Zsidó telepeseket sújtott szankciókkal az Egyesült Államok

Ciszjordániában élő izraeli telepesek ellen rendelt el csütörtökön gazdasági büntetőintézkedéseket az amerikai kormányzat palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekmények miatt.

Az intézkedést az tette lehetővé, hogy csütörtökön Joe Biden elnöki rendeletet adott ki – az indoklás szerint – „Ciszjordánia békéje, biztonsága és stabilitása elleni cselekményekre adott válaszként”. A külügyminisztérium közleménye szerint négy személy szerepel a büntetőintézkedésről szóló listán.

Az Antony Blinken külügyminiszter által jegyzett közlemény szerint

Izraelnek többet kell tennie az erőszak megállítása érdekében Ciszjordániában és az elkövetők felelősségre vonása terén.

Az elnöki rendelet alapján a szankció azokra szabható ki, akik erőszakos cselekedeteket irányítanak, vagy követnek el civilek ellen, illetve erőszakkal fenyegetnek, valamint civileket otthonuk elhagyásával járó módon megfélemlítenek, tulajdont foglalnak le, és terrorcselekményt hajtanak végre.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki rendeletet bejelentő közleményben azt hangoztatta, „Biden elnök egyértelmű abban, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Izrael jogát az önvédelemhez”, de hozzátette, hogy

„Biden elnök ugyancsak aggodalmát hangoztatta a Ciszjordániában látott, szélsőséges szereplők részéről megnyilvánuló erőszak növekedése miatt”.

Az intézkedések értelmében az érintett négy izraeli telepes amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják, és megtiltják velük az üzleti kapcsolatot amerikai vállalkozások számára.

Az amerikai külügyminisztérium december elején több ciszjordániai telepes ellen vízumkorlátozásokat hozott.

Meg kell szüntetni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét (UNRWA) – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

„Elérkezett az ideje, hogy a nemzetközi közösség és maga a világszervezet is megértse, meg kell szüntetni az UNRWA megbízatását” – ismertette a kormányfő hivatala Netanjahunak az ENSZ Izraelbe látogató küldöttségéhez intézett szavait.

„A palesztin menekültek ügyének megőrzésére törekszik. Az UNRWA helyébe más ENSZ-ügynökségeket, illetve más segélyszervezeteket kell helyeznünk, ha meg akarjuk oldani a gázai problémát, ahogy azt elterveztük”

– fűzte hozzá az izraeli miniszterelnök.

Mint mondta, a Hamász iszlamista terrorszervezet beszivárgott az UNRWA-ba. Megjegyezte, hogy mindezt mély sajnálattal mondja, mert Izrael azt szeretné, ha az ENSZ ügynöksége pártatlan és hasznos szervezet legyen a segélyezésben. „Az UNRWA nem ilyen, így olyan szervezetnek kell felváltania, amely teljesíti a célul tűzött feladatot” – tette hozzá.

Több ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Kanada is felfüggesztette az UNRWA támogatását, miután izraeli vizsgálatok szerint az ügynökség több munkatársa közvetve vagy közvetlenül részt vett a Hamász Izrael elleni terrortámadásában tavaly október 7-én.

Az ENSZ fő humanitárius szervezeteinek vezetői mindemellett arra kérték a nemzetközi közösség tagjait, hogy folytassák az UNRWA finanszírozását, amely a humanitárius segélyezés gerincét adja a Gázai övezetben.

Az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) forrásainak megvonása katasztrofális következményekkel fog járni a Gázai övezet lakóira – figyelmeztetett Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója.

„Egyetlen más szervezetnek sincs kapacitása arra, hogy a megfelelő mértékben segítséget tudjon nyújtani a Gázai övezet 2,2 millió lakójának” – hangsúlyozta a WHO igazgatója.

Tedrosz – utalással arra, hogy több ország is bejelentette az UNRWA támogatásának felfüggesztését – ezen döntések felülvizsgálatát szorgalmazta.

„Katasztrofális következményekkel fog járni a gázai övezeti lakosságra a különböző országok azon döntése, hogy felfüggesztik az UNRWA finanszírozását, amely szervezet ebben a krízishelyzetben a humanitárius segélyek legnagyobb szolgáltatója”

– sérelmezte Tedrosz.

Mint mondta, a WHO rendkívüli kihívásokkal szembesül, amikor egészségügyi ellátmányt kell vinnie a palesztinok lakta térségben működő kórházakba. „Heves harcokat jelentettek Hán-Júnisz kórházainak közelében, ami súlyosan akadályozza azt, hogy páciensek, egészségügyi dolgozók és az ellátmány eljuthasson az egészségügyi intézményekbe” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a WHO munkatársai egyre súlyosbodó élelmiszerhiányról számolnak be, mind a páciensek, mind az egészségügyi dolgozók soraiban.

„Az éhínség veszélye magas, s minden egyes nappal növekszik, a szakadatlan ellenségeskedéssel és a korlátozott humanitárius hozzáféréssel”

– mondta. „Minden egyes ember, akivel csapatunk beszél, ennivalót és vizet kér” – tette hozzá.

António Guterres ENSZ-főtitkár az UNRWA-t a gázai övezeti humanitárius erőfeszítések gerincének nevezte és felszólította az államokat, hogy „biztosítsák a szervezet életmentő tevékenységének folytatását”.

„A humanitárius rendszer kezd összeomlani a Gázai övezetben” – hangsúlyozta Guterres. „Rendkívül aggasztanak azok az embertelen körülmények, amelyekkel a Gázai övezet 2,2 millió lakója kénytelen szembesülni, miközben próbálnak túlélni az alapvető dolgok nélkül” – tette hozzá.

Az ENSZ fő humanitárius szervezeteinek vezetői kedden arra kérték a nemzetközi közösség tagjait, hogy folytassák a szervezet palesztin ügyekért felelős ügynökségének (UNRWA) finanszírozását.

„A világ nem hagyhatja magára Gázát!” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet tucatnyi ENSZ-ügynökség vezetője írt alá, köztük a menekültügyekért felelős ügynökség (UNHCR) főbiztosa, Filippo Grandi és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is.

„Azon vádak, hogy az UNRWA több alkalmazottja is részt vett az október 7-i Izrael elleni kegyetlen támadásokban, egyszerűen borzalmasak” – áll a közleményben. Mindazonáltal nem szabad akadályoznunk egy egész szervezetet abban, hogy teljesítse a megbízatását, és olyan embereket szolgáljon, akiknek kétségbeesetten szükségük van rá.

Az ENSZ-ügynökség dolgozóiról szóló feltételezések megjelenése után számos ország jelentette be, hogy felfüggeszti támogatását. Az Egyesült Államok mellett a többi között Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntést. Néhány állam viszont azt közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.

Az ügynökségek vezetői a mostani nyilatkozatban kifejtették; amennyiben az UNRWA-t finanszírozás nélkül hagyják, az a humanitárius rendszer összeomlásához vezetne a Gázai övezetben.

António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban 35 tagállam és az Európai Unió képviselőivel találkozott, hogy megpróbálja bebiztosítani az UNRWA munkájának folytonosságát, amelytől palesztinok milliói függnek.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, hogy át kell tekinteni a szervezetet és annak működését Gázában, valamint az alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásokat. Hozzátette, hogy azokat, akik bűncselekményt követtek el – köztük azt a 12 személyt, akit az Izrael elleni Hamász-támadásban való részvétellel vádolnak – el kell számoltatni annak érdekében, hogy az UNRWA folytathassa a szükséges tevékenységét.

Az UNRWA már megszüntette az Izrael elleni támadásban Tel-Aviv szerint érintett emberek szerződését, és vizsgálatot is kezdeményezett – jelentette be az szervezet.

Az ügynökség a Jordániában, Libanonban, Szíriában, Ciszjordániában és a Gázai övezetben regisztrált mintegy 5,6 millió palesztin menekült támogatásán, védelmén és legalapvetőbb szükségleteik fedezésén dolgozik.

Az Egyesült Államok gyökeres változásokat szeretne látni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségénél (UNRWA), mielőtt további támogatást folyósít – közölte az amerikai ENSZ-nagykövet kedden, reagálva a segélyszervezet munkatársainak terrorizmusban való érintettségéről szóló vitára.

Linda Thomas-Greenfield azt követően nyilatkozott, hogy kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet romlása miatt a Gázai övezetben. A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „át kell tekinteni a szervezetet, és annak működését Gázában, valamint az alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásokat”.

Hozzátette, hogy azokat, akik bűncselekményt követtek el – köztük azt a 12 személyt, akit az Izrael elleni Hamász-támadásban való részvétellel vádolnak – el kell számoltatni

annak érdekében, hogy az UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) folytathassa a szükséges tevékenységét.

Az izraeli hírszerzés múlt héten publikált információi szerint az ENSZ Gázai övezetben működő segélyszervezetének 12 tagja vett részt közvetlenül a Hamász Izrael elleni terrortámadásában 2023. október 7-én.

Az izraeli dokumentum azt is feltételezi, hogy a segélyszervezet összesen 190 tagja egyben a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezeteknek is tagja. Az Egyesült Államok nagykövete üdvözölte az ENSZ döntését arról, hogy vizsgálatot indít, és áttekinti ügynökségének működését.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a felfüggesztés egyelőre 300 ezer dollárt érint, ami a következő hetekben lenne esedékes a Gázában működő ENSZ-ügynökség számára.

Matthew Miller ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy év alatt az Egyesült Államok összesen 121 millió dollárt juttatott a segélyszervezetnek.

Az ENSZ-ügynökség dolgozóiról szóló feltételezések megjelenése után számos ország jelentette be, hogy felfüggeszti támogatását. Az Egyesült Államok mellett többi között Németország, Franciaország. Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntés.

Néhány állam közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.