéki pártok megemlékezésein elhangzott beszédekből az tűnt ki, hogy csökkenteni akarják a háborúra irányuló közfigyelmet.

Orbán Viktor beszéde szólt a múltról, a politikai aktualitásokról is, és a jövőről is – mondta, megjegyezve, ezek azért függnek össze, mert olyan választási kampány következik, amelyben a múlt tanulságait levonva a jelen politikai helyzetben kell olyan döntést hozni, amely nem öt évre, hanem jóval több időre befolyásolja majd Európa jövőjét.

Hozzátette, a miniszterelnök beszélt arról is, vannak olyan európai politikusok, politikai erők, amelyek szeretnék Európát bevonni az Ukrajnában dúló háborúba, ezzel „szeretnék Európát gyengíteni…, sikertelenné tenni”.

Pócza István szerint a választás olyan döntés, amely mindenki számára nemcsak lehetőség, hanem ebben az esetben majdhogynem kötelesség is Magyarországon és Európában. Hozzátette, Orbán Viktor beszédében megfogalmazta: a háború és béke kérdéséről is szó van az európai parlamenti választáson.

A programvezető szerint a korábban kifejtett ellenzéki véleményekből „egyértelműen le lehet vonni azt a következtetést, hogy ők sok tekintetben közel állnak Scholz-hoz, ne adj Isten, Macronhoz, aki akár már csapatokat is küldene Ukrajna területére”.

Pócza István közvéleménykutatásokra hivatkozva kijelentette: a magyar emberek nem akarják, hogy az országot bevonják a háborúba, ezért, ha az ellenzéki pártok ezzel szemben pozícionálják magukat, szinte automatikusnak mondható a választási vereségük.

Az alapítvány programvezetője reagálva Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselőjének ünnepi beszédében tett kijelentésére a nyugdíjasok helyzetéről kifejtette: lehet azt mondani, hogy adjunk még többet a nyugdíjasoknak, próbáljunk még többet segíteni, kifejezni a hálánkat, de azért azt mondani, hogy a nyugdíjasok rettenetes állapotban vannak, finoman szólva is hazugság.

Háború vagy béke? – ezt a kérdést tette föl ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök a több tízezres tömeg előtt azt mondta: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból. Úgy fogalmazott: mi, itt Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadi-rokkantak, özvegyek, árvák, lerombolt hidak, bomba-tölcsérek százai, földönfutóvá tett emberek tízezrei. Egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra. Orbán Viktor arról is beszélt: Brüsszel be akar préselni bennünket egy háborúba, de Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad.  

Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében – jelentette ki Orbán Viktor Nemzeti Múzeumnál. A tömeg megtöltötte a Múzeumkertet, az emberek a Múzeum körút teljes szélességében, egészen a Kálvin térig álltak.

A miniszterelnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a nyugati világban háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, és sáska módjára legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket.

 „Mi, itt Budapesten ismerjük a háborút: halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek, árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek, földönfutóvá tett emberek tízezrei. Egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra. Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból” – fogalmazott Orbán Viktor.

Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze, ami a magyar szellem számára kárhozatos, ami idegen a magyar élettől – tett hozzá a miniszterelnök.

„De mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem. Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy, és olyan világos, mint a Nap, mert Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad” – mondta.

A kormányfő kiemelte: nem tűrjük el, hogy tönkretegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék az európai vállalatokat, elsinkófálják a nemzetek jogait, adósrabszolgaságává tegyék a gyerekeinket, és ráadásul háborúba vigyék egész Európát.

 „Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: Az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire. Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is – fogalmazott.

A miniszterelnök a Nemzeti dalt idézve arról beszélt:

minden azzal kezdődik, hogy el kell döntenünk, rabok legyünk vagy szabadok.

 „Kardból lehet láncot, láncból lehet kardot kovácsolni, de olyan nincs, hogy valami egy kicsit kard, meg egy kicsit lánc is legyen. Igened legyen igen, nemed legyen nem. Rabok legyünk vagy szabadok? Rabság vagy szabadság? Legelőször erre kell válaszolnunk. Ma is így van ez” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A júniusi Európai Parlamenti választás kapcsán hangsúlyozta: Petőfiék óta minden magyar számára eljön az idő, amikor dönteni kell. Az igazság oldalán állsz vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást – tette hozzá, kiemelve:

„El kell dönteni a magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarogsz? Követ törsz vagy katedrálist építesz” – emelte ki beszéde végén a miniszterelnök. 

„Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság, háború vagy béke? Június 9-én itt az európai választás, nem bújhatsz el, döntened kell: kiállsz a hazádért, vagy inkább az idegenek kenyerét eszed, és mi, szülők is megkapjuk a választ, milyen gyerekeket hagytunk a világra. A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok” – fogalmazott.