POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.14.

A NATO könnyen belesodródhat az ukrán háborúba

Egyre nagyobb a veszély.

 Csak fokozza a bajt, hogy a NATO főtitkára már tárgyalni akar Macron világháborús tervéről. 

Egyelőre nem utazik Ukrajnába a francia elnök – számolt be a Politico. A brüsszeli lap emlékeztet: Emmanuel Macron oroszellenes retorikájával felbosszantotta a szövetségeseit, különösen Németországot. A Politico szerint a francia elnök most azzal lesz elfoglalva, hogy tárgyaljon a szövetségeseivel.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta nemrég Emmanuel Macron francia elnök arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. Prágában pedig burkoltan gyávasággal vádolta szövetségeseit.

„Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök.

Emmanuel Macron veszélyes kijelentései világszerte óriási felháborodást okoztak, ugyanis azok a harmadik világháború kitörésével fenyegetnek. Magyarország mellett Nagy-Britannia, Németország, Svédország és Olaszország is közölte nem küld katonákat az orosz–ukrán háborúba.

A NATO főtitkára pedig sokadszorra határolódott el a francia elnök nyilatkozataitól, és megerősítette, a NATO nem tervezi, hogy katonát küld Ukrajnába. Jens Stoltenberg a Reutersnek úgy nyilatkozott, fontosnak tartja, hogy személyesen egyeztessen Emmanuel Macronnal a kijelentéseiről.

Viszont

egyre több olyan nyilatkozat hangzik el, amelyek a háború kiterjedésének irányába mutatnak.

A finn kormányfő szerdán az Európai Parlamentben azt mondta: az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, hogy Kijev megnyerje a háborút, és meg kell erősítenie saját védelmi képességeit.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy a NATO katonái már ott vannak Ukrajnában, amit köszön azoknak az országoknak, amelyek vállalták ezt a kockázatot.

A litván külügyminiszter a vörös vonalak megszüntetéséről és Ukrajna támogatásáról, Petr Pavel cseh elnök a nyugati csapatok lehetséges ukrajnai jelenlétéről, a lett elnök pedig a harc folytatásáról beszélt.

Az ukrán külügyminiszter pedig azt mondta: elege van, hogy mindenki az eszkalációtól fél. Dmitro Kuleba úgy fogalmazott: a korábbi fegyverszállítmányok sem vezettek ehhez, és szerinte Vlagyimir Putyin csak fenyegetőzik.

Moszkva válasza most sem késett, Marija Zaharova külügyi szóvivő felszólította a NATO-t, hogy ne tagadja tovább, hogy katonái ott vannak Ukrajnában. Emellett

Oroszország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is Emmanuel Macron kijelentései miatt.

A Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója, Somkuti Bálint szerint

reális az esélye, hogy a NATO belesodródik a háborúba,

amiből nagy eséllyel vesztesen kerülne ki. Somkuti Bálint szerint Emmanuel Macron nem hallgat a tanácsadóira, ami katasztrófához vezethet.

„Lehetnek olyan NATO-eszközök, amelyeket Franciaország igénybe venne egy ilyen felvonuláskor. Ez egy nagyon- nagyon veszélyes és érdekes szituáció. Nem értem, miért játszik Macron a tűzzel, mert a nemzetközi támogatottsága egyértelműen nincs meg, a belpolitikában meg nem tudom, mit tudna ezzel elérni” – érvelt Somkuti Bálint.

A kutató rámutatott, minden jel arra utal, hogy Oroszországnak nem célja elfoglalni egész Ukrajnát, hanem a kijevi vezetés megbuktatása és az ország működésének ellehetetlenítése a célja.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a

„harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”.

A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.

Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”. Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.

A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.

Tovább szította a háborús feszültséget a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski ugyanis azt mondta: már vannak NATO-katonák Ukrajnában. Sőt, meg is köszönte azoknak az országoknak, amelyek vállalták ezt a kockázatot. A lengyel külügyminiszter nem sokkal korábban arról írt, hogy nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését. Két hete Emmanuel Macron francia elnök kijelentése indította el a lavinát, amikor arról  beszélt: nem tartja kizártnak NATO-csapatok Ukrajnába küldését.

A NATO-katonák már Ukrajnában vannak – jelentette ki a lengyel külügyminiszter azon a rendezvényen, ahol Lengyelország NATO-tagságának huszonötödik évfordulóját ünnepelték. Az ügyről a Mandiner számolt be. Radoslaw Sikorski úgy fogalmazott: „Már jelen vannak Ukrajnában NATO-katonák, és azon országok nagyköveteinek, amelyek vállalták ezt a kockázatot, szeretném ezt melegen megköszönni.”

Emmanuel Macron pedig nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy nyitva kell hagyni annak a lehetőségét, hogy a NATO csapatokat küldjön Ukrajnának, majd hozzátette: „Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban.”

Szakértők azonnal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kijelentés veszélyes.

„Emmanuel Macron szavait a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani” – erről az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője beszélt. Koskovics Zoltán úgy fogalmazott: az ügy felháborító és elítélendő. Hangsúlyozta: „Ez egyszerűen a háborús pszichózis megnyilvánulása. Macron elnök arról beszél, hogy európaiakat akar küldeni meghalni egy korrupt háborúban, egy korrupt országba.”

Sokan azonban nem így látják. Emmanuel Macron mögé ugyanis a lengyelek mellett lett, litván és cseh politikusok is beálltak.

A litván külügyminiszter szerint például már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állnak, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért. Lettország elnöke, pedig közösségi oldalán azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”

Edgars Rinkevics egyébként Ferenc pápa szavaira reagált. A szentatya nemrég egy interjúban beszélt arról, hogy Ukrajnának elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy felemelje a fehér zászlót, és tárgyalnia kellene a háború lezárásáról. A kijelentés Ukrajnában nem lett népszerű, azt még az ukrán külügyminiszter is visszautasította.

„Az ukránoknak kell eldönteniük, hogy meddig érdemes még ezt a háborút folytatni” – erről a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője beszélt. Pócza István azt mondta: bár a NATO-tagok megosztottak az ügyben, hogy meddig kell elmenni Ukrajna támogatásában, de az emberek többsége elutasítja a francia elnök ötletét.

Pócza István hozzátette:

az uniós tagállamok közül többen úgy látják, Európának nem érdeke belesodródni a konfliktusba.

Magyarország is hasonlóan látja: hazánk a kezdetektől béketárgyalásokat sürget azért, hogy a háborút mielőbb be lehessen fejezni.

Emmanuel Macron francia államfő szerint ha Oroszország megnyeri a háborút Ukrajna ellen, akkor Európa hitelessége nullára csökken.

Az ukrajnai háború „egzisztenciális (kérdés) Európa és Franciaország számára” – mondta csütörtök este a köztársasági elnök a France2 francia köztelevíziónak és a TF1 francia kereskedelmi televíziónak adott élő interjúban, kiemelve, hogy ugyanakkor Franciaország „soha nem fog támadni, soha nem fogja átvenni a kezdeményezést”, mert „Franciaország a béke ereje”.

„Ma, ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és határozottan, akarattal és bátran ki kell mondanunk, hogy készek vagyunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a célunk elérése érdekében, vagyis azért, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott a francia elnök.

„Gondolja, hogy a lengyelek, a litvánok, az észtek, a románok és a bolgárok egy másodpercig is békében maradhatnának” orosz győzelem esetén Ukrajnában? – tette hozzá Emmanuel Macron, és kijelentette: „ha Oroszország megnyeri ezt a háborút, Európa hitelessége nullára csökken”, s „nem lennénk többé biztonságban Európában”.

„Ha a helyzet romlik (Ukrajnában), készen kell állnunk, és készen fogunk állni arra, hogy meghozzuk a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút”

– hangsúlyozta Emmanuel Macron. Úgy vélte, hogy a franciák biztonságának az a feltétele, hogy Ukrajnában Oroszország vereséget szenvedjen.

„Akik korlátokat szabnak Ukrajna támogatásában, a vereséget választják” – mondta.

Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált Franciaországban, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és jelezte, hogy „nem kíván korlátokat szabni” a Kijevnek nyújtott támogatásnak.

A francia nemzetgyűlés kedd esti, a szenátus pedig szerda esti szavazásán nagy többséggel támogatásáról biztosította a francia elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij által február 16-án Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást, amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban.

A Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői ugyanakkor tartózkodtak a szavazáson.

Emmanuel Macron csütörtök este úgy vélte, hogy „a tartózkodás vagy az Ukrajna támogatása elleni szavazás nem a békét, hanem a vereséget jelenti”.

origo.hu

Szoboszlai Dominikot figyelmeztették Liverpoolból: ilyet többet nem tehet

ripost.hu

Most jött a szörnyű hír: kisiklott egy vonat Magyarországon, zajlik a mentés

metropol.hu

Most kaptuk a lesújtó hírt: újabb színészlegenda távozott

hirtv.hu

Újabb magas rangú kitüntetésben részesült a két magyar Nobel-díjas tudós

ripost.hu

Megbízhatsz bennük: ennek a négy csillagjegynek a legtisztábbak a szándékai

hirtv.hu

Vezércikk – Orbán Viktor: Brüsszelben semmibe vették az európai emberek akaratát + videó

ripost.hu

Kétperces helyesírási teszt: mennyit találsz el?

travelo.hu

Ha nem figyelsz, akár több millió forintba kerülhet a netezés külföldön

ripost.hu

Óriási fordulat az eltűnt maláj gép ügyében: furcsa hangjelek oldhatják meg a rejtélyt

ripost.hu

Katalin lett a célpontja? Sunyi tervet eszelt ki Meghan Markle

ripost.hu

A tudósok is kővé dermedtek attól, ami az óceán mélyéről előkerült

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Amerikai vadászgépeket kap Ukrajna

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

Havi 6-7 millió megváltoztatta Magyar Péter véleményét

POLITIK

A világ kilenc nagy atomhatalma ismét versenybe kezdett

POLITIK

A magyar EU- elnökség sikere egész Európa sikere lesz

POLITIK

Zelenszkij aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt