„Ma is ugyanaz a meggyőződésem, mint két évvel ezelőtt: Ukrajna győzni fog, és Európa minden lépésnél mellette fog állni” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Ursula von der Leyen szerint Ukrajna győzni fog

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Fotó: AFP/Frederick Florin

Az Ukrajnának nyújtott európai uniós támogatásokról szóló vitában a bizottsági elnök elmondta: két éve annak, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna, „egy vasakarattal és a jövőbe vetett jó reménnyel rendelkező nemzet ellen”, ezzel a támadással Vlagyimir Putyin orosz elnök szembeszállt a szabadsággal, az önrendelkezéssel és a demokráciával.

„Az EU a két év folyamán minden téren támogatta Ukrajnát, azonban itt az idő arra, hogy mélyebben megvizsgáljuk, hogyan jutottunk el idáig, és merre kell mennünk” – jelentette ki.

Mint mondta, Putyin legnagyobb tévedése az volt, amikor Ukrajna lerohanása mellett döntött, és ezt a hibát azért követte el, mert nem érti, hogy az emberi szabadságvágy mindig győzedelmeskedni fog.

„Az ukrán katona harca más, mint az orosz katonáé, akinek az életét Putyin felforgatta egy régmúltért és egy soha nem létező jövőért. Ukrajna ezzel ellentétben valami egzisztenciális, az emberi léthez tartozó dologért küzd, amely erősebbé teszi az akaratát az oroszokénál” – hangoztatta a bizottság elnöke.

Ezt a fékezhetetlen szellemet – fogalmazott Ursula von der Leyen – kell szem előtt tartanunk, tehát nincs idő a megingásra és a „köldöknézésre”, Európa Ukrajna mellett fog állni a háború minden egyes napján és azután is.

Felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak amellett, hogy negyvenezer ukrán katonát már kiképzett, és 28 milliárd euró értékű hadi felszerelést szállított Kijevnek, még tovább kell fokoznia Ukrajna katonai támogatását.

„Az európai védelmi ipar megyven százalékkal növelte lőszergyártási kapacitását. A jövő hónapig több mint félmillió tüzérségi lövedéket szállítunk, az év végéig pedig több mint egymillió lövedéket, de ez biztosan nem elég” – mutatott rá.

Véleménye szerint Ukrajna védelmi képességeit az európai védelmi képességek részeként kell tekinteni, ezért döntött úgy az EU, hogy bevonja az országot saját védelmi ipari stratégiájának előkészítésébe.

Von der Leyen felhívta a figyelmet arra is, hogy mekkora változás ment egy évtized alatt végbe Ukrajnában: korábban az oroszbarát ukrán rezsim tekintélyelvű törvényeket hozott, és tüntetőket gyilkolt az utcán, ma pedig ez az ország új törvényekben rendeli el a nemzeti kisebbségi jogok kiterjesztését, az igazságszolgáltatási rendszer javítását.

„Ez a fejlődés nem csak azért történik, mert Európa ezt kéri. Ez az ukrán nép mélységes vágya. Hamarosan Ukrajna is az EU tagja lesz” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vitához hozzászólva elmondta: „közel két éve tart az ukrajnai háború, és azóta az Európai Parlament ugyanazokat az üres frázisokat ismételgeti, hogy támogatjuk Ukrajnát, amíg kell, majd a képviselők kimennek a teremből, és élik a nyugodt életüket”.

„Önök a háború lázában égnek, politikai tőkét kovácsolnak egy olyan tragédiából, amelyben emberek százezrei haltak meg, milliók pedig elvesztették otthonukat, és a háború szörnyűségeit élik át. Fegyverszünetet és béketárgyalásokat kell sürgetni, a mielőbbi tartós béke az egyetlen megoldás” – jelentette ki a kárpátaljai származású képviselő.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország a kezdetektől kiáll Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért, elítéli az orosz agressziót, és történelme legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja az ukrajnai embereknek.

„Fiatalok, idősek, nők és gyerekek a légiriadók szirénáival kelnek vagy fekszenek le, és nem tudhatják, mikor veszítik el valamelyik szerettüket. És minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a rombolás, annál több idő kell majd a lelki és fizikai következmények felszámolására. Kárpátaljai magyarként én ezt az oldalát látom a háborúnak, hogy nap mint nap katonákat toboroznak és temetnek el, köztük kárpátaljai magyarokat is, és egyre nehezebbé válik az élet” – tette hozzá a képviselő.

Előnyösebb hadállásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, miközben négy frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében.

A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg, a limanin pedig hat. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a frontszakaszok mentén az ukrán fél vesztesége csaknem kilencszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 290-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy légierő-lőszerraktárt, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, két HIMARS sorozatvetőt és 30 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye légterében az éjszaka folyamán hét drónt lőtt le az orosz légvédelem.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők (SZBU) főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij helyetteseit is el kívánja bocsátani – állítja Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő.

A Telegram üzenetküldő csatornán a politikus azt írta, hogy Zaluzsnijjal együtt elbocsátani tervezik az összes helyettesét: Moiszjukot, Balant, Zabrodszkijt.

Evhen Moiszjukot Oroszországban a Donyec-medence lövetésével vádolják, amelyben több mint százan meghaltak vagy megsebesültek. Az orosz belügyminisztérium 2023 augusztusában körözést adott ki ellene.

Mihajlo Zabrodszkij részt vett a kijevi haderő Donyec-medencei hadműveletében, 2017-2019-ben az SZBU légideszant csapatainak parancsnoka volt. Mikola Balan pedig 2022-ig az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka volt

– emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az ukrán államfő a RAI olasz tévécsatornának adott interjújában korábban elismerte, hogy átalakítást fontolgat az ország katonai vezetésében. Hangsúlyozta, hogy a hadsereg vezetése mellett szerinte az ország teljes vezetői apparátusának személyi megújítására is szükség van.

Az ukrán tömegtájékoztatási eszközökben és a közösségi hálózatokon január 29-én jelentek meg a Zaluzsnij lemondásáról szóló, forrásokat idéző jelentések. Aznap – értesülések szerint – Zelenszkij javasolta a főparancsnoknak, hogy önként nyújtsa be lemondását. Boriszlav Bereza, a törvényhozás (Verhovna Rada) egykori képviselője szerint Zaluzsnijnak felajánlották az egyik európai ország nagyköveti posztját, de ő ezt visszautasította.

Egy nappal korábban Evhen Sevcsenko parlamenti képviselő viszont azt mondta, Zaluzsnij elfogadta, hogy londoni nagykövet legyen.

Ursula von der Leyen biztos Ukrajna győzelmében