A Szlovák Nemzeti Tanács elnökét fogadta Sulyok Tamás

Sulyok Tamás köztársasági elnök – ünnepélyes beiktatását követő első külföldi vendégként – fogadta Peter Pellegrinit, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét hétfőn a Sándor-palotában.

A magyar államfő méltatta a két ország közötti kiváló kapcsolatokat, amely – közlése szerint – jószomszédokhoz méltóan stratégiai partnerségen alapszik.

A felek egyetértettek a V4 jelentőségében, mindketten érdekeltek és elkötelezettek az erős és sikeres visegrádi együttműködésben

– közölte a Sándor-palota hétfőn az MTI-vel.

Sulyok Tamás köztársasági elnök kiemelte a nemzeti kisebbségek fontos szerepét. A magyar államfő szerint a Szlovákiában élő magyar és a magyarországi szlovák kisebbség meghatározó a két ország közötti jószomszédi viszonyban. Hozzátette: a nemzeti identitás, kultúra és oktatás olyan terület, amelyet támogatni kell.

Ezen a területen is elismerésre méltó a mindkét fél által tanúsított elkötelezettség – idézték az elnököt.

Utalva a két országot összekötő Szent Borbála-híd hétfői ünnepélyes felavatására, a felek egyetértettek, hogy a hidak építése nemcsak fizikai összeköttetésben, de politikai szinten is jelzésértékkel bíró mozzanat.

Ez is bizonyítja a két ország közötti kiváló kapcsolatokat, amelyek a szlovák elnökválasztást követően remélhetőleg újabb szintet léphetnek – írták.

Peter Pellegrini a magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélése előtt Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel találkozott.

Újabb Ipoly-híd került átadásra Magyarország és Szlovákia között, az egyik oldalon Drégelypalánknál, a másikon Ipolyhídvégnél, ami nagyban meg fogja könnyíteni a határ menti közösségek életét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a helyszínen.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közel hárommilliárd forintból épült, 50 méteres Szent Borbála híd ünnepélyes átadóján arról számolt be, hogy a fejlesztéshez kapcsolódóan hazánkban egy kilométernyi, míg a szlovák oldalon ötszáz méternyi útépítés történt, és mindennek a nyomán pár percre rövidült az átkelés ideje az eddigi húsz kilométeres autózás helyett.

Beszédében emlékeztetett, hogy a helyszínen a folyó két partja közötti összeköttetés létrehozását már Hunyadi János elrendelte az 1400-as évek közepén, de a híd a második világháborúban megsemmisült. „Itt tehát olyan munkát végeztünk el, amellyel már régóta adósak voltunk az itt élő emberek számára” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy a magyar kormány a nemzeti érdekek érvényesítését tartja szem előtt, márpedig ezt a célt jól szolgálja a kapcsolatok folyamatos javítása a szomszédos országokkal a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök mentén.

„Azokat az együttműködési pontokat keressük, amelyek egyértelműen jók mindenkinek, jók mind a két országnak, jók mind a két nemzetnek (…) És hisszük azt, hogy ami jó mindkét országnak és mindkét nemzetnek, az erősebbé is tesz minket. Különösen így van ez Szlovákiával, amellyel a hét szomszédunk közül a leghosszabb a közös határunk” – mondta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán tudatta, hogy ezen a 654 kilométeres határszakaszon 2010-ben még csak huszonkét ponton lehetett átkelni, a két ország vezetői azonban 2014-ben megállapodást írtak alá ezek számának a növeléséről, így ez a mai átadóval el is érte a negyvenet.

„Ez tizennyolc új összekötő kapocs, amely Magyarország és Szlovákia, a magyarok és a szlovákok, a két gazdaság és a határ két oldalán élő közösségek közötti kapcsolatokat fűzik még szorosabbá” – szögezte le.

„Mi ezt igazi sikertörténetnek tartjuk, s azt gondoljuk, hogy a sikertörténetet folytatni kell, ezért készen állunk arra, hogy új hidakat, új utakat, új vasútvonalakat építsünk” – fűzte hozzá.

Saját tapasztalatait is felidézve úgy vélekedett, hogy a határ mentén élni különös élethelyzet, amelynek minőségét főként a határ legális átjárhatóságának mértéke dönti el.

A miniszter ezután nagy mérföldkövet emlegetett a kétoldalú gazdasági együttműködés kapcsán is, azt emelve ki, hogy Szlovákia tavaly Magyarország második legfőbb kereskedelmi partnere volt 15 milliárd eurónyi forgalommal, amely több mint 2,5-szerese a 2010-es adatnak.

„Hogy mennyire fontosak tehát ezen összeköttetések a két ország között, azt ez az adatsor is viszonylag egyértelműen mutatja” – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy

az energiarendszerek összekötése az ellátásbiztonságot jelenti mind a két fél számára, még ha a gázvezetékek összekapcsolásakor sokan azt is mondták, hogy az értelmetlen.

„Mi elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy Magyarország és Szlovákia együttműködését tovább erősítsük. Hisszük azt, hogy ennek erősítése a legjobb eszköz arra, hogy a magyarság Szlovákiában és a szlovák közösség Magyarországon is egyre jobban érezze magát” – mondta.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években a két ország szuverenitása és biztonsága szempontjából egyaránt kulcsfontosságú kérdésekben is együtt tudtak működni.

„A két kormány együttműködésének köszönhetően sikerült meggátolnunk azt, hogy illegális migránsok tíz- vagy százezrei járkáljanak itt, Közép-Európában. Meg tudtuk őrizni az energiaszabadságunkat, meg tudtuk őrizni és meg tudtuk erősíteni a szuverenitásunkat. És mi, tisztelt hölgyeim és uraim, büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is olyan kormánya van, amely kiáll a békéért, és akkor is kiáll a békéért, és akkor is kiáll az emberi életek megmentéséért, hogyha ez ma nem az európai politika mainstreamjébe tartozó pozíció” – sorolta.

„Magyarország és Szlovákia együttműködésének fejlesztése kölcsönös érdekünk, és készen állunk erre a jövőben is” – összegzett.

Az illegális migráció okozta kihívásokról és az Európai Unió jövőjéről is szó volt Kövér László magyar házelnök és Peter Pellegrini, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének hétfői budapesti megbeszélésén.

Kövér László a találkozó utáni nyilatkozatában kiemelte: az Európai Unió keretei közötti együttműködés rendkívül fontos kérdés. A migráció mellett ide tartozik az unió jövője is – mondta a magyar Országgyűlés elnöke, hangsúlyozva: a bővítés területén hasonló elveket és célokat követ a két ország.

Fel kell gyorsítani a délkelet-európai, csatlakozásra váró államok felvételét, „hovatovább erkölcsileg teljesen vállalhatatlan és méltánytalan” az az elbánás, amiben az Európai Unió ezeket az államokat részesíti – mutatott rá.

Kövér László azt mondta: az Európai Unió szervezeti-szerződéses rendszerének átalakításában is hasonló érdekek és elvek mozgatják Magyarországot és Szlovákiát.

Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy az Európai Unió a jövőben is szuverén államok egyenrangú együttműködésének a kerete legyen

– fogalmazott a magyar házelnök.

Kijelentette: elleneznek és próbálnak akadályozni minden olyan informális, lopakodó törekvést, amely próbálja a nemzetállamok hatásköreit Brüsszelbe „elszivattyúzni”. Ennek megvalósulásaként értékelte a migránskvóták erőltetését, vagy bármely más területen való erőszakos érdekérvényesítést Brüsszel részéről.

Az Országgyűlés elnöke leszögezte: nem értünk egyet és nem járulunk hozzá egy olyan szerződésmódosításhoz, amelyben formálisan is a nemzetállami szuverenitás csorbítására hatásköröket vonnának el. Példaként hozta az egyhangú döntéshozatal megszüntetését.

Kiemelte:

a több mint 1100 éves együttélés összeköti a két nemzetet, „együtt voltunk jóban-rosszban”. Összekötnek bennünket a jelen érdekei is, közte a gazdasági és kereskedelmi együttműködés területe. Magyarország harmadik számú partnere Szlovákia, ami önmagában is jelzi, hogy milyen szoros az együttműködés.

A jövőbeni érdekek és a jövőről alkotott elképzelések is összekötik a két országot, érdemes még intenzívebben dolgozni az együttműködés erősítésén. Erre a magyar Országgyűlés képviseletében Kövér László ígéretet tett szlovák kollégájának.

Peter Pellegrini, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nagyra értékelte a megbeszélés nyitottságát és közvetlenségét.

Kitért arra, hogy budapesti látogatására egy ipolyi hídavatásról érkezett, amelyet szimbolikus jelentőségűnek nevezett. A hidaknak össze kell kötni, együttműködéseket kell létrehozni és nem elszakítani egymástól – mutatott rá.

A szlovák parlamenti elnök szerint nagyon sok olyan terület létezik, ahol a jó barátok együtt dolgoznak és hasonlóak a nézeteik, mint Szlovákiának Magyarországgal. Kiemelte: ugyanaz az álláspont az illegális migráció elleni harcról és mindkét ország védi a schengeni határ rá eső részét.

Aláhúzta:

nagyra értékeli, ahogy Magyarország a szlovák légteret védi, ahogy azt is, hogy a szlovák rendőrök segítenek a magyar-szerb határ védelmében.

Peter Pellegrini azt mondta: abban is azonos állásponton voltak, hogy soha nem járulnak hozzá a kötelező migránskvóták életbe léptetéséhez. Mindkét országnak szuverén joga, hogy kinyilvánítsa, kivel akar és kivel nem akar együtt élni.

Nagyon hasonló az álláspont az ukrajnai konfliktus megoldásáról is – folytatta – aláhúzva: Ferenc pápa is kimondta, meg kell találni a bátorságot a konfliktus lezárásához.

A szlovák házelnök azt mondta, soha nem fogja megérteni, hogy sok politikus miért támadja a pápa álláspontját. Egyértelműen megismételte a hétfői találkozón is kormánya álláspontját, hogy Szlovákia semmi esetre sem küld ukrán területre egyetlen katonát sem.

Szlovákiának rendkívül fontos a V4-ek együttműködésének folytatása is, azokon a területeken ahol azonosak vagy közel azonosak voltak a vélemények, az együttműködés mindig rendkívül jó hozadékkal járt – fűzte hozzá.

A V4-es tagállamok lakosságszáma 10 százaléka az uniónak és ezért a két ország és szomszédainak hangja sokkal erősebben kell hangozzék Brüsszelben is – vélte.

Peter Pellegrini örömét fejezte ki, hogy a két ország parlamentjeinek még erősebb együttműködésében tudtak megállapodni, ami nemcsak házelnöki, hanem alacsonyabb szintekre is vonatkozik. Beszámolt arról is, hogy a találkozón szó volt a nemzeti kisebbségek támogatásáról is. Konkrét projektek vannak előkészítve, amelyek a következő hónapokban valósulhatnak meg – jelezte.