Varjú László és Fekete-Győr nem vállalják tetteik következményét

Gyáván mentegetőznek.

– A baloldalon a bűnöknek sem, a polgári, konzervatív oldalon a hibáknak is van következményük – hívta fel a figyelmet a Századvég Kutatóintézet alkotmányjogásza. Ifj. Lomnici Zoltán a Demokratikus Koalíció elnökének fenyegetését sem hagyta szó nélkül: ha a pártelnök az általa annyira dicsőített nyugaton tett volna ilyen kijelentést, súlyos következményekkel kellene számolnia.

– Ahelyett, hogy Varju László és Fekete-Győr András bocsánatot kérne és és a választói szemébe nézne, képtelen módon a kormányra mutogat és áldozatpózba helyezkedve próbálja eljátszani a mártír szerepét – mutatott rá a Magyar Nemzetnek a Századvég Kutatóintézet alkotmányjogásza.

Ifj. Lomnici Zoltán a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének fenyegetése mellett sem tudott elmenni szó nélkül: szavai szerint az, hogy Gyurcsány nyíltan megfenyegette az igazságszolgáltatásban dolgozó bírákat és ügyészeket,

egy angolszász minimum a bíróság megsértéséért felelne, de ennél akár súlyosabb következményekkel is szembe kellene néznie.

A botrányba keveredett két politikus lemondása az országgyűlési képviselői helyről sokak szerint arányos lépés lenne – vélekedett az alkotmányjogász, majd kiemelte: a DK képviselőjének esetében ráadásul a másodfokú ítélet által a választás rendje elleni bűntett és a gazdaság vétsége jogerősen megállapításra került, ami az ő esetében még inkább indokolná a lépést.

A bukott miniszterelnök rájöhetett, hogy visszájára sülhet el a két, többek között garázdaságért, testi sértésért és hivatalos személy elleni erőszakért elítélt baloldali politikus melletti folyamatos kiállás.

Szavai szerint az Országgyűlésről szóló törvény alapján ki kell mondani az összeférhetetlenségét, ezáltal megszűnik a megbízatása annak a képviselőnek, akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve, ha a közügyek gyakorlásától eltiltották. – Utóbbi esetben azonnali hatállyal megszűnik a képviselő megbízatása – tette hozzá.

Amiben tényleg példát vehetnének a Nyugattól

Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett: a rendkívül hasonló közjogi berendezkedésű Németországban is akadtak arra példák, hogy a szövetségi elnökök a mandátum lejárta előtt távoztak a hivatalokból. Horst Köhler német államfő 2010. május 31-én váratlanul és azonnali hatállyal lemondott tisztségéről, amit egy korábbi rádióinterjúban tett kijelentése utáni erős kritikákkal magyarázott – idézte fel. Köhler utódjára, Christian Wulff elnökre 2011. december 13-ától kezdve a gyanú árnyéka vetült, hogy állítólag 2007-ben, még Alsó-Szászország miniszterelnökeként tiltott adományokat fogadott el.

A Demokratikus Koalíció elnöke beszédében nekiment a történelmi egyháznak, kioktatta a jobboldalt és a kormányt kereszténységből, nyíltan hazudozott és a kommunista jelmondatok sem maradtak el.

– Az államfő mentelmi jogának felfüggesztését 2012. február 16-án este indítványozta a hannoveri ügyészség, ami példátlan lépés volt a német államfői hivatal történetében. Másnap délelőtt Wulff lemondott tisztségéről – fejtette ki az alkotmányjogász.

A baloldalon a bűnöknek sincs következményük

– Több baloldali párt esetében az tapasztalható, hogy a jogsértő, vagy éppen vállalhatatlan tetteknek nincsenek következményei – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán. Hozzáfűzte: másképpen, a baloldalon a bűnöknek sem, a polgári, konzervatív oldalon a hibáknak is van következményük.

Gyurcsány Ferenc, Gréczy Zsolt, Niedermüller Péter, László Imre, Gyöngyösi Márton, Bangóné Borbély Ildikó is olyan prominens baloldali pártpolitikusok, akik nem távoztak a politikából, de még a pártjukból sem, holott ezt meg kellett volna tenniük

– sorolta az alkotmányjogász.

Alkotmányos válság a baloldalon

A választókat meglepetésként érhette, hogy Gyurcsány Ferenc a Momentummal való korábbi kisebb-nagyobb konfliktusokat félretéve ugyanúgy beállt Fekete-Győr, mint Varju mögé. A jelenség kapcsán ifj. Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai nagykövet az elmúlt időszakban többször terelgette, sőt felügyelte a magyar baloldali politikusokat. Az alkotmányjogász szerint ebből tisztán látszik:

az ellenzéket esetlegesen irányító külső erők nem tűrik a különutas politikát és a széthúzást,

ami pedig a két évvel ezelőttinél súlyosabb választási, alkotmányos és szuverenitási válságot vetít előre a magyar baloldalon.

Tényi István közérdekű bejelentést intézett Kövér László házelnökhöz, amelyben indítványozta, hogy a jogerősen, többek között választási csalás és testi sértés miatt is elítélt Varju László ellen induljon mentelmi bizottsági eljárás, valamint a DK-s politikust fosszák meg mandátumától is.

„Bűnösnek nyilvánították Varju Lászlót, a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőjét testi sértés bűntettében, ami ellen az elítélt fellebbezett. Erre azért volt joga, mert ez az ítélet eltért az első fokú bíróság által hozott ítélettől. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság többi döntését helybenhagyta. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú testület elítélte Varjut garázdaság, a választás rendje elleni bűncselekmény és testi sértés miatt is” – írta a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez szombaton intézett levelében.

Tényi emlékeztetett: indokolásában a tanácsvezető bíró kifejtette, a képviselőnek nem volt joga bemenni a közszolgálati televízió stúdiójába, fellépését a televízió székházában provokatívnak és támadónak nevezte. Az országgyűlési képviselőt három vádpontban találta bűnösnek a másodfokú bíróság, ebből két pontban jogerős az ítélet. A két jogerős pontból az egyik, a választás rendje elleni bűncselekmény minősül bűntettnek (a garázdaság csak vétség).

Végül Tényi István komoly lépésekre szólította fel az Országgyűlést:

„Az országgyűlési törvény alapján – ha a képviselő nem mond le mandátumáról – az Országgyűlésnek kell kimondania az elítélt képviselő összeférhetetlenségét. Kérem, hogy az Ogytv. 91. § (2) bekezdése, továbbá a házszabályi rendelkezések (HHSZ) 149. § (5) és (7) bekezdése alapján az összeférhetetlenség vizsgálata érdekében terjesszen elő képviselői indítványt a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. Az Országgyűlés a mentelmi bizottság véleményének kikérését követően szavazhat arról, hogy kimondja az összeférhetetlenséget.”

Kálmán Olgát, a DK országgyűlési képviselőjét is megkérdezte Gyurcsány Ferenc évértékelője előtt az Index Varju László másodfokú elítéléséről – írta a Mandiner.

Kálmán Olga a lap újságírójának azt mondta,

„Azt a mondatot szeretném idézni a tegnapi tárgyalásról: »a földön fekvő elkövető«. Miről beszélünk? Öt-hat biztonsági őr leteper egy embert, egy országgyűlési képviselőt, aki egyébként a munkáját végzi és joga van ott lenni. Majd a földön fekvő elkövető súlyos bűncselekményeket követ el a földön? A hátán ülnek, lefogják a vállát, a lábát. Ez szerintem mindent elmond az ügyről.”