kulcsár edina
Valamire készül a NATO?
A brit légierő hat vadászgépe érkezett négy hónapos járőrszolgálatra Romániába – tudatta szerdán a román védelmi minisztérium.
A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépei hétfőn szálltak le a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton.
A RAF vadászgépei korábban beütemezett küldetésre érkeztek Romániába és – a 2017-es, 2018-as, 2021-es és a 2022-es misszió után – immár ötödször vesznek részt a román légierő gépeivel közös műveletekben Romániában. A közös légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló és elrettentő képesség növelését, a román és a szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja – írta közösségi oldalán a bukaresti védelmi tárca.
Eközben egyre inkább úgy tűnik: nemcsak Oroszországnak és Ukrajnának, de már az európai vezetőknek sem érdeke a békés rendezés.
„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – februárban beszélt arról először a francia elnök: nem kizárt, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. Emmanuel Macron később többször is megerősítette: ez nem elszólás volt, hanem valódi szándék.
Moszkvából azonnal érkezett a válasz: Vlagyimir Putyin elnök akkor nyíltan kijelentette: a NATO-csapatok bevetése lényegében a harmadik világháború kitörésével, ezzel pedig egy atomháborúval fenyeget. Ennek ellenére a háborúpárti hangok Európában nem csitulnak.
Lettország és Észtország világháborúra készül – írja a Magyar Nemzet, miután a lett és az észt elnök is a sorozás visszaállítását sürgeti. A cikk idézi a lett elnök szavait, aki a védelmi kiadások jelentős növelését sürgeti. Az államfő ugyanakkor vitát kezdeményezett a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről annak érdekében, hogy a védelmi erők létszámát is növelhessék.
Az észt elnök is konkrét javaslatokkal állt elő. Szerinte
Erről Hollik István beszélt korábban a parlamentben. A KDNP-s képviselő kiemelte: a háború a szomszédunkban zajlik, ezért mi csak a békében látjuk a megoldást.
Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: az európai vezetők úgy viselkednek, mintha nem mérték volna fel a történelmi tapasztalatok súlyát.
„Hogyha európai földön háború van, akkor az általában óriási vérontást jelent, vért, könnyeket és verejtéket. Nem lenne szükségszerű, hogy a mi generációnk is átélje ezt. A kormány ezért változatlanul tartja az álláspontját, akkor is, hogyha ez ma az Európai Unióban kisebbségi álláspont” – mondta az államtitkár, majd hozzátette: a Nyugat vezetőivel szemben a nyugati polgárok egyáltalán nem szeretnének háborút, és ha valóban számít a demokrácia, akkor reméli, ezeket a hangokat a júniusi EP-választásokon is meghallják.
A Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakértő szerint a háborús fenyegezőtés a Nyugat részéről óriási hiba. Dornfeld László szerint erre
„Ez az egész háborús politika elhibázott, mert valóban az alapvető feltételei nincsenek meg ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni, és ez csak a pragmatikus része. Ideológiai része meg az, hogy az Európai Unió egy békeprojekt” – fogalmazott a szakértő, majd kiemelte: nem a konfliktusba kell bevonódni, hanem mielőbb le kell zárni a háborút Oroszország és Ukrajna között.
Friss hír, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette Olekszij Danyilovot az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkári posztjáról – derült ki az államfő hivatalos honlapján kedden közzétett rendeletéből.
Zelenszkij egy másik rendelettel a külső hírszerző szolgálat eddigi vezetőjét, Olekszandr Litvinenkót nevezte ki erre a posztra. Litvinenkót pedig Oleh Ivascsenko váltja a külső hírszerzés élén. Ivascsenko ezelőtt a katonai hírszerzés főnökének helyettesi posztját töltötte be.
Danyilov a Facebookon a leváltását kommentálva összegezte több mint négyéves munkáját, és megköszönte Zelenszkijnek a bizalmat.
– fogalmazott az RNBO menesztett vezetője.
Danyilov ugyanakkor nem tért ki jövőbeli karrierterveire.
– tette hozzá a volt tisztségviselő.