Zelenszkij Németországba utazik újabb támogatásokért

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a február 16-18. között rendezendő müncheni biztonsági konferencián, ahol szombaton négyszemközti megbeszélést folytat Kamala Harris amerikai alelnökkel is. Az 1963 óta évente megrendezett müncheni védelmi fórumot (MSC) a védelempolitika Davosaként is emlegetik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Münchenbe utazik, hogy részt vegyen a soron következő biztonsági konferencián.

Zelenszkij szombaton zárt ajtók mögött egyeztet Kamala Harris amerikai alelnökkel is

– számolt be az N-TV.de német hírportál csütörtökön.

A német hírtelevízió ezt a Fehér Ház által közzétett, az amerikai alelnök programját ismertető dokumentumra hivatkozva közölte.

Zelenszkij harmadszor megy Németországba

Korábban nem erősítették meg hivatalosan, hogy Zelenszkij személyesen vesz részt a konferencián, az ukrán elnök ugyanis 2023-ban videókonferencián keresztül csatlakozott a rendezvényhez. A hétvégi lesz Zelenszkij harmadik németországi látogatása az orosz–ukrán háború kezdete óta – emeli ki a német hírportál.

Az ukrán elnök 2023 májusában tett látogatása során Berlinben találkozott Olaf Scholz kancellárral, majd átvette az Európai Parlament és a Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány által közösen odaítélt Nagy Károly-díjat Aachenben.

Zelenszkij tavaly decemberben szintén Németországban járt, mely során ellátogatott az amerikai hadsereg európai parancsnokságának wiesbadeni főhadiszállására.

Kijev a közelgő müncheni biztonsági konferencián „felvázolja vízióját erre a döntő évre”

– idézi a The New Voice of Ukraine Volodimir Zelenszkij elnök február 12-i beszédét.

Sajtóértesülések szerint a konferencián Vang Ji kínai külügyminiszter is részt vesz.

A migráció felé tolódik a hangsúly

A Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) előzetes jelentéséből kiderül, hogy többen félnek a migrációtól a háborúk, illetve a klímaváltozás miatt, mint egy esetleges Európa elleni orosz agressziótól. A Kínát és Tajvant érintő, eszkalálódó konfliktus szintén félelmeket kelt.

„Világunkat 2024-ben geopolitikai feszültségek és a gazdasági bizonytalanság fokozódása jellemezhetik” – idézi a dw.com Christoph Heusgent, az MSC elnökét.

A dokumentumot a hétvégén Bajorország fővárosában sorra kerülő biztonságpolitikai csúcstalálkozó előtt tették közzé.

Jóváhagyta az amerikai szenátus a főként Ukrajnának és Izraelnek szánt, több mint 95 milliárd dolláros (átszámítva 34 ezer milliárd forintos) segélycsomagot. A demokrata többségű felsőház kétharmados többséggel fogadta el a javaslatot, amelyet még a republikánus többségű képviselőháznak is meg kell szavaznia.

Egész éjszaka tartó vita után, pirkadatkor szavazták meg az amerikai kongresszus felsőházában a külföldi országoknak szánt segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot, amely többek között Ukrajna és Izrael biztonsági támogatásáról is rendelkezik.

A republikánus párt szenátorainak egy csoportja élesen ellenezte a tervezetet, amely szerintük nem az Egyesült Államok érdekeit szolgálja.

„Itt a washingtoni elit kudarcáról van szó, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt vezetésének hibájáról.

Az elit nem érti meg, hogy az amerikai nép Amerikát akarja az első helyre tenni. Az emberek 61 százaléka éppen hogy megél a fizetéséből, miközben ők Ukrajnát tartják fontosabbnak.

Menjenek csak el a választókerületeikbe, és magyarázzák el az anyagi gondokkal küzdő embereknek, miért küldenek 60 milliárd dollárt Ukrajnába” – mondta Rand Paul, Kentucky állam republikánus szenátora.

A javaslatot végül kétharmados többséggel fogadták el, úgy, hogy 22 republikánus szenátor is igennel voksolt. A jogszabály most az alsóház elé kerül, ahol az előzetes nyilatkozatok alapján parázs vita várható.

Joe Biden amerikai elnök sürgette a képviselőket, hogy minél előbb fogadják el a javaslatot.

„Ez a kétpárti törvényjavaslat egyértelmű üzenetet küld az ukránoknak, a partnereinknek és a szövetségeseinknek világszerte: Amerika megbízható, Amerikára lehet számítani, Amerika kiáll a szabadságért, és a szövetségesei mellett. Soha nem hajolunk meg senki előtt, főleg nem Vlagyimir Putyin előtt” – fogalmazott az elnök, aki többek között azzal érvelt, hogy

az Ukrajnának szánt 60 milliárd dollár egy része az Egyesült Államokban marad.

Ebből az összegből töltenék fel ugyanis az amerikai hadsereg készleteit, ahonnan az elmúlt két évben az Ukrajnának szállított fegyvereket biztosították: tankokat, légvédelmi rakétarendszereket, lőszereket és tüzérségi eszközöket.

Ez azt is jelenti, hogy a törvényjavaslat alapján

az amerikai hadiipar nagy összegű megrendelésekre számíthat.

Az összesen 95 milliárd dollár értékű csomagból Washington 14 milliárd dollárt szán a Hamász ellen háborúzó Izraelnek, emellett 9 milliárd dollárral a humanitárius válsággal küzdő gázai palesztinokat segítené.

Nyolcmilliárd dollár jutna a kínai agressziótól tartó Tajvan, illetve az indiai csendes -óceáni térség támogatására, a fennmaradó négymilliárd dollárt pedig a világ más térségeiben költenék el humanitárius segélyezésre.

A javaslat elfogadása leginkább Ukrajna miatt fontos a Fehér Háznak, költségvetési keret híján ugyanis

tavaly december óta nem érkezett amerikai fegyverszállítmány a háborúban álló országba.

A republikánus párti törvényhozók többsége csak akkor hajlandó támogatni a tervezetet, ha a kormányzat határozott lépéseket tesz a rekordszámban érkező illegális bevándorlók feltartóztatására.

Nem várható Ukrajna meghívása az észak-atlanti szövetségbe a júliusi washingtoni csúcstalálkozón – jelentette be az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Brüsszelben. Julianne Smith úgy fogalmazott: nem számít arra, hogy a szövetség meghívja tagjai közé Ukrajnát, noha keményen dolgoztak azon, hogy az ország mihamarabb felkészült legyen a tagságra. Közben az ukrán erők a Krím félszigetnél megsemmisítették az orosz haditengerészet egyik nagyméretű hajóját. Az akciót haditengerészeti drónokkal hajtották végre.

Egy, a hullámzó tengeren ringatózó hadihajó látható az ukránok által bemutatott fekete-fehér felvételen. A képernyő bal sarkában az ukrán védelmi minisztérium vízjele áll. Kisvártatva egy villanás és nagy füstfelhő látható, majd, ahogy az oldalára borult hajó lassan süllyedni kezd. Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy

az oroszok egyik deszanthajóját Magura V5 típusú hajóelhárító drónokkal semmisítette meg az egyik különleges műveleti egység.

A hadihajót a Krím-félszigeten lévő Alupka közelében érte találat.

A Cezar Kunyikov nevű hajó Oroszország egyik legújabb partraszállító hajója, amelyen 87 fős legénység fér el. Bevetették Grúziában, Szíriában és Ukrajnában is. Jelképes, hogy az orosz tisztet, akiről a hajót elnevezték, pontosan 81 évvel ezelőtt, február 14-én ölték meg.

A Kreml egyelőre nem kommentálta az ukrán hadsereg információit, csak annyit közöltek, a félszigeten több ukrán drónt is megsemmisítettek.

Ukrán források szerint

Donyeck régióban az orosz egységek légitámadást hajtottak végre,

amelyben ketten meghaltak, több tucatnyian megsebesültek. Szelidove városában találat ért egy kórházat is. A helyi hatóságok három halottról tudnak.

„Mindannyian az első emeleten vártuk a sebesülteket, akik pont akkor érkeztek, amikor megtörtént a becsapódás. Mindenkit hátradobott a légnyomás” – mesélték a nővérek.

A támadás után száz embert evakuáltak a kórházból,

őket a környékbeli egészségügyi intézményekbe szállították át. Több tucat lakóház is megrongálódott. Szelidovét, amely mintegy 20 kilométerre húzódik a fronttól, korábban is többször érte rakétatámadás.

Moszkva további akciókról is beszámolt. A védelmi minisztérium arról adott hírt, hogy lecsaptak ukrán lőszerraktárakra, páncélozott járművekre és egyéb létesítményekre, a légvédelem pedig több ukrán HIMARS rakétát és drónt is megsemmisített.

Az orosz hadsereg előrenyomulását az ukrán fél is megerősítette.

Az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka azt mondta, hogy a helyzet nehéz.

Közben az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden arról beszélt Brüsszelben, hogy a katonai szervezet következő csúcstalálkozóján, amelyet júliusban tartanak Washingtonban,

nem várható Ukrajna meghívása az Észak-atlanti Szövetségbe.

Julianne Smith azt mondta, jelenleg elsősorban Ukrajna háborús támogatására kell összpontosítani, hogy érvényesülni tudjon a harctereken.

A tavaly júliusban Vilniusban rendezett NATO-csúcstalálkozón a tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy

csak a háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az Észak-atlanti Szövetséghez.

Leszögezték azonban: Ukrajna csak akkor lehet tag, ha a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek is teljesülnek.

Ehhez egyebek mellett további reformok szükségesek a demokrácia és a biztonság területén, illetve feltétel az is, hogy az ország hadserege civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.