A NATO bevonul Ukrajnába? Macron vihart kavart

Sokak szerint a Nyugat közvetlen részvétele a harcokban növeli egy nukleáris háború veszélyét is.

Ukrajnában a harcok folyamatosak, az áldozatok száma egyre nő. Az ukrán katonák arra panaszkodtak, hogy több nehézfegyverre és lőszerre lenne szükségük az ellenség visszatartásához.

Az Európai Unióban sokan támogatják az ötletet, hogy a harcok folytatásához Ukrajna katonai segítséget kapjon. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn még ennél is tovább ment és azt mondta:

nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fogalmazott a francia elnök, aki csütörtökön is kiállt nyilatkozata mellett és azt mondta: minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.

A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki világszerte.

Magyarország azonnal közölte, semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani konfliktusban álló országnak.

Számos szövetséges állam is visszautasította a francia elnök ötletét, többek között Svédország, Spanyolország, Olaszország, a V4-es országok és Németország is.

De nem mindenki határolódott el Emmanuel Macron kijelentésétől. Kiderült Lettország nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését – erről a Magyar Nemzet írt. A lap felhívta a figyelmet arra,

a lett védelmi minisztérium szóvivője szerint országa fontolóra venné a részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodnának az ügyben.

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön arról beszélt, Németország nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába, és a német nagy hatótávolságú Taurus rakétákat sem adják át, mert a szakszerű működtetéshez német legénységre lenne szükség Ukrajnában.

„Ötszáz kilométeres hatótávolsága van a Taurus rakétáknak, ha rosszul használják, akkor konkrét célpontot érhet el Moszkvában is” – mondta Olaf Scholz, aki szerint amit a célravezetés terén megtesznek a britek és a franciák, azt egy német nem teheti meg. A kancellár ezzel arra utalt, hogy a német katonáik külföldi bevetésének komoly alkotmányos korlátai vannak.

A britek már most is segítenek a harcokban – hívta fel a fel a Mandiner azokra az írásokra, amik szerint a német kancellár egy elvileg titkos információról beszélt egészen nyíltan. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte:

pontosan tudják, hogy a britek különböző formában támogatják Ukrajnát. Embereket biztosítanak és hírszerzési információkat is megosztanak.

Az amerikai védelmi miniszter egy kongresszusi meghallgatáson arról beszélt, szerinte Putyin a győzelme esetén nem állna meg Ukrajna határánál.

„Ha Ukrajna elesik, Putyin nem fog megállni, hanem tovább halad előre, támad és elfoglalja a szomszédjai szuverén területeit. Ha balti állam vagy, akkor nagyon aggódsz, hogy te leszel-e a következő, és ők ismerik Putyint, tudják, mire képes, és őszintén szólva, ha Ukrajna elesik, akkor tényleg úgy gondolom, hogy a NATO harcban áll majd Oroszországgal” – fogalmazott Lloyd Austin.

Csütörtökön az orosz elnök ostobaságnak nevezte azokat az állításokat, amik szerint Oroszország Európa megtámadására készülne, de közben üzent azoknak is, akik harcoló alakulatokat küldenének Ukrajnába.

„Meg kell érteniük, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink, amikkel csapást mérhetünk az ő területükre. Mindez egy nukleáris fegyverek használatával és a civilizáció elpusztításával járó konfliktushoz vezethet. Hát nem értik ezt?” – fogalmazott az orosz elnök, aki később a nemzetbiztonsági tanács egyeztetésén kitért az űrbe telepített atomfegyverekre is. Közölte: nincsenek ilyen tervei, de a világűrből érkező fenyegetésekkel is komolyan kell foglalkozni.

„Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába, de emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények” – jelentette ki.

Elmondta egyebek között, hogy már harcban is bevetették és rendszerbe állították az orosz fegyveres erők a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni „demonstrálását” ígérte.

A britek már most is segítenek a harcokban – hívta fel a fel a Mandiner azokra az írásokra, amik szerint a német kancellár egy elvileg titkos információról beszélt egészen nyíltan. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte:

pontosan tudják, hogy a britek különböző formában támogatják Ukrajnát. Embereket biztosítanak és hírszerzési információkat is megosztanak.

Az amerikai védelmi miniszter egy kongresszusi meghallgatáson arról beszélt, szerinte Putyin a győzelme esetén nem állna meg Ukrajna határánál.

„Ha Ukrajna elesik, Putyin nem fog megállni, hanem tovább halad előre, támad és elfoglalja a szomszédjai szuverén területeit. Ha balti állam vagy, akkor nagyon aggódsz, hogy te leszel-e a következő, és ők ismerik Putyint, tudják, mire képes, és őszintén szólva, ha Ukrajna elesik, akkor tényleg úgy gondolom, hogy a NATO harcban áll majd Oroszországgal” – fogalmazott Lloyd Austin.

Nukleáris háború veszélyével járhat, ha a Nyugat katonák küldésével beleavatkozik az orosz–ukrán konfliktusba – így látja az M1-nek nyilatkozó elemző. Halkó Petra azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Emmanuel Macron a héten nem zárta ki NATO-csapatok küldését Ukrajnába. A francia elnök kijelentése nagy vihart kavart, több ország vezetője azonnal sietett közölni, hogy ezt nem támogatja. A magyar kormány továbbra is a mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.

Folyamatosak a harcok Ukrajnában, és az áldozatok száma egyre növekszik. Bahmut város közelében állomásozó ukrán katonák mégis arra panaszkodtak, hogy több nehézfegyverre és lőszerre lenne szükségük az ellenség visszatartásához.

Az Európai Unióban sokan támogatják az ötletet, hogy Ukrajna katonai segítséget kapjon a harcok folytatásához. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn még ennél is tovább ment és azt mondta: nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön a háborúban” – mondta a francia elnök, aki csütörtökön ismét kiállt a korábbi nyilatkozata mellett és azt mondta:

az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatban minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.

A nyilatkozat után számos szövetséges állam utasította vissza az ötletet, többek között Németország, Svédország, Spanyolország, Olaszország, a V4-es országok, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is.

De a támogatók is megszólaltak, köztük az Európai Bizottság elnöke, aki az Európai Parlament ülésén azt mondta: az uniónak fel kell készülnie a háborús kockázatokra.

„Sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az EU-s tagállamok fegyveres erőit. Az elmúlt években sok illúzió szertefoszlott. Köztük az is, hogy a béke állandó” – mondta Ursula von der Leyen.

A kijelentés a háború kiterjedésének veszélyével jár – reagált csütörtökön az ügyre Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: Magyarország nem vesz részt ilyen akciókban.

„Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani, ugyanúgy, ahogy eddig sem tette. Némi megnyugvásra ad okot, hogy európai vezetők sora tette világossá az elmúlt napokban, hogy nem akarnak katonákat küldeni a frontra” – mondta Szijjártó Péter.

Az orosz elnök a csütörtöki évértékelő beszédében azt mondta: Oroszország nem készül Európa megtámadására. Majd üzent azoknak is, akik azt fontolgatják, hogy harcoló alakulatokat küldjenek Ukrajnába.

Emmanuel Macron kijelentése nem az európai uniós polgárok érdekeit helyezi előtérbe

– fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Halkó Petra úgy fogalmazott: ez nem az uniós polgárok konfliktusa, ezért is sajnálatos, hogy a vezető politikusok nyilatkozatai is folyamatosan változnak.

A szakértő szerint a háborúba való beavatkozás egy nukleáris háború esélyét is magában hordozza. Ezért egyre többen látják úgy, hogy Európai Uniónak a béke pártján kellene állnia és egy fórumot biztosítania ahhoz, hogy a hadviselő felek tárgyalni tudjanak, és mihamarabb véget érjen a háború.