Veszélyes próbálkozás a brüsszeli migrációs paktum

Nem szolgálja az európaiak érdekét a brüsszeli migrációs paktum, amelyet az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) szerdán elfogadott – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a HírTV szerda esti műsorában.

Bakondi György szerint Brüsszelben sokan azt remélik, hogy elnyerhetik a választók bizalmát a júniusi EP-választáson a paktum életbe léptetésével, az ugyanis szigorúbb, mint amit számos baloldali és liberális képviselő jónak tartott volna.

Így is kétséges azonban – mondta -, hogy az EU döntéshozói megfelelő következtetéseket vontak-e le a bevándorlás tapasztalataiból, hiszen az elfogadott jogszabályok alapján például továbbra is központilag osztanák el az Európába érkező migránsokat, de a tagállamoknak kellene visszaküldeniük őket, ha nem jogosultak a menekültstátuszra.

Brüsszel ráadásul ezen felül is kötelezhetne migránsok befogadására válsághelyzet esetén, de nem tudni pontosan, mi számítana válsághelyzetnek – tette hozzá.

Bakondi György szerint nem csak ebből látszik, hogy a brüsszeli vezetés nem az európaiaknak akar kedvezni, hiszen az ukrán gabonaimport engedélyezése szintén nem felel meg az EU érdekének.

Kiemelte: a Soros-tervre kísértetiesen emlékeztető migrációs paktum a magyarok akaratával sem egyezik, kimaradt például belőle az, hogy a migránsoknak az ország területén kívül kell megvárniuk menekültkérelmük elbírálását, és az is furcsa, hogy az uniós előírás alapján az itt élőkkel azonos életszínvonalat kell biztosítani számukra.

Ilyen rendelkezések nem megállítani fogják a bevándorlást, hanem erősíteni, szívóhatást idéznek elő Európa irányába – fogalmazott.

Közölte egyúttal, hogy a Szerbia felől érkező migrációs nyomás valamelyest csökkent, mivel délebbre, az észak-macedón határon is teljesítenek szolgálatot magyar rendőrök, szerb kollégáik pedig igyekeznek meggátolni, hogy a migránsok megközelítsék Magyarország déli határát.

A migránsok legfőbb útvonala most inkább Bosznia-Hercegovina és Románia, de ha változnak a körülmények, ismét nagyobb nyomás alá kerülhet az ország – mondta Bakondi György.

Ahogy az várható volt, szerda délelőtt elfogadta a migrációs paktum végleges szövegét az Európai Parlament LIBE bizottsága. Így már csak két szavazás választja el a Magyarország által a kezdetektől ellenzett jogszabályt attól, hogy még az idén életbe lépjen. Pedig Európa-szerte egyre erősebb az ellenállás Brüsszel migráció-párti terveivel szemben. Sokak szerint ugyanis a kötelező kvóták tovább ösztönöznék az illegális bevándorlókat, hogy elinduljanak Európába.

Néhány napja Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei otthonában ütöttek rajta a rendőrök annak a legalább 8 tagú embercsempész bandának a vezetőjén, amely a gyanú szerint évekig a szerb–magyar határtól Ausztriáig szállított migránsokat bérelt kisteherautókkal.

Az egész országra kiterjedő embercsempész hálózat szervezettségét mutatja, hogy annak főnöke csak a középszintű vezetőkkel tartotta a kapcsolatot, a sofőrökkel és az autók bérlőivel nem.

A gyanú szerint az embercsempészek legalább 11 alkalommal szállítottak illegális bevándorlókat. A migránsokat jellemzően olyan kisteherautókkal vitték el, amelyeken nem volt ablak, és gyakran húsz embert is összezsúfoltak a levegőtlen járművekben. Egy-egy migráns akár több ezer eurót is fizethetett egy ilyen szállításért.

Az Európai Unióba tartó migránsok egy része a Nyugat-Balkánon keresztül érkezik. Csak tavaly 286 ezer illegális bevándorló haladt ezen az útvonalon.

Az illegális bevándorlókra a fegyveres embercsempész bandák mellett a folyók is életveszélyt jelentenek. Bosznia-Hercegovinában a Drina partján már migránstemetők is vannak.

A többi, Európába tartó migrációs útvonal is aktív, a Kanári-szigeteknél nemrég csaknem 60 migránst mentett ki a spanyol parti őrség. Az Afrikából érkező, Spanyolországra nehezedő migrációs nyomás januárban jelentősen – 300 százalékkal – emelkedett. A migránsok a Brüsszeli bevándorláspolitika gyengesége miatt, illetve a könnyebb élet reményében indulnak útnak.

Közben az európai migrációs politika hibái egyre inkább a felszínre kerülnek. Az elmúlt években illegálisan a kontinensre érkező bevándorlók közül sokan nem tudtak és nem is akartak beilleszkedni.

A nyugati, migrációpárti országokban szinte mindennapossá váltak a konfliktusok. Arra is volt példa, hogy az illegális bevándorlók fellázadtak, gyújtogattak, rendőrökre támadtak, vagy üzleteket és távolsági buszokat fosztottak ki.

Brüsszel viszont továbbra is a támogatja a bevándorlást, és tavaly év végén Magyarország és Lengyelország tiltakozása ellenére elfogadták a migrációs paktumot, amely mindennel ellentétes, amit hazánk képviselt – erről még decemberben beszélt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.

„Gyakorlatilag felső létszámkorlát nélküli befogadást jelenthet a tagállamok számára. S hogy mikor van válsághelyzet, azt ők mondanék meg. Az új csomag felülírná a jelenlegi magyar menekültügyi eljárásokat is. Az egésznek az lenne a következménye a gyakorlatban, hogy Magyarországon is migránsgettók jönnének létre” – fogalmazott Dömötör Csaba.

A migrációs paktum az unió egyik legmegosztóbb témája és egyre erősebb az ellenállás vele szemben. Ráadásul nem csak a jobboldalon, hanem a baloldalon is többen bírálják.

A migrációs paktum végleges szövegét ennek ellenére az Európai Parlament LIBE-bizottsága szerdán elfogadta. Ezután pedig már csak két szavazás választja el attól, hogy még az idén életbe lépjen.

Bakondi György úgy fogalmazott: szakítani kell azzal a Soros-tervvel, amely évi egymillió illegális bevándorló beáramlását tartja szükségesnek.

Olyan változás kell, amely a lakosság biztonságát helyezi a középpontba – hangsúlyozta. Hozzátette: fel kell adni azokat a „homályos elképzeléseket”, amelyek a migránsok integrációjára vonatkoznak.

Kiemelte, hogy jelentősen nőtt a migránsok száma az Európába vezető mindhárom migrációs útvonalon; különösen a Görögországba irányulón.

A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra, hogy az elmúlt héten három súlyos terrorcselekmény történt Európában, mindegyiknek az elkövetője illegális bevándorló volt.

Az intenzív migráció okai között említette a különböző válsághelyzeteket és azt, hogy az embercsempészet komoly bevételt jelent a bűnözői köröknek. Hozzátette, hogy az Európai Unió politikája is „vonzerőt jelent” az útrakelést tervezőknek.

A migrációt befolyásoló körülmények akkor változhatnak meg, ha változás történik az Európai Unió vezető testületeiben, változik az Európai Parlament összetétele – közölte, jelezve, hogy erre a közelgő uniós választások adnak lehetőséget.

Bakondi György felidézte, hogy az Európai Unió elfogadta a migrációs paktumot, amely a többi között tartalmazza az illegális bevándorlók kvóták szerinti elosztását az uniós tagállamokban.

Megjegyezte, hogy az európai és a magyar baloldali pártok korábban azt mondták, nincs ilyen elképzelés. „Most már le is van írva, hogy van kvóták szerinti elosztás” – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a legfontosabb az emberek biztonsága, a külső határok őrizete. E nélkül nem lehet belső biztonságról beszélni

– mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország különbséget tesz a háború és az üldöztetés elől menekülők, valamint a szervezett bűnözői csoportok által a „határhoz szállított, jogszabályokat semmibe vevő, ismeretlen személyazonosságú” migránsok „beáramlása” között.

Magyarország a Hungary Helps Program keretében a lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a válsághelyzetben lévőknek – jegyezte meg Bakondi György, megerősítve: a kormány álláspontja az, hogy segítséget nyújt, ahol baj van, hogy „ne a bajt hozzuk be Európába”.