Az ukránok örülnének a NATO csapatoknak

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.

„Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie” – szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap idézett.

Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak.

„Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában” – figyelmeztetett Kuleba.

A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved,

de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt.

Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindezt elkerülhető legyen az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. „Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék” – jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vasárnap bírálta Ferenc pápa ukrán-orosz béketárgyalásokról szóló felvetését.

„Mi lenne, ha ellentételezés gyanánt Putyint bátorítanánk arra, hogy legyen bátorsága hadseregét kivonni Ukrajnából? Akkor nyomban béke állna be anélkül, hogy tárgyalásokra volna szükség” – írta Sikorski az X-en.

Ferenc pápa a múlt hónapban adott interjút az RSI svájci televíziónak, melynek átirata és részleges videofelvétele szombaton került a Reuters hírügynökséghez.

„Amikor az ember látja, hogy vereséget szenvedett, hogy a dolgok nem haladnak jól, bátorság kell a tárgyalásokhoz” – mondta a katolikus egyházfő hozzátéve, hogy utóbbi nélkül még súlyosabbá válhat a helyzet, így nincs miért szégyenkezni.

„Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal” – jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.

Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.

A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő aláhúzta: az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a „fehér zászlót” pedig szimbolikusan használta.

Egyre durvábban zajlik a kényszersorozás Ukrajnában. Az ukrán parlament március végére ígéri az új mozgósítási törvényt, amely a tervek szerint nem hagy kiskaput a katonai szolgálat elkerülésére.

Ukrán hadkiegészítők fognak el az utcán egy férfit, akit megpróbálnak betuszkolni a mikrobuszukba – látható a Híradóban bemutatott képsorokon. A férfi azonban nem hagyja magát és segítségért kiállt. A felvételek a kárpátaljai Munkács egyik kertvárosi részében készültek. Miután az embereknek is feltűnik a lárma, a hadkiegészítő emberei a földre dobják a férfit és belerúgnak.

Egy másik felvételen már Huszt a helyszín, ahol feldühödött nők vitatkoznak. Egy Belső-Ukrajnából érkező hadkiegészítő tiszt azt mondja nekik, hogy a férjeiteket a pincében tartják. A nők az egyenruhásokat törvénytelenséggel vádolják.

A kárpátaljai város hadkiegészítő parancsnoksága körül egyre több a botrány. Az ukrán sajtó szerint sokszor megverik és cellákban tartják fogva a hadköteleseket, a telefonjaikat pedig elkobozzák.

Máshol sem jobb a helyzet. Egy videón például a nyugat-ukrajnai Lembergben kiált torkaszakadtából segítségért egy férfi. A járókelők segíteni próbálnak neki, mindhiába.

„Ha kinyitják a határokat, akkor az emberek 80, de legalább 60 százaléka el fog menni ebből az országból. Összeszedik a feleségeiket, gyerekeiket és távoznak. Ez már maga a pokol” – mondta egy ukrán férfi.

Ráadásul annyira rossz a helyzet, hogy már felülvizsgálnák a mozgássérültek katonai felmentését is.

„A mobilizációs potenciálunk csökkent, emiatt javítanunk kell azon. Ezért minden harmadik és második kategóriás mozgássérültet meg kell vizsgálni, hogy alkalmas-e a seregbe. A katonai szolgálat ugyanis nem mindig esik egybe a frontszolgálattal” – nyilatkozta egy ukrán tiszt.

A mozgósítási törvénytervezet, amelyen a kijevi parlament dolgozik, az egyik legtöbb vitát kiváltó ügy.

Az ukrán házelnök egy tévéműsorban azt mondta: minden állampolgárnak kötelessége megvédeni a hazáját, vagyis törvénnyel kell megakadályozni, hogy elkerülhető legyen a katonai szolgálat.

„A másoddiploma körüli visszaélésekről van szó, és azokról a végzős hallgatókról, akik nem látják el megfelelően a kötelességüket, illetve számos egyéb körülményről is. A valódi egyetemisták számára pedig világos és átlátható szabályokkal kell lehetővé tenni a katonai halasztást” – mondta a házelnök.

A kényszersorozások és a folyamatos törvényi szigorítás miatt az ukránok nem hisznek Volodimir Zelenszkij elnöknek, aki legutóbb azt mondta: 31 ezer ukrán katona halt meg eddig. Az emberek úgy gondolják, hogy ukrán oldalról legalább félmillió áldozata lehet eddig a háborúnak.

A dél-ukrajnai Odesszában közben már bevett gyakorlattá vált, hogy villamosokról és a buszokról hurcolják el a hadköteleseket. A közjátékok mindennaposak, egy közösségi videón például három egyenruhás tép ki a busz üléséből egy hadköteles korú férfit.

Egyre nagyobb az ellenállás a kényszersorozással szemben

Egy újabb videófelvételen az látható, ahogy egy férfi szánkón húzza a gyermekét, de a toborzók el akarják vinni mellőle. A feleség azonban hangosan kiabálva elzavarja őket. Máshol pedig feldühödött falusiak állják el a hadkiegészítők mikrobuszait.

Az ukránok egyre több tiltakozó videót töltenek fel a közösségi oldalakra.

„Valami nincs rendben. Ez az egész hozzáállás az emberekhez olyan, mintha mindenkit ki akarnának irtani. Ez egyszerűen nem hasonlít az országunk és a népünk megóvására. Ez inkább országunk területének a kiürítésére hasonlít, egy genocídiumra, népirtásra”

– panaszolta egy helyi nő.

Ukrajnában a hatalmas katonai veszteségek miatt – amely a volt belügyminiszter szerint meghaladta a félmillió főt – egyre csak szigorítanak a mozgósításon. Az embertelen módszereket már a fronton szolgálatot teljesítő katonák sem hagyják szó nélkül.

„A barátnőm telefonált, hogy meghalt az öccse, ma van a temetése. Összegyűltek a rokonok, erre a hadkiegészítő emberei is megjelentek a helyszínen behívókat osztogatni. Teljesen megőrültetek? Szórakoztok? Vegyétek le az egyenruhát, mert a srácok visszajönnek a frontról és akkor lesz nektek nemulass!” – mondta felháborodva egy katona.

Kijev is elhúzódó háborúra készül

Közben az ukrán sajtó kiszivárogtatta a mozgósítási törvénytervezet szövegét, melyben továbbra is vannak emberi jogi szempontból kifogásolható elemek. Például, aki nem jelenik meg a behívó kiállítását követő 10 napon belül a parancsnokságon, azt bíróságra adhatják és akár ideiglenesen zárolhatják a vagyonát, vagy a jogosítványát. Vannak azonban, akik még ezt is keveslik.

„A kibúvót keresőktől el kell venni a választás jogát, mert ezek az emberek árulók. Azoktól pedig, akik a háború kitörését követően hagyták el az országot – akár humanitárius engedéllyel vagy máshogy – és nem tértek haza, meg kell vonni az állampolgári jogokat. Meg kell fosztani őket a tulajdonuktól, ezeket én nem tartom az állampolgárainknak” – mondta a parlament volt alelnöke, Ruszlan Kosulinszkij, aki az egyik szabadcsapat, a Szabadság légió kötelékeiben vonult be a seregbe.

Kijev minden bizonnyal hosszú háborúra számít, ugyanis a kiszivárogtatott tervezetben az is szerepel, hogy a mozgósítottak kizárólag három év szolgálat után szerelhetnek le, de akkor is maximum két év szabadságot kaphatnak. Ezt követően pedig vissza kell térniük a seregbe.