A Pentagon már nem tud pénzt adni az ukránoknak

A Pentagon továbbra sem tud pénzt szerezni a költségvetésből az ukránoknak küldött, tízmilliárd dollár értékű fegyverek pótlására. Az ok a kongresszusban elakadt Ukrajna-segélytörvény – írja a Politico információi alapján az Eadaily.com.

A Pentagon tisztviselői azt remélik, hogy Joe Biden által javasolt, kiegészítő finanszírozási törvényjavaslat segítségével fel tudják tölteni az amerikai arzenált, amely Izrael és Tajvan számára is tartalmaz pénzeszközöket.

Eközben a védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője névtelensége megőrzése mellett azt mondta, hogy ha az amerikai védelmi minisztérium nem kap finanszírozást a készletek feltöltésére, akkor az amerikai hadsereg előbb-utóbb meg fogja érezni ennek a „tátongó lyuknak” a hatásait.

„Az eddig rendelkezésre álló finanszírozással nem tudtuk pótolni mindazt, amit már eddig is biztosítottunk Ukrajnának” – mondta a meg nem nevezett tisztviselő. „Tehát ha nem tudunk új finanszírozást szerezni, az bizonyos mértékig kihat a saját katonai felkészültségünkre és a saját készleteinkre is.”

Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson.

A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a Szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.

Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy „óriási és történelmi hiba” lenne, ha a Kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.

A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.

A Szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.

A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett.

Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.

Ukrajna három védelmi vonalat tervez építeni összesen kétezer kilométer hosszan – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán.

Mint azt bejegyzésében ismertette, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentést tett neki az új védelmi vonalak kialakításának üteméről.

„Nagyszabású feladat kialakítani a védelmet három vonalban kétezer kilométer hosszan”

– tette hozzá.

Ukrajnában tavaly novemberben létrehoztak egy hatóságok közötti munkacsoportot, hogy az erődítményeket, bunkereket, harckocsiakadályokat, aknamezőket is magukban foglaló védelmi vonalak kiépítésének kérdéseivel foglalkozzon. Smihal március 4-én közölte, hogy a testület minden nap dolgozik, és az év eleje óta 525 millió dollárt utaltak ki a szóban forgó célra.

Egyre több európai vezető biztosítja támogatásáról Emmanuel Macron francia elnököt, aki nem zárja ki a lehetőségét, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába. Lettország, Litvánia, Csehország és Lengyelország vezető politikusai is arról beszélnek, hogy nem szabad vörös vonalat húzni Kijev támogatásában. Az ukrán külügyminiszter azt mondta: nem kell aggódni a háború kiszélesedésétől, szerinte az orosz elnök csak fenyegetőzik.

Emmanuel Macron a közeljövőben Ukrajnába látogat – közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnököt az Unian idézte, megjegyezve: a francia elnök látogatása január óta tervben volt.

„Hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattam Emmanuel Macronnal” – fogalmazott az ukrán elnök Telegram csatornáján. Volodimir Zelenszkij kiemelte: megköszönte a francia elnök közbenjárását a nagy hatótávolságú fegyverek koalíciójának elindításában és az Ukrajna támogatására tett valamennyi nyilatkozatát.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta nemrég Emmanuel Macron arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

A francia elnök később többször is megerősítette a nemzetközi felháborodást keltő kijelentését, sőt Prágában burkoltan gyávasággal is vádolta szövetségeseit.

„Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök.

A cseh elnök – aki korábban magas rangú katonatiszt volt – egyetértve Emmanuel Macronnal azt mondta: új módokon kell támogatni Ukrajnát. „Támogatom, hogy új utakat keressünk, beleértve a lehetséges ukrajnai jelenlétről szóló megbeszéléseket” – mondta Petr Pavel.

„Emmanuel Macron kijelentése arra sarkallja Európát, hogy többet tegyen Ukrajnáért” – mondta az ukrán külügyminiszter Vilniusban. Dmitro Kuleba hangsúlyozta: Párizs ismerte el elsőként, hogy ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, akkor háború lesz Európában. Az ukrán külügyminiszter arról is beszélt: elege van a háború kiterjedésétől való félelemből, mert a korábbi fegyverszállítmányok sem vezettek ehhez, és szerinte Vlagyimir Putyin csak fenyegetőzik.

„A mi problémánk az, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik az eszkalációtól való félelemben gondolkodnak erről a háborúról. Mitől félnek, milyen eszkalációtól félnek? Minek kell még történnie Ukrajnával ahhoz, hogy megértsük, hogy ez a félelem felesleges” – mondta Dmitro Kuleba.

A litván külügyminiszter szerint már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állunk, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért.

„Nem húzhatunk több vörös vonalat magunknak. Ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország győzelmét, és utat nyissunk Ukrajna győzelmének, nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis.

A lengyel külügyminiszter Radoslaw Sikorski a közösségi oldalán biztosította támogatásáról a francia elnököt azt írva: „A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését.”

Lettország elnöke, Edgars Rinkevics pedig azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”

Szakértők szerint a nyugati balliberális politikusok törekvései a béke helyett a háború folytatásához, illetve annak kiterjesztéséhez vezetnek. Többek szerint anyagi érdekek is állhatnak a hátterében, ugyanis a fegyvergyártás és kereskedelem óriási üzlet.

Oroszország által indított huszonöt drónból tizenötöt lelőtt az ukrán légierő a dél-ukrajnai Odessza megyében az éjszaka folyamán, és találat ért egy infrastrukturális létesítményt – közölte hétfőn az ukrán hadsereg és regionális vezetők.

A hadsereg közleménye szerint tíz Sahíd típusú rakétát az odesszai kikötő felett semmisítettek meg.

„Újabb tömeges éjszakai dróntámadást hajtottak végre az oroszok Odessza megyében. A harcok legalább másfél órán át tartottak”

– közölte Oleh Kiper, Odessza megye állami közigazgatásának vezetője.

„A légierő egységei bonyolult művelet során számos Sahíd-hullámot vertek vissza, amelyek a Fekete-tenger felől érkeztek ipartelepek és lakónegyedek közé, ami miatt nagyon nehéz volt a védelem feladata” – mondta a megye kormányzója.

Oleh Kiper szerint egy infrastrukturális létesítmény és néhány kereskedelmi egység rongálódott meg. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek értesülések.

A dél-ukrajnai Odessza megyét márciusban eddig hat orosz dróntámadás érte.

Oroszország fokozta az ukrajnai kikötők – köztük Odessza -, valamint a gabonaipari létesítmények elleni légitámadásokat, miután Moszkva tavaly nyáron nem újította meg az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási egyezményt.

A jelentős gabonatermesztő és exportáló Ukrajna azóta alternatív útvonalat épített ki az Odessza környéki fekete-tengeri kikötők igénybevételével.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjel kijelentette, hogy az orosz hadsereg március eleje óta ukrajnai célpontok ellen 175 pilóta nélküli szerkezetet lőtt ki, amelyek közül Ukrajna 151-et hatástalanított.