A migránskvóta nem megoldás, mások hibáját terheli tovább

Brüsszel tévúton jár: migránskvóta helyett észszerű migrációs politikára lenne szükség. Erről Pócza István elemző beszélt az M1-en. A szakértő kiemelte: a véglegesítés előtt álló brüsszeli migrációs paktum és a migránsok uniós szétosztása csak tovább rontana az európai bevándorlásügyi helyzeten. Közben Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is egyre nagyobb a migrációs nyomás.

Jókedvűen várakoznak a migránsok a Bihács melletti átmeneti migránstábor udvarán. Tisztálkodószereket osztanak nekik. A szír, marokkói és afgán migránsok kivétel nélkül mind az Európai Unióba akarnak bejutni.

„Nagyon nehéz a helyzet a határon. Sok a rendőr, a migránsok meg csak jönnek és jönnek. Senkinek sincsenek papírjai, sem útlevele. Mindenki illegálisan szökik át” – mondta egy marokkói férfi.

A migránsok taxisokkal és egymással is üzletelnek, hogy elérjék céljukat. Az életüket is képesek kockáztatni, hogy átjussanak a határon.

„A híd alatt másztam át Boszniába. A hídon nem tudsz átjutni a rendőrök miatt, alattad meg ott a folyó, amibe, ha beleesel, elsodor” – mondta egy másik marokkói migráns, aki azt is elárulta: akik megtehetik, rengeteg pénzt adnak az embercsempészeknek, akik segítenek nekik elhagyni Boszniát.

Bihácson is hasonló a helyzet. A városban több mint 1200 illegális bevándorló tartózkodik, mindegyikük Horvátország felé tart. Telefonon egyeztetnek az embercsempészekkel, és taxisokkal üzletelnek. Azt mondják: az erős határvédelem miatt itt sem könnyű az átjutás. Mára ráadásul a boszniai–horvát határon is

mindennapossá váltak a migránsok közötti összecsapások, a késelések és a gyújtogatások.

A bevándorlók között olyanok is vannak, akik már a börtönt is megjárták.

„Szerbiában két hónapot ültem. Utána szerencsére sikerült átjutnom Boszniába. Most Szerbia is nehezen járható. Horvátországba is nagyon nehéz bejutni” – magyarázta egy migráns.

Hétéves csúcson van az Európába érkező migránsok száma. Több mint 7,6 millió menedékkérő érkezett 2015 óta az unió területére.

Elemzők szerint Brüsszel tévúton jár:

migránskvóta helyett észszerű migrációs politikára lenne szükség.

Pócza István azt mondta: a közeledő EP-választások hozhatnak változást az Európai Unióban.

„A választás egy fontos fordulópont lehet ebben, hogyha a választópolgárok úgy szavaznak, hogy kifejtik a véleményüket, nem támogatják azokat a baloldali, liberális erőket és a magukat jobboldalinak mondó erőket például Nyugat-Európában, amelyek a migráció mellett állnak, migrációpártiak, hanem azt mondják, hogy olyan pártokat támogatnak, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a szuverenitásra” – hangsúlyozta Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője.

Csak tavaly 173 ezer bevándorló próbált bejutni Magyarországra. Szakértők úgy vélik: a véglegesítés előtt álló brüsszeli migrációs paktum és a migránsok uniós szétosztása csak tovább rontana a helyzeten.

Egyre nagyobb migrációs nyomás hárul Bosznia-Hercegovinára. Az év első két hónapjában 35 százalékkal több migráns érkezett az országba, mint tavaly ilyenkor. Sokan életüket kockáztatva, a Drina folyón átkelve próbálnak bejutni az országba.

Belgrádba naponta érkeznek újabb migránscsoportok. Az egyik bangladesi migráns Romániából érkezett Szerbiába azért, hogy felmérje a terepet. Abban bízott, hogy itt elnézőbbek a hatóságok, de csalódnia kellett.

„Napról napra nehezebb a határokon való illegális átlépés. Rendkívül aktívak a rendőrök most már itt Szerbiában is. Ez korábban nem így volt. Romániában és Horvátországban sokkal nehezebb volt a továbbjutás, de most már itt is nagy a fegyelem” – mondta csalódottan.

A migránsok nemcsak elszántak, hanem elkeseredettek is.

Egy arcát nem vállaló migráns az M1-nek azt mondta, hogy 7000 eurót fizetett az embercsempészeknek, akik kegyetlenül bántak vele.

„Azok az emberek olyanok, mint az állatok. Az sem érdekli őket, ha meghalunk útközben. A maffia emberei, akik egyik országból a másikba juttatnak minket papírok és minden más nélkül. Csak gyalogolunk, gyalogolunk, aztán értünk jönnek, betesznek egy autóba és visznek tovább” – mondta a férfi, majd hozzátette, nem akar már az embercsempészekkel üzletelni, inkább maradna Szerbiában.

A többség azonban folytatja útját Bosznia-Hercegovinába, akár az élete kockáztatásával is. A szerb rendőrök szigorúan ellenőrzik a határt, megállítják a járműveket és a kamionokat, ezért a migránsok a Drina folyón átúszva próbálnak Boszniába jutni. Ezt azonban sokan nem élik túl.

„A legtöbbször éjszaka, a rendőrség és a határrendészek elől bujkálva próbálkoznak. Sokan bele is fulladnak a folyóba. Megtörtént, hogy több száz méterrel feljebb észlelték először a holttesteket, de a nehezen megközelíthető terep miatt csak ezen a szakaszon tudtuk őket kiemelni” – mondta a hegyimentő-szolgálat vezetője.

A vízbe fulladt illegális bevándorlók száma évről évre egyre magasabb Boszniában.

Tavaly több mint tíz alkalommal szálltak vízre a mentőszolgálat önkéntesei, hogy kiemeljék a halottakat.

A Szerbiával régóta tartó együttműködés bizonyítja, hogy a külső határvédelem eredményes módja az illegális migráció megállításának, ezért is büszkék a magyar emberek azokra a rendőrökre, akik vállalva a kockázatokat, szerdán indulnak Szerbiába, hogy járőrözésükkel egy hónapig ott segítsék védeni Magyarország és egyben az Európai Unió külső határait – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Szerbiába induló, 33 főből álló 15. rendőri kontingens búcsúztatóján.

Rétvári Bence kifejtette, azért is fontos az a példa, amit a magyar rendőrök, szerb és osztrák kollégáikkal mutatnak, mert július 1-jétől Magyarország lesz az unió soros elnöke. A magyar soros elnökség prioritásai között szerepel a külső határok védelmének erősítése és az illegális migráció megállítása. Egész Európának erre hívják fel a figyelmét – közölte.

Az Európai Unió vezetői nem ebben a megoldásban hisznek. A magyar rendőröknek és a határvadászoknak az erőfeszítése a déli határon, ami már 2015 óta tart, azt bizonyítja, hogy igenis fel lehet lépni jogi, fizikai és humán eszközökkel. Azaz, szigorú jogszabályokkal, határzárral, hőkamerákkal, éjjellátó készülékekkel és természetesen élő erővel – tette hozzá az államtitkár.

Megjegyezte azt is, hogy Magyarország közel 2 milliárd eurót költött a déli határok védelmére. Mint mondta, pár hónappal ezelőtt a nemzeti konzultáción a polgárok megerősítették az állami szerveknek ezt az erőfeszítését, amikor támogatták, hogy a határokat meg kell védeni.

Hozzátette: nem szabad engedni, hogy a „migrációs paktum” révén Magyarország az összes menekültügyi kérelemnek 28,3 százalékát bírálja el, ami által a magyar határon egyfajta migránstábor, „migránsgettó” alakulna ki, mert több tízezer migráns tartózkodna ott, hogy a kérelmét elbírálják.

A „migránspaktumot” a magyar kormány elutasítja, mert az egyfajta „migránsmágnesként” működne – fogalmazott Rétvári Bence, majd megjegyezte, Brüsszelben gőzerővel zajlik a migrációs paktum intézményrendszerének felállítása.

A politikus szerint a magyar határvédelmi szerepvállalás eredményeképpen megfordultak a délről Szerbiára nehezedő migrációs nyomás arányai. Szerbiai vezetőkre hivatkozva kijelentette, hogy a magyar rendőri kontingens munkába állása előtt a szerb-észak-macedón határszakasznál jelent meg a migráció 60 százaléka, míg Bulgária felől ez az arány 40 százalék volt. Ma, az osztrák és a magyar rendőrök jelenlétének eredményeképpen a szerb-észak-macedón szakaszt 40 százalék illegális migráns terheli, mert „megijedtek” a komolyabb védelem miatt.

„Van ereje a rendőri jelenlétnek” – szögezte le az államtitkár, aki szerint olyan európai uniós vezetésre van szükség, amely hisz abban, hogy meg lehet védeni a külső határokat.

„Mind a magyar kormány, mind pedig a különféle szervek ki fogják a részüket venni abból, hogyan tudjuk felhívni az uniós döntéshozók és a többi tagállam figyelmét arra, hogy van egy sikeres határvédelem Magyarország déli határánál” – mondta.

Reálisan szembe kell nézni az Európai Unió migrációs politikájának eddigi kudarcaival – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója .

Bakondi György úgy fogalmazott: szakítani kell azzal a Soros-tervvel, amely évi egymillió illegális bevándorló beáramlását tartja szükségesnek.

Olyan változás kell, amely a lakosság biztonságát helyezi a középpontba – hangsúlyozta. Hozzátette: fel kell adni azokat a „homályos elképzeléseket”, amelyek a migránsok integrációjára vonatkoznak.

Kiemelte, hogy jelentősen nőtt a migránsok száma az Európába vezető mindhárom migrációs útvonalon; különösen a Görögországba irányulón.

A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra, hogy az elmúlt héten három súlyos terrorcselekmény történt Európában, mindegyiknek az elkövetője illegális bevándorló volt.

Az intenzív migráció okai között említette a különböző válsághelyzeteket és azt, hogy az embercsempészet komoly bevételt jelent a bűnözői köröknek. Hozzátette, hogy az Európai Unió politikája is „vonzerőt jelent” az útrakelést tervezőknek.

A migrációt befolyásoló körülmények akkor változhatnak meg, ha változás történik az Európai Unió vezető testületeiben, változik az Európai Parlament összetétele – közölte, jelezve, hogy erre a közelgő uniós választások adnak lehetőséget.

Bakondi György felidézte, hogy az Európai Unió elfogadta a migrációs paktumot, amely a többi között tartalmazza az illegális bevándorlók kvóták szerinti elosztását az uniós tagállamokban.

Megjegyezte, hogy az európai és a magyar baloldali pártok korábban azt mondták, nincs ilyen elképzelés. „Most már le is van írva, hogy van kvóták szerinti elosztás” – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a legfontosabb az emberek biztonsága, a külső határok őrizete. E nélkül nem lehet belső biztonságról beszélni

– mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország különbséget tesz a háború és az üldöztetés elől menekülők, valamint a szervezett bűnözői csoportok által a „határhoz szállított, jogszabályokat semmibe vevő, ismeretlen személyazonosságú” migránsok „beáramlása” között.

Magyarország a Hungary Helps Program keretében a lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a válsághelyzetben lévőknek – jegyezte meg Bakondi György, megerősítve: a kormány álláspontja az, hogy segítséget nyújt, ahol baj van, hogy „ne a bajt hozzuk be Európ