Biden is csapatokat akar küldeni Ukrajnába?

„Biden kezdetben ellenezte az F16-osok, Abrams tankok és nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába küldését azzal az indokkal, hogy az elindíthatja a harmadik világháborút. Most mindegyiket elküldte. Az egyetlen megmaradt tabu a szárazföldi csapatok” - írta David Sacks vállalkozó, befektető közösségi oldalán.

A francia elnök már ezt a tabut is ledöntené, folytatja Sacks, ahogy arról mi is beszámoltunk Emmanuel Macron háborúba vinné az egész világot azzal, hogy csapatokat küldene Ukrajnába.

„És most már naponta érkeznek a leleplezések arról, hogy a NATO különleges erői már Ukrajnában tevékenykednek. A következtetés az, hogy miért ne lehetne még néhányat?” - folytatja.

Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

A lett védelmi minisztérium azután nyilatkozott, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.

– mondta Macron hétfő este a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amelyen mintegy húsz ország képviselői vettek részt.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentése, miszerint meg kell fontolni, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, rengeteg reakciót váltott ki Európában. Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország és Csehország azonnal elhatárolódott minden olyan felvetéstől, amely szerint szárazföldi csapatokat vonnának be az immár harmadik éve tartó ukrajnai háborúba.

− Nem lesznek szárazföldi csapatok, nem lesznek katonák Ukrajna földjén, amelyet európai országok vagy NATO-államok küldenek oda − mondta Olaf Scholz német kancellár. De megjegyezte, hogy mindenkinek többet kell tennie Ukrajnáért, amelynek fegyverekre, lőszerekre van szükségük, ezen dolgoznak is. A hétfői tárgyalások után Scholz kijelentette, hogy az európai vezetők késznek látszanak fegyvereket beszerezni Európán kívüli országokból, hogy felgyorsítsák az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt.

Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanilyen hajthatatlan volt. – Németország nem lép Ukrajna földjére − mondta újságíróknak bécsi látogatása során. 

− Örülök, ha Franciaország fontolgatja, hogyan támogassa erősebben Ukrajnát, de ha tehetek egy javaslatot, akkor küldjenek több fegyvert − mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter. Tedd meg most, amit lehet, és add át Ukrajnának azt a lőszert és tankokat, amiket azonnal el lehet küldeni − tette hozzá.

– közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője, megjegyezve, hogy az országban már van kis létszámú brit katonai személyzet, amely segíti a kijevi erők támogatását.

Pilar Alegria kormányszóvivő közölte, hogy Spanyolország a segélyt arra akarja korlátozni, hogy több fegyvert és egyéb felszerelést küldjön Kijevbe. Ezzel ért egyet Lengyelország és Csehország miniszterelnöke is, akik keddi prágai sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy több lőszert szeretnének szállítani Kijevnek, de nem terveznek csapatokat küldeni.

− jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban. – A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. 2014 óta tesszük ezt, és a teljes körű invázió óta növeljük a támogatást. Nincs arra vonatkozó terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba − szögezte le Stoltenberg.

Hozzáfűzte egyúttal, hogy 

− fejtette ki a főtitkár. 

Emmanuel Macron egyébként csütörtökön megerősítette, hogy tudatában volt annak, mit mond. – Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt – mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további geopolitikai kommentárt fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie.

Macron szavai a hadsereg esetleges kiküldéséről fontos és új elemet jelentenek a francia elnök beszédében. Oroszország jól ismeri Macron álláspontját, miszerint stratégiai vereséget akar okozni az Oroszországi Föderációnak, mondja Peszkov elnöki szóvivő.

„Ebben az esetben már nem valószínűségről, hanem elkerülhetetlenségről kell beszélni. Így fogjuk értékelni. És ezeknek az országoknak is így kell értékelniük és hitelt adniuk maguknak. És tegyék fel maguknak a kérdést, hogy ez az ő érdekeiknek, és ami a legfontosabb, az országuk polgárainak az érdekeinek megfelel-e” – idézte az orosz elnöki szóvivő szavait a RIA Novosztyi.

Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonai állomány küldésének kérdésében – folytatta Peszkov. Megjegyezte, hogy a párizsi találkozón részt vevő számos ország fenntartja „egy ilyen akció potenciális veszélyeinek és a forró konfliktusba való közvetlen belekeveredés potenciális veszélyének meglehetősen józan értékelését”. Hozzátette, hogy a Kreml jól ismeri Macron álláspontját arról, hogy stratégiai vereséget kell okozni Oroszországnak.

Német parlamenti képviselők követelték az orosz RT televízió által nyilvánosságra hozott hangfelvétel körülményeinek tisztázását, amelyen állítólag a Bundeswehr főtisztjei megvitatták német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét.

− mondta Konstantin von Notz, a Bundestag parlamenti ellenőrző bizottságának elnöke az RND hírügynökségnek nyilatkozva.

Olaf Scholz német kancellár szombaton gyors tisztázást ígért annak az előző nap nyilvánosságra került hangfelvételnek az ügyében, amelyen állítólag a német légierő főtisztjei az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyalnak.

 Scholz, aki Rómában tartózkodik, és a Vatikánban magánkihallgatáson Ferenc pápa is fogadta, a dpa hírügynökségnek az esetleges külpolitikai következményeket tudakoló kérdésére válaszolva „nagyon komoly ügynek” nevezte a fejleményt, amelyet „nagyon gondosan, nagyon intenzíven és nagyon gyorsan tisztázni kell”.

Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője  pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.

Zaharova a Telegram-csatornáján az ügy kapcsán megjegyezte, hogy a botrányból is látható, hogy „nincs egységes Németország, hiányzik a felelősség és a visszajelzés az emberek irányába, ami pedig közvetlen bizonyítéka a demokrácia hiányának”. Hozzátette, hogy a német média is csak a demokrácia illúziójának fenntartása miatt létezik. Majd kifejtette, hogy a szövetségi köztársaság államán belül létezik egy árnyékállam, amiről nem lehet beszélni, pedig ők irányítják igazából az országot.