Brüsszel egy feladatnak tekinti a migrációt

Brüsszel az illegális bevándorlást nem problémának, hanem projektnek tekinti – erről a Frontex egykori vezetője beszélt egy interjúban. A politikus szerint a migránsmentő NGO-k azért lobbiztak, hogy minél több migránst engedjenek be Európába. Közben a Balkánon sem szűnik a nyomás - írta a hirado.hu.

Az M1-en bemutatott felvételeken látni, ahogy egy földúton sétálnak a migránsok Belgrád egyik Duna menti városrészében. Sokan ezen az autópálya melletti területen pihennek meg néhány napra, de nem sokkal később indulnak is tovább.

Szerbia továbbra is a balkáni útvonal egyik központi állomása. Naponta érkeznek ide az újabb és újabb illegális bevándorlók. Egy afgán migráns az M1-nek azt mondta: több mint négyezer eurót fizetett az embercsempészeknek azért, hogy elérje Szerbiát. Most pedig újabb négyezer eurót kérnek tőle a kiszemelt célországig.

„Ők mind a maffia emberei, de nélkülük nem tudunk eljutni Európába. Törökországban, Iránban és Afganisztánban van a központjuk. Onnan szerveznek mindent. Telefonon beszélünk velük és megmondják merre menjünk, de sokszor nem mondanak igazat. Azt mondták négy óra alatt keresztül jutunk Szerbián, ehhez képest hét napig gyalogoltunk az erdőben” – panaszkodott az embercsempészekre a migráns.

Közben az európai útvonalakon is egyre nagyobb a mozgás. A Frontex adatai szerint 2016 óta nem érkezett annyi illegális bevándorló az Európai Unióba, mint tavaly: 2023-ban több mint 355 ezer illegális határátlépést regisztráltak.

De nem kizárt, hogy idén is megdől a migrációs rekord Európában – ezt mutatják az első két hónap adatai.

Januárban és februárban több mint 31 ezer bevándorló jött az Európai Unióba.

A legtöbben most a nyugat-afrikai és a kelet-mediterrán útvonalakon érkeznek.

A Frontex egykori vezetője közben olyan nyilatkozatot tett, amely arra utal, hogy Brüsszel szándékosan segíti a migránsokat.

„Rájöttem, hogy az Európai Bizottság az illegális bevándorlást nem problémának, hanem projektnek tekinti” – erről az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) egykori vezetője beszélt egy interjúban, amit a V4NA nemzetközi hírügynökség szemlézett.

Fabrice Leggeri, a Frontex egykori vezetője volt. Ekkor tapasztalt érdekes dolgokat az európai vezetők bevándorlással kapcsolatos megszólalásaiban. Szerinte a bevándorláspárti nem kormányzati szervezetek lobbiztak az Európai Bizottságnál.

A politikus – aki azóta a francia Nemzeti Tömörülés EP-képviselőjelöltje azt is nyilatkozta, hogy Brüsszel Ursula von der Leyen vezetésével megváltoztatta a Frontex küldetését. Nem értették például, hogy a szervezetnek miért van szüksége fegyverekre és egyenruhára a határok megvédéséhez.

A Földközi-tenger keleti medencéjében kétszeresére, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken ötszörösére nőtt azok száma, akik illegális módon kívántak az Európai Unió területére lépni – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az EP külső határain feljegyzett illegális határátlépési kísérletek száma 2024 első két hónapjában elérte a 31 200-at, amíg ez a szám egy évvel ezelőtt 28 130 volt.

A migrációs számok legjelentősebb, 541 százalékos növekedését a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken jegyezték fel. Itt az év első két hónapjában 12 092-en, februárban 4878-an kísérletek meg az Európai Unió területére jutni.

A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az év első két hónapjában 117 százalékkal nőtt, azaz 9150-re emelkedett az illegális határátlépések száma. Februárban ugyanitt 4729 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok.

Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán az év első két hónapjában 6148-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, ami 10 százalékkal több az előző év azonos időszakának számainál. Ugyanitt februárban 2934-en keltek útra a szigetország felé.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az elmúlt hónapokhoz képest csökkent, éves szinten 70 százalékkal esett vissza az illegális határátlépések száma. Itt az év első két hónapjában 4315, februárban 2022 ilyen bejelentés érkezett.

Megjegyezték, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint idén eddig 255 ember eltűnését jelentették a Földközi-tengeren. Túlnyomó többségük a Földközi-tenger középső medencéjében hajózott Európa felé.

A Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon az előző év azonos időszakához képest 65 százalékkal kevesebben, 3049-en kívánták jogtalanul átlépni az uniós határokat. Számuk februárban 1114 volt.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Görögországot érintő migrációs útvonalon egy éves viszonylatban 48 százalékkal kevesebb észlelésről számoltak be. A nemzeti hatóságok az év első két hónapjában 1867, februárban 1048 alkalommal intézkedtek.

A vizsgált időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok 41 százalékos csökkenéséról számoltak be. Itt 638-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait az év első két hónapjában, februárban 240-en.

A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, afgán és mali állampolgárokat vettek nyilvántartásba – tette hozzá jelentésében a Frontex.

Becslések szerint idén 250 ezer menedékkérő érkezhet Németországba. Közben egyre több politikus tiltakozik a német migrációs politika ellen. Nemrég Szászország belügyminisztere fogalmazta meg az aggályait, a bajor belügyminiszter pedig azt mondta: ez már meghaladja az ország integrációs képességeit.

„Egy számítógépes rendszer alapján döntenek arról, hogy melyik tartomány hány migráns elhelyezéséről köteles gondoskodni: Észak-Rajna-Vesztfália a legnépesebb tartomány, tehát, ha 250 ezren érkeznének, akkor nekik több, mint 52 ezer ember elhelyezéséről kellene gondoskodniuk, Bajorországnak pedig csaknem 39 ezer embert kellene befogadnia” – mondta el Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.

Németországban egy év alatt csaknem egy teljes hónappal csökkent a menedékkérelmek feldolgozási ideje, miközben a beadványok száma nőtt. Az eljárások idejére azonban a migránsokat el kell helyezni. Berlin erre éves szinten egymilliárd eurót költ.

A német fővárosban egyébként 116 különböző szálló, szálláshely létezik, és ezek közül a tegeli repülőtéren található a legnagyobb, de folyamatosan gondolkoznak újabb és újabb szálláshelyek kialakításán. De már luxusszálló is létezik a híres bevásárló utca, a Kurfürstendamm közelében, amit a migránsok rendelkezésére bocsátottak. Egy migráns elszállásolása a berlini luxushotelben egy nap több mint 50 euróba kerül.

Nem meglepő módon folyamatosan nő a szavazásra jogosult migrációs hátterű lakosság száma Németországban. Jelenleg már egyharmaduk vehet részt voksolásokon.

Nagy tömegek élnek párhuzamos társadalmakban, ahol a saját szabályaikat követik és nem tartják tiszteletben a német törvényeket.

Németországban egy év alatt csaknem egy teljes hónappal csökkent a menedékkérelmek feldolgozási ideje, miközben a beadványok száma nőtt. Az eljárások idejére azonban a migránsokat el kell helyezni. Berlin erre éves szinten egymilliárd eurót költ.

„Folyamatosan gondolkodnak az újabb és újabb szállók kialakításán. Berlinben egyébként 116 különböző szálló, szálláshely létezik, és ezek közül a tegeli repülőtéren található a legnagyobb.

Ezt XXL-es, vagy Extra Large–szállónak is nevezik, hiszen 7000 migránst szállásoltak el itt, és ennek a fenntartása napi szinten több mint egymillió euróba, egészen pontosan 1 172 204 euróba kerül

– számolt be Noll Katalin, az közmédia berlini tudósítója.

De már luxusszálló is létezik a híres bevásárló utca, a Kurfürstendamm közelében, amit a migránsok rendelkezésére bocsátottak. Egy migráns elszállásolása a berlini luxushotelben egy nap több mint 50 euróba kerül – tette hozzá a berlini tudósító.