A NATO-katonák ukrajnai jelenléte atomháborúval fenyeget

Moszkva haditechnikai szempontból készen áll a nukleáris háborúra – erről is beszélt az orosz elnök egy interjúban. Vlagyimir Putyin figyelmeztette azokat az országokat, amelyek vörös vonalak átlépéséről beszélnek, hogy Moszkvának sem lesznek ilyenek az adott országokkal szemben. Az orosz elnök szerint nyugati katonák Ukrajnába küldése egy atomháború kitörésével fenyegetne. Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha Oroszország írásos garanciákat kap a Nyugattól.

Daruval vonultak ki kedd este az ukrán tűzoltók Krivij Rih városába, miután két többemeletes lakóházat is orosz csapás ért. A felvételt az ukrán elnök osztotta meg a közösségi médiában. A hatszázezer lakosú Krivij Rih ugyanis Volodimir Zelenszkij szülőhelye.

A közép-ukrajnai város a háború kitörése óta már számos alkalommal vált az orosz bombázások célpontjává. Az ukrán állami mentőszolgálat szerint a legújabb támadásban négyen életüket vesztették és több mint 30-an megsérültek.

Valamivel később a kelet-ukrajnai Szumi megye központjából is orosz dróntámadásról számoltak be. Az ukrán hatóságok szerint 15 lakás súlyosan megrongálódott.

Éjszaka több túlélőt emeltek ki a romok alól, de volt, akin már nem tudtak segíteni.

„Válaszlépésként mi is veszteségeket fogunk okozni az orosz államnak, és ehhez minden jogunk megvan. Jobb, ha Moszkvában hozzászoknak a gondolathoz, hogy a terror nem marad büntetlenül. Ezeket az embereket semmi nem gyógyíthatja ki az aljasságukból, de a veszteségeket ők is megérzik. Csak Oroszország veresége jelenthet biztonságot a szomszédainak” – mondta Volodimir Zelenszki ukrán elnök.

Az orosz bombázások közvetlen előzményeként kedden a határ menti orosz területekről is ukrán támadásokat jelentettek. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukránok tucatnyi drónnal és rakétával lőttek át a határon.

Az Ukrajnából küldött kamikaze drónok egyik fő célpontja Belgorod városa volt. A hatóságok szerint a légvédelemnek még időben sikerült semlegesíteni a drónok többségét, egy azonban elérte a célját és az önkormányzati hivatal épületébe csapódott.

A légitámadások mellett Moszkva az ukránok által támogatott orosz szabadcsapatok betörési kísérleteiről is beszámolt. A védelmi tárca közlése szerint

sikerült visszaverni az ukrán csapatokkal összehangoltan támadó, amerikai gyártmányú fegyverekkel felszerelt szabotőr és felderítő egységeket.

Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz állami televíziónak adott interjúban ismételten óva intette a nyugati országokat, hogy fegyveres csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Cseljabinszki Kovácsoló- és Présüzem dolgozóival és diákokkal találkozott Cseljabinszkban, 2024. február 16-án. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz Elnöki Sajtószolgálat/Alekszandr Rjumin)

„Az Egyesült Államok bejelentette, hogy nem küld katonákat Ukrajnába.

Joe Biden nagyon jól tudja, hogy mi ezt a konfliktusba való közvetlen beavatkozásnak tekintenénk”

– mondta Vlagyimir Putyin.

Az elnök egyúttal hangsúlyozta: jelenleg Oroszország rendelkezik a világ legfejlettebb atomarzenáljával, amit nem haboznának bevetni, ha támadás érné Oroszországot. Vlagyimir Putyin szerint az ukrajnai harcok csak akkor érhetnek véget, ha Oroszország az érdekeinek megfelelő, a valóságon alapuló biztonsági garanciákat kap a Nyugattól.

Az atomháború veszélyét kockáztatja Európa, ha belesodródik a háborúba – erről egy szakértő beszélt az M1-nek annak kapcsán, hogy a francia elnök nem zárta ki, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Eközben Amerika egyre inkább az őszi elnökválasztásokkal van elfoglalva, és úgy tűnik, éppen kihátrál az orosz–ukrán háborúból. A jelenlegi amerikai elnök katonákat nem, de fegyvereket továbbra is küldene Kijevnek.

Történelmi fontosságú Ukrajna támogatása – mondta Joe Biden amerikai elnök az évértékelőjében. Kiemelte: Amerika nem küld katonákat Ukrajnába, de fegyvereket igen.

„Ukrajna megállíthatja Putyint, ha mellette állunk, és megadjuk a fegyvereket, hogy megvédje magát. Ez minden, amit Ukrajna kér. Nem amerikai katonákat kérnek” – fogalmazott Joe Biden, aki ezzel Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseire is reagált, amely világszintű botrányt kavart.

„Nem szabad kizárni nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét” – mondta Emmanuel Macron a múlt héten, majd néhány nappal később meg is erősítette kijelentését.

Kedden pedig Prágában – miután nyugati katonák Ukrajnába küldéséről beszélt, – burkoltan gyávasággal vádolta szövetségeseit.

„Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Macron elnök megmondta a frankót – fogalmazott közösségi oldalán a balliberális EP-képviselő, Guy Verhofstadt. Azt írta: „Miközben mi a vörös vonalakról beszélünk, a háborús bűnös Putyin eszkalál, és minden olyan nappal magasabbak lesznek a költségek, amikor habozunk megadni Ukrajnának, amit kér.”

A béke ideje Európában lejárt, most mindenki a háború előtti időket éli, sőt, van, akinek már a totális háború a valóság – ezt pedig a lengyel miniszterelnök mondta. Donald Tusk Bukarestben arra buzdította az európai vezetőket, hogy költsenek többet haderőfejlesztésre.

Moszkva viszont többször is arra figyelmeztetett: ha nyugati szárazföldi csapatok jelennek meg Ukrajnában, akkor a küldő országokat hadviselő félnek tekintik majd.

Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig kijelentette: „Emmanuel Macron szavai után Oroszországnak sincs több vörös vonala Franciaország felé.” Dmitrij Medvegyev azt írta: az ellenséggel szemben minden engedélyezett.

Moszkva akár úgy is értelmezheti a nyilatkozatokat, hogy azok Oroszország megtámadását vetítik előre. Ezt az M1-en mondta a Mathias Corvinus Collegium kutatója. Somkuti Bálint szerint az atomháború veszélyét kockáztatja Európa, ha belesodródik a háborúba.

„Egy ilyenfajta konfrontáció Oroszországgal jó eséllyel atomháborúhoz vezetne. Ezt a veszélyt nem kellene fölvállalni, mert a híres eszkalációs létra az nem egy létra, hanem egy lejtő, amin egy ponton már nem lehet megállni. Az I. világháború sem úgy kezdődött, hogy világháborút akartak a felek” – mondta.

A nyugati balliberális politikusok háborús pszichózisban tobzódnak – erről már az Alapjogokért Központ tanácsadója beszélt. Horváth József szerint az idő Magyarországot igazolja.

„A magyar kormánynak – pillanatnyilag egyedüliként – a konzekvens hozzáállása egyre inkább beigazolódik. Ez a háború a jelenlegi állás szerint a frontvonalon úgy, hogy Ukrajna minden négyzetcentimétert visszafoglaljon, nem nyerhető meg. Itt csak a tárgyalások segíthetnek” – mondta. A szakértő szerint a háborúpárti nyugati politikusok hamis illúziókat kergetnek, Európa gazdasága és hadereje ugyanis nem bírna el egy Oroszország elleni háborút.

Nagy-Britannia több mint tízezer drónt szállít az idén az ukrán fegyveres erőknek – közölte a londoni védelmi minisztérium. Rishi Sunak miniszterelnök januárban már korábban bejelentett egy 200 millió fontos (92 milliárd forintos) drónszállítási programot Ukrajna számára.

A tájékoztatás szerint a megállapodás Grant Shapps brit védelmi miniszter múlt heti kijevi látogatásán született.

Shapps találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akivel közölte, hogy a brit kormány 325 millió font (150 milliárd forint) értékű beruházási csomagot állított össze élenjáró technológiával készülő drónok gyártására és ukrajnai szállítására.

A drónokat brit hadiipari vállalatok gyártják.

Rishi Sunak brit miniszterelnök januárban már bejelentett egy 200 millió fontos (92 milliárd forintos) drónszállítási programot Ukrajna számára, és a csütörtökön ismertetett újabb megállapodás ennek a programnak az értékét egészíti ki 325 millió fontra – áll a londoni védelmi tárca beszámolójában.

A minisztérium tájékoztatása szerint

a több mint tízezer drón nagy része videótávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszköz,

illetve egyszer használatos támadó drón, de szerepelnek a csomagban felderítési és haditengerészeti feladatokra alkalmazható drónok is.

A nagy manőverező képességű FPV-drónokat, amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé, eddig is sikerrel használták az ukrán fegyveres erők az orosz légvédelem kikerülésével végrehajtott csapásmérésekre – áll a brit védelmi minisztérium csütörtöki ismertetésében.

A brit kormány néhány napon belül másodszor jelentett be nagy értékű fegyverszállítási programot Ukrajna számára.

A londoni védelmi tárca február végén, az orosz invázió kezdetének második évfordulóján közölte, hogy Nagy-Britannia a következő egy évben 245 millió fontot (113 milliárd forintot) fordít olyan tüzérségi lövedékek beszerzésére, amilyenekre „sürgősen szükség van” az ukrajnai készletek feltöltése érdekében.

A brit kormány a háború kezdete óta pedig csaknem 12 milliárd font (több mint 5500 milliárd forint) gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.