Van-e remény a békére Izraelben?

A Gázai övezetnek az önálló palesztin állam részévé kell válnia, melynek a fővárosa Jeruzsálem lesz – jelentette ki pénteken Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője, Nabíl Abu Rudejna, válaszul Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő gázai rendezési tervére.

Abu Rudejna azt vetette Netanjahu szemére, hogy az izraeli hadikabinet terve gyakorlatilag „állandóvá tenné az izraeli megszállást” és megakadályozná a palesztin állam létrejöttét, mely azonban csak újabb erőszakot és instabilitást hoz a térségben.

Netanjahu a kabinet csütörtök esti ülésén mutatta be a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, melyek szerint a többi között Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködve „zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.

Ugyancsak pénteken az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) bejelentette, hogy 51 beteget evakuáltak a harcok sújtotta Hán-Júniszban található Nasszer kórházból a Gázai övezetben.

Három szakaszban, öt nap alatt sikerült kimenekíteni a betegeket, akik a szervezet rafahi szóvivője, Chrisopher Black szerint mind súlyos állapotban vannak.

Black elmondta, hogy a WHO a művelet során egy aggregátort és üzemanyagot hagyott a kórházban, ahol még mindig maradtak páciensek, jóllehet az intézmény a harcok középpontjában fekszik.

Mindeközben Chris Lockyear, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet főtitkára az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) csütörtökön tett felszólalásában azonnali tűzszünetet követelt és az egészségügyi ellátás összeomlására hívta fel a figyelmet.

„Nincs már egészségügyi ellátórendszer Gázában. Az izraeli hadsereg kórházat kórház után tett tönkre. Ami megmaradt, az már nagyon kevés ilyen vérfürdő mellett”

– szögezte le a főtitkár.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázai rendezési terve a közigazgatásban jártas helyi emberekkel és szervezetekkel képzeli el a polgári rend helyreállítását a háború után a gázai övezetben a Jediót Ahronót hírportáljához, a ynethez eljuttatott dokumentum szerint.

Netanjahu a hadikabinet csütörtök esti ülésén bemutatta a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, a jövőbeli rendezés alapszabályait. Netanjahu a többi között közölte, hogy elképzelései szerint „a Gázai övezetben a polgári közigazgatás és a közrendért viselt felelősség közigazgatási tapasztalattal rendelkező helyiekre fog épülni”.

A dokumentum három idősíkot különít el: a háború folytatását ígéri a három izraeli cél eléréséig, melyek a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet katonai képességeinek felszámolása, a túszok hazatérése, és a Gázai övezetből érkező fenyegetés megszüntetése.

Középtávon Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködésben „déli zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.

A gázai vallási, oktatási és szociális intézményeket deradikalizálnák – megszüntetnék az ottani szélsőséges nézeteket –, lehetőség szerint más arab országok segítségével, bezárnák, és más segélyszervezetekkel pótolnák az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét, az UNRWA-t, amelynek Izrael szerint több alkalmazottja részt vett a 2023. október 7-i terrortámadásban.

Az övezet újjáépítésében csak olyan államok vehetnének részt, melyeket Izrael elfogad.

A hosszú távú rendezést két pontban rögzíti a terv, amely szerint Izrael elutasítja a nemzetközi diktátumokat a palesztinokkal való végleges rendezésről, ami csak a felek közti közvetlen és előfeltétel nélküli tárgyalásokkal érhető el.

Izrael a dokumentum szerint elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, mert ez jutalom lenne az október 7-i vérengzésért.

Legkevesebb egy ember meghalt és többen súlyosan megsérültek, amikor palesztin fegyveresek tüzet nyitottak az autósokra egy ciszjordániai ellenőrző pontnál. Az izraeli hatóságok két támadót lelőttek, egyet pedig megsebesítettek. A zsidó állam parlamentje szerdán elutasította a palesztin állam egyoldalú elismerését. Izrael szerint a kérdésről közvetlenül a palesztinokkal kell tárgyalniuk, nem pedig nemzetközi közvetítéssel.

Egymás után érkeztek a mentőautók a Holt-tengert Jeruzsálemmel összekötő autópályára csütörtök reggel. A ciszjordániai sztrádán egy izraeli ellenőrző pont közelében három fegyveres tüzet nyitott az autósokra. Egy ember a helyszínen életét vesztette, többen megsebesültek. Az izraeli rendőrség jelentése szerint két palesztin támadóval végeztek, egyet pedig a karján sebesítettek meg.

„Az itt tartózkodó rendőrök, köztük a Júdea és a Szamaria körzet közlekedési rendőrei biztosították a helyszínt, tüzet nyitottak a terroristák felé, és két támadót megöltek, egy harmadik fegyveres pedig súlyosan megsebesült. Ebben az incidensben egy civil a helyszínen meghalt, és több másik megsebesült” – nyilatkozta a helyi rendőrség parancsnoka.

Ciszjordániában október eleje óta feszült a helyzet a gázai harcok miatt. A konfliktust pedig valószínűleg nem enyhíti, hogy az izraeli parlament szerdán elutasította a palesztin állam egyoldalú elismerését.

A Benjámin Netanjahu miniszterelnök által javasolt nyilatkozatot a kneszet 120 képviselőjéből 99 támogatta. Jaír Lapid, az ellenzék vezére is megszavazta, de figyelemelterelésnek nevezte, mert szerinte a palesztin állam egyoldalú elismerése nem valós fenyegetés. Az izraeli álláspont szerint a palesztinokkal kötött tartós megállapodást a felek közötti közvetlen tárgyalások útján kell megkötni, nem pedig nemzetközi diktátumok alapján.

Közben Benni Ganc, a háborús egységkormány tagja arról beszélt, hogy újrakezdődtek a tárgyalások az október hetedikén a Hamasz által elhurcolt túszok kiszabadításáról. Az izraeli politikus azonban hangsúlyozta, ha nem születik új megállapodás, az izraeli hadsereg még a néhány hét múlva kezdődő muzulmán szent hónap, a ramadán idején is folytatja a harcokat Gázában.

„A rafahi harctéren a hadművelet azután kezdődik, hogy a lakosságot evakuáltuk a területről. A város megtisztítása szükséges ahhoz, hogy lecsapjunk a Hamász erőire és demilitarizáljuk a Gázai övezetet. Ha pedig nem körvonalazódik a túszok szabadon bocsátása a ramadán kezdetéig, akkor az alatt is folytatni fogjuk harcot” – nyilatkozta Beni Ganc.

Az azonban továbbra is kérdéses, hogy hová fogják telepíteni a városban összezsúfolódott, több mint egymillió palesztint. Gáza északi és középső része ugyanis az izraeli haderő irányítása alatt áll, Rafahtól délre pedig már az egyiptomi határ húzódik. A kairói kormány már többször elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gázaiakat a Sínai-félszigetre telepítsék. A palesztin terület déli részén már most is rendszeresek a légicsapások, csütörtökön a helyi beszámolók szerint egy mecsetet ért találat.

Hajnalban több mint egy hónap után a dél-izraeli Eilat városban megszólaltak a légvédelmi szirénák. A zsidó állam hadserege szerint a településre kilőtt rakétát még a Vörös-tenger felett sikerült megsemmisíteni, mielőtt elérte célpontját.

Egy áldozat belehalt sebesülésébe, tizenegyen megsebesültek, közülük többen életveszélyesen egy Jeruzsálem közelében elkövetett lövöldözéses merényletben  – jelentette a katonai rádió.

Az egyik sebesült – egy húszas éveiben járó férfi, – a kórházban belehalt sérülésébe, s az összes sérült száma tizenegyre emelkedett a mentőszolgálat jelentése szerint. Súlyosan megsebesült egy 23 éves, állapotos nő, de jelenleg nincs életveszélyben a kórház közlése alapján.

A merénylők Betlehem környékén éltek, két 31 éves férfi és egyikük 26 éves öccse hajtotta végre a lövöldözést.

Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter a támadás helyszínén bejelentette, hogy folytatja a lakosság felfegyverzésének politikáját, mert a fegyverek szerinte „életeket mentenek”.

„Útelzárásokkal korlátozni kell a mozgásszabadságot”

– mondta Bengvír. „A ciszjordániai zsidók élethez való joga felülmúlja a Palesztin Nemzeti Hatóság lakosainak szabadsághoz való jogát” – tette hozzá.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a merénylet után azt követelte Benjámin Netanjahu miniszterelnöktől, hogy „azonnal hagyja jóvá Maále Adumimban és környékén több ezer új telepes-lakás terveit”.

A rendőrség első jelentése szerint két merénylő autóval Maále Adumim telepes város közelében a Holt-tenger és Jeruzsálem közötti főúthoz hajtott, majd ott kiszálltak és tüzet nyitottak a Jeruzsálem felé tartó, az ellenőrző pontnál várakozó autókra.

Két merénylőt autósok lőttek agyon a helyszínen. A rendőrség nagy erőkkel kutatást indított a környéken, mert egyes szemtanúk három lövöldözőt láttak.

A biztonságiak a környék átfésülése során azonosították és ártalmatlanították a korábban a helyszínről sikeresen elmenekülő harmadik terroristát.