2 milliárd dolláros hitelt kap Amerikától Lengyelország

Az Egyesült Államok további lépéseket tesz 2 milliárd dollár közvetlen katonai hitelnyújtás érdekében Lengyelország számára, és eladásra ajánl fel 96 darab Apache katonai helikoptert a lengyel hadsereg számára − közölte a Fehér Ház kedden, mielőtt Joe Biden elnök hivatalában fogadta Andrzej Duda lengyel elnököt és Donald Tusk miniszterelnököt.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó bejelentése szerint a Lengyelország számára ajánlott védelmi hitel a Kongresszus által korábban jóváhagyott forrásból származik.

Kedden Joe Biden munkamegbeszélésen tárgyalt a lengyel állami vezetőkkel. Az amerikai elnök megemlékezett Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulójáról, és kiemelte, hogy 

Andrzej Duda lengyel elnök a találkozón közölte, hogy országa azt javasolja a NATO számára, hogy emelje meg a tagállamoktól elvárt GDP-arányos védelmi kiadást a jelenlegi 2 százalékról 3 százalékra. Ahogy fogalmazott, a 2 százalék egy évtizeddel ezelőtt még elegendő volt, de jelenleg megemelt kiadási hányadra van szükség válaszként a NATO keleti határainál zajló Oroszország által indított háború miatt. Megállapította, az Egyesült Államok a NATO vezetője, de más tagoknak is több felelősséget kell vállalniuk. Mint megjegyezte, 

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a találkozón köszönetet mondott az Egyesült Államok, és Joe Biden negyed évszázaddal korábbi támogatásáért a lengyel NATO-csatlakozásban, megerősítette, hogy Lengyelország erős és tartós oszlopa marad a transzatlanti közösségnek. Függetlenül attól, hogy ki győz a választásokon Lengyelország komolyan veszi a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeit − tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy már most minden idők legnagyobb létszámú amerikai katonai jelenléte van a NATO keleti tagállamában. Hozzátette, bármely pillanatban, amikor az elnök úgy határoz, hogy további katonai képességekre van szükség a katonai szövetség bármely részén, „bizonyította, hogy képes gyors ütemben erőket odairányítani”, legyen szó légi, szárazföldi, vagy tengeri erőkről, ahogy történt ez az Ukrajnát ért orosz támadást megelőzően.

– Egy történelmi nap évfordulóját ünnepeljük ma, 1999-ben Magyarország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez (NATO), ami a világ legnagyobb és legsikeresebb védelmi szövetsége – jelentette ki a honvédelmi miniszter tegnap Tatán, hazánk a szervezethez csatlakozásának 25. és a NATO fennállásának 75. évfordulója alkalmából. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy véli, ez biztonság szempontjából egy más minőséget jelent a magyar emberek életének és vagyonának, ugyanis végső garanciáját a nemzeti hadsereg mellett a NATO is adja.  

– Az elmúlt 25 évben rengeteg minden történt, de egy dolgot – különösen az elmúlt két évet, ami alapján – kijelenthetünk, az pedig az, hogy a NATO működik – mondta a tárcavezető, majd kiemelte: 

Szavai szerint Magyarország, a NATO elismert és megbecsült tagja, de ez azért van, mert a nemzet mindent megtesz, hogy mind pénzügyi tekintetben, mind pedig a katonai képességeinket tekintve ne kivegyen, hanem minél többet beletegyen a NATO-ba.

A miniszter úgy véli, az elmúlt 25 év nagy részben a magyar hadsereg átalakulásáról szólt: az eszközöket és képességeket lecserélték és egy modern, XXI. századi, nagy részében digitális NATO-kompatibilis eszközrendszerrel váltották fel, valamint az egész haderő átalakult a NATO szervezetéhez igazodva. 

A miniszter megjegyezte, hogy Magyarország, teljesítve a szövetség elvárását, tavaly GDP-je két százalékát fordította védelmi költségvetésére. Ennek a pénznek több mint 20 százalékát, a NATO elvárását szintén meghaladva, haderőfejlesztésre fordította – mondta. Szólt arról is, hogy Magyarország rendkívül aktív a nemzetközi együttműködésekben, és missziós tevékenysége is komoly: részt vesz a legnagyobb szárazföldi békefenntartó küldetésben a KFOR tagjaként, ellátja a balti államok és Szlovénia, valamint ideiglenesen Szlovákia légtérvédelmét.

Felidézte: a szocialista időkből örökölt 150 ezer fős hadsereget az előző kormányok leépítették, az eszközöknek a zömét elkótyavetyélték, most viszont eljutott az ország oda, hogy a lőtéren a legkorszerűbb eszközökkel rendelkezve mutatja fel védelmi képességeit. Szalay-Bobrovniczky Kristóf megjegyezte: Magyarország már nem újonc a NATO-ban. 

– jelentette ki a tárcavezető, majd leszögezte: ezt bizonyítani tudjuk azzal a színvonallal, amit elértünk. Az elmúlt évek során harmonizálódtunk, beilleszkedtünk a szervezet struktúrájába. A NATO bővítésének elkötelezett hívei vagyunk, de megköveteljük mi is, hogy minden új jelentkező teljesítse azokat a követelményeket, amiket mi magunk is teljesítettünk – húzta alá.

Klaus Johannis elnök kedden bejelentette, úgy döntött, elindul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben. A román államfő hosszasan méltatta a NATO-t, de azt is kiemelte, hogy a szövetség megújulásra szorul. Hangsúlyozta a keleti szárny kiemelt szerepét az orosz–ukrán háború kapcsán.

Mint azt a Maszol erdélyi hírportál is felidézte, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nemrég bejelentette: Mark Rutte holland miniszterelnök jelölését támogatja a NATO-főtitkári posztra. Ezt követően a Bloomberg tudósítója X-oldalán azt az információt közölte, hogy Románia értesítette a NATO-tagokat: jelölni tervezi Klaus Johannis államfőt a szervezet főtitkári posztjára.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy múlt heti nyilatkozatában azt mondta, a magyar kormány biztosan nem tudja egy olyan személy megválasztását támogatni, aki „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”. A balti államok vezetői részéről fenntartások vannak Ruttéval kapcsolatban, de Lengyelország és Törökország sem rajong a holland politikusért.     

Stoltenberg 2024 októberéig marad a NATO főtitkári székében, mandátumát tavaly nyáron hosszabbították meg, utódjáról a tagállamoknak kell dönteniük. A NATO-diplomaták arra számítanak, hogy a döntést 2024 első negyedévében, de legkésőbb a júniusra kitűzött európai parlamenti választások előtt meghozzák.