Bosznia felé próbálkozik több ezer migráns

A balkáni migrációs útvonal továbbra is veszélyt jelent Magyarország biztonságára – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György kiemelte, Brüsszel 2015 óta hibás válaszokat ad az illegális migráció okozta problémákra. Zsigmond Barna Pál államtitkár pedig arról beszélt, kiemelt feladatként kezeli majd a migráció elleni küzdelmet az uniós magyar elnökség.

Nem jut dűlőre a telefon másik végén lévő féllel a Híradó által bemutatott felvételen látható illegális migráns a szerb fővárosban. A Belgrádban tanyázó migránsok általában az embercsempészekkel egyeztetnek telefonjaikon, ez viszont nem mindig zökkenőmentes.

Az illegális bevándorlók – saját elmondásaik alapján – már indulás előtt leszervezik az útjukat, amiért rendszerint több ezer eurót fizetnek az embercsempészeknek. Egyikük az M1 stábjának arról beszélt: most útbaigazításra várnak, de úgy tudják, hogy a szerb–magyar határon túl erős a védelem, ezért más irányba mennének tovább.

„A magyar határnál szinte lehetetlen a továbbjutás, én nem is próbálkozom arra. Törökországban úgy mondták, hogy Bosznia felé kell mennünk, mert ott könnyebb lesz. Ha sikerül, akkor Horvátország következik. Onnan már könnyen elérem Németországot” – bizakodott egy afgán migráns.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta: az embercsempészek útvonalai változhatnak, de az Európára nehezedő migrációs nyomás nem csökken, az

Európai Unió pedig 2015 óta folyamatosan rossz válaszokat ad az illegális migráció okozta problémákra.

„Azok az intézkedési tervezetek, jogszabály-tervezetek és politikai lépések, amelyeket az Európai Unió megtesz most már 2015 óta, de különösen a közelmúltban a migrációs paktummal, Európai Bíróság előtti eljárás indításával stb., ezek hibás válaszként értékelhetők, amit az illegális migrációra adtak. Továbbra sem a külső határ biztonságos őrizete a hangsúlyos, sokkal inkább a migráció kezelése a cél” – hangsúlyozta Bakondi György.

A Szerbiába érkező illegális bevándorlók túlnyomó többsége most Bosznia-Hercegovina felé folytatná az útját. A hivatalos adatok szerint több mint ezren várakoznak jelenleg arra, hogy tovább menjenek a kiszemelt, európai uniós célország felé.

Brüsszelben aggódnak, hogyha nem a baloldal kerül újra többségbe, akkor veszélybe kerülhet a migrációt támogató álláspont –

Ezt pedig már az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára mondta. Zsigmond Barna Pál úgy fogalmazott: Brüsszel migrációpárti politikája megbukott, ezért változásra van szükség.

„Magyarország és Európa jövője forog kockán. Ezért mi azt mondjuk, hogy Brüsszelben változásra van szükség. A változás előfeltétele pedig egy új, az európai jobboldal részvételével kialakuló politikai többség a júniusi EP-választásokon. Olyan bevándorlásellenes EP-képviselőkre van szükség, akik idegen érdekek helyett a nemzeti érdekeket, akik a háború helyett a béke ügyét képviselik” – mutatott rá Zsigmond Barna Pál.

Azt is hangsúlyozta: a második fél évben,

a magyar uniós elnökség idején kiemelt figyelmet fordítanak az illegális migráció okozta problémákra.

Kiemelt feladatként kezeli majd az illegális migráció elleni küzdelmet az év második fél évben esedékes uniós magyar elnökség – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A politikus úgy fogalmazott, hogy az egyik legfontosabb cél Európa versenyképességének helyreállítása, „ez pedig nem lehetséges Európa határainak megvédése és az illegális migráció okozta válság megoldása nélkül”.

A magyar álláspont négy pontban foglalható össze az illegális migráció kérdésében

– mondta.

Az első, hogy a menedékkérelmeket az Európai Unió (EU) határain kívül kell elbírálni. Meg kell védeni az unió külső határait és a schengeni övezet vívmányait. Szorosabb együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal és a harmadik országokkal a migráció kiváltó okainak kezelésében. Erőteljesebb, határozottabb fellépés kell a szervezett bűnözéssel, az embercsempészettel és a terrorizmussal szemben – sorolta.

Zsigmond Barna Pál kijelentette: Magyarország 2015 óta mindent megtesz az unió külső határainak megvédéséért, de „ezért Brüsszeltől semmilyen támogatást nem kapunk, sőt folyamatos támadásnak vagyunk kitéve.”

A magyarok nemzeti konzultáción és népszavazáson is megerősítették, „nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon.”

A kormány ezért továbbra is kitart a mellett, hogy a magyaroknak kell eldönteniük, kikkel akarnak együtt élni. A baloldali politikusoknak sok olyan kijelentésük van, amelyek „mágnesként vonzzák” az illegális bevándorlókat – közölte.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU menekültügyi és migrációs paktuma 10 jogszabályból áll, ám mégsem ad megfelelő válaszokat az illegális migráció megállítására.

„Paradigmaváltásra van szükség a menekültügyi szabályozásban” – jelentette ki, hozzátéve: a kormány szerint migránskvóták helyett hatékony kiutasításra és az illegális beáramlások megállítására lenne szükség.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiutasító határozatok végrehajtási aránya európai szinten nagyon alacsony. Ez egyértelműen jelzi, hogy a jelenlegi bevándorlási rendszer nem működik – jegyezte meg.

Zsigmond Barna Pál elmondta, hogy az új uniós szabályrendszert várhatóan 2026-tól kellene alkalmazni, de egyes elemei korábban is hatályba léphetnek. A paktum előírja, hogy Magyarországnak hány menekültügyi, illetve kiutasítási eset elbírálását kell ellátnia a külső határon. Úgy fogalmazott: „Ez migránsgettók létrejöttét eredményezné, és egyben hatalmas biztonsági kockázatot is hordoz.”

Kiemelte: Magyarország elutasította az uniós paktumban foglalt összes elemet.

– hangoztatta a politikus, aki szerint olyan bevándorlásellenes európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik „idegen érdekek helyett a nemzeti érdekeket, és háború helyett a békét képviselik.”

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Magyarország migrációs helyzetéről elmondta: idén 642 illegális migránst fogtak el – naponta átlagosan kilencet – és 14 embercsempészt. Ez tavalyhoz képest jelentős mértékű csökkenés – jegyezte meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán-magyar határon növekedést tapasztaltak, ezen a szakaszon 1 308 021-en léptek eddig Magyarországra, „akik a háború elől menekültek.”

Azt mondta, a balkáni útvonal továbbra is veszélyt jelent Magyarország biztonságára, Törökországnak pedig kulcsszerepe van a balkáni útvonalon kialakuló helyzetben.

A főtanácsadó hibásnak nevezte a migrációs válság megoldásával kapcsolatos uniós intézkedéseket. Hozzátette: ezekben a tervezetekben továbbra sem a külső határ őrizete a hangsúlyos.

Álláspontja szerint a terrorizmus és a szervezett bűnözés veszélye továbbra is erős Európában, és láthatóan felerősödtek az antiszemita jelenségek is.

A finnországi határlezárás pedig azt mutatja, hogy Oroszországnak is van szerepe az illegális migránsok bejuttatásában az EU-ba – jegyezte meg.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több tagállam tesz önálló lépéseket a migránsválság kezelésére az Európai Uniótól függetlenül. Példaként említette az olasz-albán és a francia-brit megállapodást, valamint azt, hogy több országban is visszaállították a határellenőrzést.