A bosnyák-horvát határon gyülekeznek a migránsok

A magas rendőri készültségnek köszönhetően a szerb-magyar határszakaszon ugyan nyugalom van, de a migrációs nyomástól nem szabadult meg a Nyugat-Balkán. Jelenleg főként a bosnyák-horvát határon gyülekeznek az illegális bevándorlók. Mindannyian arra várnak, hogy valamilyen úton eljussanak az Európai Unió belsejébe, ahol szerintük jobb élet vár rájuk.

Fokozott rendőri jelenlét biztosítja Belgrád belvárosának nyugalmát. Az egyenruhások folyamatosan figyelik és igazoltatják a szerb főváros utcáin tébláboló migránsokat. Így próbálják megakadályozni, hogy az illegális bevándorlók elfoglalják a köztereket.

Belgrádban jelenleg ezer migráns vár arra, hogy embercsempészek segítségével tovább mehessenek.

Jellemzően Horvátország vagy Bosznia-Hercegovina felé veszik útjukat. Olyan uniós országokba akarnak eljutni, mint például Németország, ahol azt remélik, hogy jobb élet vár rájuk.

„Az az álmom, hogy Pakisztánban vegyek egy nagy házat és új autót magamnak” – mondta egy migráns.

A szerb főváros melletti Obrenovacról már elterelte a rendőrség a migránsokat, így itt már csak néhány illegális bevándorló vár arra, hogy tovább vigyék őket.

Királyhalmon pedig már a szemetet takarítják el a migránsok után. A szerb–magyar határhoz közeli településen a lakók úgy döntöttek, hogy megpróbálják végleg eltüntetni az illegális bevándorlók nyomait.

A tavalyi migránslövöldözések és az azt követő rendőrségi razziák óta újra csendes a határvidék. Ez az azóta is folyamatosan járőröző rendőröknek és a szigorúan őrzött magyar határzárnak köszönhető.

Közel sem ilyen idilli a helyzet azonban a bosnyák–horvát határon. A migránsok ugyanis a szerb–magyar határ helyett most már itt gyülekeznek. Számuk megsokszorozódott a korábbi évekhez képest.

Továbbra sem csökken a migrációs nyomás a balkáni útvonalon  – erről beszélt Bakondi György a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta: az elmúlt nyolc év bevándorlási statisztikáit összevetve az EU semmilyen eredményt nem ért el, és nem is akarja megakadályozni a migrációt. Évről évre a Soros-terv végrehajtásán dolgoznak.

Bakondi György hangsúlyozta: ha a közelgő uniós választások nem hoznak változást Európában, akkor az új migrációs paktum bevezetése jóvátehetetlen, veszélyes és visszafordíthatatlan folyamatokat indít el.

Az Európai Unió Soros György 2015-ös tervét akarja megvalósítani, ami évi egymillió illegális bevándorló beléptetését, állampolgársághoz juttatását és a nemzetállamok nemzeti összetételének megváltoztatását jelenti – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Bakondi György hozzátette: az elmúlt nyolc év bevándorlási statisztikáit és a migrációra adott, európai uniós válaszokat összevetve az EU semmilyen, számszerűen kifejezhető eredményt nem ért el, nem is akarja megakadályozni a migrációt, hanem kezelni akarja azt.

Közölte, évről évre – a Soros-tervnek megfelelően – egymillió illegális bevándorló érkezik az EU-ba. Ha így folytatjuk, és nem történik az EP-választáson változás, akkor az „jóvátehetetlen, veszélyes és visszafordíthatatlan folyamatokat indít el az unióban” – fogalmazott.

Kijelentette, a balkáni útvonalon nem csökken a migrációs nyomás.

A görög szigetek felé és a szárazföldi határszakaszon jelentős élénkülés tapasztalható, erről számolt be a török határőrség is.

Más kérdés, hogy ebből a magyar határon mit érzékelünk – jegyezte meg. A magyar-szerb határ szerb oldalát afgán bűnözői csoportok uralták, de Szerbia tavaly megnehezítette a magyar határ megközelítését, őrizetbe vették a bandák tagjait. Ennek a lépésnek és a magyar határőrizet szilárdságának köszönhetően a migránsok átterelődnek Bosznia-Hercegovina és Horvátország felé, innen Szlovéniába, Olaszországba mennek tovább – ismertette a főtanácsadó.

Bakondi György megemlítette: nemrég olasz-szlovén-horvát közös járőrözésről döntöttek az érintett országok.

Kifejtette:

a fő kérdés nem az, hogy az illegális migránsokat el tudják-e fogni, hanem az, hogy mi lesz azután.

Amíg a 2015 óta komoly eredményeket elért magyar módszert – vagyis azt, hogy menekültkérelmeket az EU határain kívül kell benyújtani – nem teszi magáévá az EU, addig ezek a megoldások csak részeredményekhez vezetnek. Utána már nyitott táborokban helyezik el a bevándorlókat, akik megszöknek, rontják a közbiztonságot – mondta.

A főtanácsadó újszerű megoldásnak nevezte azt, hogy Olaszország Albániában hoz létre menekülttáborokat. Azok, akiket nem olasz felségvizeken, hanem nyílt tengeren vagy a líbiai partoknál mentenek ki, jogilag olasz területen, de valójában Albániában tartózkodnak, és ott bírálják el menekültkérelmüket. Ezzel sikeresen meg lehet előzni azt, hogy a civil szervezetek távolabbi afrikai területekről is szállítsák olasz területekre a bevándorlókat – mutatott rá Bakondi György.

Május 20-ig kell megnyitni az Olaszországból Albániába áthelyezendő illegális bevándorlóknak szánt táborokat – döntött Róma prefektúrája, amely közbeszerzési pályázatot hirdetett a táborok kiépítésére.

A belügyminisztériumhoz tartozó hatósági szerv nyilvánosságra hozta az Albániában megvalósítandó migránstáborok kialakításának feltételeit.

A pályázatban szerepel, hogy a táboroknak legkésőbb május 20-tól működőképesnek kell lenniük. Két regisztrációs központot (hot spot) és egy kiutasítási központot kell megvalósítani. Az olasz állam évi 34 millió eurót (13,5 milliárd forint) szán a táborok működtetésére.

A közbeszerzési hirdetményről csütörtökön adtak tájékoztatást, de a részleteit csak szombaton hozták nyilvánosságra.

A pályázat egy hetet ad a jelentkezőknek, akik közül az első fordulóban három ajánlatot vesznek majd figyelembe.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök Rómában november 6-án írta alá a következő öt évre szóló, megújítható megállapodást, amelynek értelmében az olasz kormány táborokat nyit Albániában.

A táborokba az olasz hatósági hajók által tengeri mentési műveletekben fedélzetre vett migránsokat viszik. Albániában azonosítják őket, majd különválasztják a menekülteket és a kiutasítandó illegális bevándorlókat.

A megállapodás értelmében a helyszín a tengerparti Shengjin lesz, valamint az onnan mintegy húsz kilométerre fekvő Gjader. A táborok zártak lesznek, szögesdróttal erősített kerítés övezi őket.

Az első információk szerint a központokban az olasz rendőrség tartja fenn a rendet, valamint olasz bíróság dönt majd a bevándorlók sorsáról. Az albán hatóságok kizárólag a táborokon kívüli területet ellenőrzik. A tervek szerint a táborok egyszerre háromezer embert tudnak majd befogadni. Az olasz hatóságok évi 36 ezer fővel számolnak. Róma elkötelezte magát, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított három hónapon belül 16,5 millió eurót (6,6 milliárd forint) utal át Tiranának, és további százmillió eurót (39,7 milliárd forint) garanciaként. Az olasz fél állja az illegális bevándorlók ellátási, egészségügyi költségeit, valamint a biztonsági, jogi kiadásokat.

A Giorgia Meloni vezette kormány még az európai parlamenti választások előtt meg akarja nyitni az albániai táborokat, amelyek elindítását eredetileg is idén tavaszra ígérte.

Az olaszországi migránsközpontok teljesen megteltek, hivatalos adatok szerint közel százezer embert fogadnak be, újak építését pedig egyetlen tartomány sem vállalja szívesen.