Amerika beavatkozik az izraeli belügyekbe?

Az amerikai politikában komoly vitát váltott ki a szenátus többségi vezetőjének kongresszusi beszéde helyi idő szerint csütörtökön, amelyben kormányváltást sürgetett Izraelben.

Chuck Schumer demokrata politikus a közel-keleti rendezés akadályának nevezte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki szerinte irányt tévesztett. Azzal vádolta az izraeli kormányfőt, hogy kabinetjében jobboldali szélsőségeseknek is helyet adott. Kifejtette, hogy szerinte a választások jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy egészséges és nyitott döntéshozatali folyamat induljon Izrael jövőjével kapcsolatban.

A demokrata politikus, aki az amerikai politikai élet legmagasabb rangú zsidó származású választott tisztségviselője, változásokat sürgetett a Palesztin Hatóság élén is, és Mahmúd Abbász elnök eltávolítását szintén szükségesnek mondta.

A szenátusban többséget adó demokraták vezető politikusának szavaira reagálva a felsőház republikánus vezető szenátora, Mitch McConnell groteszknek és képmutatónak minősítette az elhangzottakat, rámutatva, hogy amikor Amerika annyira érzékeny a saját demokráciáját érő külföldi befolyásolási kísérletekre, akkor hogyan szólíthatja fel Izraelt demokratikusan választott vezetőjének eltávolítására.

„Izrael nem Amerika gyarmata, hogy vezetői a Washingtonban hatalmon lévő párt kényét szolgálják”

– fogalmazott, és megjegyezte, hogy csak Izrael állampolgárainak lehet szavuk abban, hogy ki vezesse kormányukat.

A Fehér Ház nem kommentálta az elhangzottakat, de John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője elismerte, hogy az elnöki hivatal előzetesen tudott a készülő beszédről. Hozzátette, hogy tiszteletben tartják a szenátor jogát véleménye kifejtésére, a választások kérdése pedig az izraeli emberek és kormány dolga.

Az ügyre az amerikai külügyminisztérium szóvivője azzal reagált csütörtökön, hogy nem gondolja, Chuck Schumer szavai megnehezítenék a kapcsolattartást az amerikai kormányzat és Benjámin Netanjahu között.

Chuck Schumer beszédét éles hangú közleményben kommentálta a Likud, Benjamin Netanjahu pártja, amely szerint a szenátortól azt várják el, hogy tiszteletben tartsa Izrael kormányát, és ne aláássa azt.

„Izrael nem egy banánköztársaság, hanem egy független és büszke demokrácia, amely megválasztotta Benjámin Netanjahut” – fogalmazott az izraeli kormánypárt.

Az Egyesült Államok szintén csütörtökön újabb szankciókat jelentett be a palesztinok elleni erőszakos cselekményekkel összefüggésbe hozott ciszjordániai zsidó telepesek ellen, amire az izraeli kormány nemzetbiztonsági minisztere, Ben Gvir reagált. Az eset bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok nem érti meg, ki az ellenség, és ki a barát – mondta.

Ezzel egy időben az Egyesült Államokban, Chicago körül működő arab-amerikai szervezetek nyílt levelet küldtek a Fehér Ház számára azt megelőzően, hogy Joe Biden elnök csütörtökön amerikai arab és muszlim vezetőkkel találkozott. A levélben azonnali tűzszünetet követelnek a Gázai övezetben és azt írták, hogy álláspontjuk világos, ezért nincs értelme további megbeszéléseknek a Fehér Házzal.

Az Egyesült Államok északi államaiban Illinois, Minnesota és Michigan államban több százezres muszlim közösség él, amelynek körében az elmúlt hetekben erősödő mozgalom bontakozott ki Joe Bidennnel és Közel-Kelet-politikájával szemben. Ennek jele volt, hogy Michigan állam demokrata párti előválasztásán százezren szavaztak Joe Bidennel szemben.

Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben a képviselők felszólítják Izraelt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé és könnyítse meg a teljes körű segélyszállítást a palesztin lakosság részére a Gázai övezeti átkelőhelyeken keresztül.

Az állásfoglalást megszavazó képviselők továbbá azonnali és tartós tűzszünetre szólítottak fel a gázai tömeges éhínség kockázatának elhárítása érdekében, valamint a Hamász szélsőséges palesztin szervezet által Izraelben ejtett túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására. Hangsúlyozták, hogy

a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának azonnali hozzáférést kell biztosítani a Gázában fogva tartott izraeli túszokhoz, hogy orvosi ellátásban részesüljenek.

Az állásfoglalás üdvözölte a tengeri segélyfolyosók megnyitását, de hangsúlyozta, hogy a szárazföldi segélyelosztásnak kell prioritást élveznie. A képviselők a betegségek terjedésére és a gyermekek alultápláltság és kiszáradás miatti halálára utalva arra kérik az izraeli hatóságokat, hogy nyissák meg az összes gázai átkelőhelyet. Elismerték továbbá az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) nélkülözhetetlen szerepét a régióban.

A képviselők határozottan elítélik a humanitárius segélyek akadályozását és a segélyeket szállító konvojok, valamint a segélyt kereső civilek, humanitárius és egészségügyi létesítmények és dolgozók elleni ismételt támadásokat.

Az EP felhívta a figyelmet, hogy

amíg a Hamász és más terrorista csoportok bármilyen szerepet játszanak Gázában, addig nincs kilátás a békére,

biztonságra, stabilitásra és jólétre, illetve a palesztin-izraeli konfliktus befejezésére.

Az állásfoglalásban elítélték a szélsőséges izraeli telepesek és az izraeli fegyveres erők palesztinok ellen Ciszjordániában elkövetett támadásainak fokozódását, amelyek a szöveg szerint már több száz halálos áldozatot követeltek és több ezer palesztin civilt sebesítettek meg.

Bírálták emellett a palesztin földek illegális betelepítésének felgyorsítását, és mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalálódásának veszélye miatt, különösen Libanonban.

Izrael humanitárius segélyekkel „árasztja el” a Gázai övezetet – állította Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője szerda este külföldi újságíróknak.

Az IDF azt tervezi, hogy „elárasztja” humanitárius segélyekkel a Gázai övezetet, közölte a katonai szóvivő, miután egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik Jeruzsálemre a gázai civilek humanitárius válsága miatt.

Hagari bejelentette, hogy

az izraeli hadsereg szárazföldi, tengeri és légi utánpótlási útvonalak megnyitásán dolgozik a nemzetközi segélyek bejuttatása érdekében.

A következő napokban várhatóan megérkezik Izraelbe az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) szakértői csoportja, hogy a segélyezés feltételeink megteremtéséről tárgyaljon.

A tengeri úton szállított rakományokat kiszolgáló dokk építése várhatóan még körülbelül két hónapig tart. Ehhez az IDF katonái biztosítják a mólót, valamint a Gázai övezet északi részére vezető utánpótlási folyosót.

Leállította a forgalmat Tel-Aviv központi, Ajalon útján csütörtök reggel mintegy negyven tüntető, akik rokonaik képét magasra tartva az elraboltak visszatérését biztosító egyezséget követeltek.

„Élve akarjuk őket, nem koporsóban” – skandálták a tiltakozók. Tábláikon a túszok képei voltak, s olyan feliratok, hogy „aki cserbenhagyta, annak vissza is kell hoznia őket! Alkut most!”.

Az IDF bejelentette, hogy Libanon területén megtámadta a Hezbollah libanoni síita milícia több célpontját, a harci repülőgépek katonai épületeket lőttek. Azt is közölték, hogy az IDF korábban tüzérséggel is célba vett dél-libanoni célpontokat.

Boris Pistorius német védelmi miniszter engedélyezte a légierőnek a Gázai övezetbe szánt sürgősségi segélyszállítmány eljuttatását – közölte a dpa helyi hírügynökség.

A hadsereg közlése szerint már folynak a szállításhoz szükséges előkészületek, és a segélyt a jelenleg Franciaországban állomásozó C-130-as katonai szállítórepülőgépekkel juttatják majd el a rászorulóknak. Katonai beszámolókra hivatkozva a helyi sajtó arról írt, hogy a segélyszállítás akár már a hétvégén megindulhat.

A Jordánia kezdeményezésére szervezett műveletben Németország mellett Franciaország és az Egyesült Államok is részt vesz.

Az ENSZ szerint amennyiben a Gázai övezetben élő mintegy 2,2 millió ember nem kap sürgősen humanitárius segélyt, éhínség fogja sújtani az ostromlott övezetben élőket.

A Hamász és más militáns csoportok tavaly október 7-én meglepetésszerű támadást hajtottak végre Izrael ellen, körülbelül 1200 embert megöltek és mintegy háromezret megsebesítettek, továbbá legalább 240 embert elraboltak, akik közül többeket novemberben szabadon engedtek. Izrael válaszul rakétatámadásokat indított a Gázai övezet felé és megfogadta, hogy megsemmisíti a Hamász terrorszervezetet.