Újra szavaznak Brüsszelben a migrációs paktumról

Szerdán várhatóan megszavazza a migrációs paktumot a brüsszeli LIBE-bizottság pedig Európa-szerte egyre nagyobb az ellenállás az uniós tervekkel szemben. Újabban több mint kétszáz egyetemi oktató és hallgató indított kampányt a paktum ellen. Magyarország a kezdetektől ellenzi a paktumot, részben a kötelező kvóták miatt, részben azért, mert az továbbra is arra ösztönözné a bevándorlókat, hogy elinduljanak Európa felé.

Illegális bevándorlók foglalták el a belgrádi buszpályaudvar környékén levő padokat - mutatta be a hirado.hu. Arra vártak, hogy utasításokat kapjanak az embercsempészektől, merre folytassák az útjukat.

„Nagyon örülök annak, hogy elértem Szerbiát. Azért akarok az Európai Unióba menni, mert ott jobb életkörülményekre számítok” – mondta egy afgán migráns.

Egy másik, szintén Afganisztánból érkező illegális bevándorló is minél előbb továbbindulna. Neki azonban még várnia kell arra, hogy valaki pénzt küldjön neki. Azt mondja: az embercsempészekről neki nincs jó tapasztalata.

„Mindenről hazudtak nekünk. Elvették a pénzünket, a telefonomat. Nem szabad hinni nekik, nincsenek neveik, hamis azonosságokat használnak, maffiaként működnek” – panaszkodott az afgán férfi.

Migránsok a brüsszeli Bevándorlási Hivatal előtti Maximilien Parkban, 2018. június 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Európába folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók, ám az útvonalaik változnak.

Ez jól látszik a Frontex adataiból is. A nyugat-balkáni országokban januárban 740 illegális határátlépési kísérletet jegyeztek fel. Máshol viszont megsokszorozódott az illegális bevándorlók száma.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken például januárban 6600-nál is több migráns próbált bejutni az unió területére, ez 48 százalékkal több, mint decemberben, és tízszer annyi, mint egy éve.

Brüsszelben évek óta téma a migráció kezelése, ugyanis az EU a migrációs paktumot látja legjobb megoldásnak a problémára.

Ezt tavaly év végén fogadták el, miután a tagállamok, az EP és az Európai Bizottság tárgyalódelegációi – maratoni egyeztetés után – politikai megállapodásra jutottak valamennyi eleméről.

A teljes egyetértés azonban elmaradt, Magyarország és Lengyelország valamennyi jogszabályt elutasította.

Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a paktum elfogadását, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azonban közölte: az egyezség mindennel ellentétes, amit Magyarország képvisel.

„Ez a csomag elemiben és egészében is teljesen ellentétes azzal, amit mi képviselünk”

– világított rá Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Azóta már elkészült a végleges jogszabály szövege, amit a tagállamok nagykövetei múlt héten el is fogadtak, az Európai Parlament illetékes szakbizottsága, a LIBE pedig szerdán szavaz róla.

A migrációs paktum az egyik legmegosztóbb uniós jogszabály, amelyről már hét éve tárgyalnak.

A tervezett migrációs paktum ellen közben Európa-szerte egyre nagyobb az ellenállás – erről a közmédia brüsszeli tudósítója beszélt. Baraczka Eszter azt mondta: most több mint 200 egyetemi oktató és hallgató indított kampányt, mert nem értenek egyet a brüsszeli tervekkel.

Nem elégedettek egyébként az EP-ben sem legfőképpen a baloldalon, ők úgy érzik, hogy számos ponton engedményt kellett adniuk a tagállamoknak, így azután maga a jogszabálycsomag túlságosan is szigorú a menedékkérőkkel szemben. Hasonló okokból tiltakoznak az egyetemi oktatók is, ők azt mondják, hogy a határokon elvégzett szűrés tömeges letartóztatásokhoz vezet majd, és rengeteg szenvedést fog hozni a menedékkérőknél – számolt be a Híradót tudósító Baracka Eszter.

„Hegyek vajúdnak és egér fog születni”

– állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök.

Magyarország a kezdetektől ellenzi a paktumot, részben a kötelező szolidaritási elem miatt, részben pedig azért, mert az továbbra sem megállítani szeretné a migrációt, hanem arra ösztönözné a bevándorlókat, hogy elinduljanak Európa felé.

A migrációs paktumot ennek ellenére, várhatóan szerdán elfogadja majd az Európai Parlament illetékes szakbizottsága. Ezután pedig már csak két szavazás választja el attól, hogy még idén életbe lépjen.

Reálisan szembe kell nézni az Európai Unió migrációs politikájának eddigi kudarcaival – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 műsorában.

Bakondi György úgy fogalmazott: szakítani kell azzal a Soros-tervvel, amely évi egymillió illegális bevándorló beáramlását tartja szükségesnek.

Olyan változás kell, amely a lakosság biztonságát helyezi a középpontba – hangsúlyozta. Hozzátette: fel kell adni azokat a „homályos elképzeléseket”, amelyek a migránsok integrációjára vonatkoznak.

Folyamatosan nő a szavazásra jogosult migrációs hátterű lakosság száma Németországban.

Jelenleg már egyharmaduk vehet részt voksolásokon. Társadalomkutatók próbálják kideríteni a politikai hovatartozásukat.

Bár vannak köztük olyanok, akik részben elfogadják az európai, azon belül a német kultúrát, de

nagy tömegek élnek párhuzamos társadalmakban,

ahol a saját szabályaikat követik és nem tartják tiszteletben a német törvényeket.

Januárban ismét alakult egy párt Németországban, a Davai, török-iszlám pártról van szó, melynek célja, a migrációs hátterűek jogait, érdekeit és identitásukat védeni – számolt be a Híradót Berlinből tudósító Noll Katalin, aki felidézte, hogy Németországban a Bundestag nemrég elfogadta az új állampolgársági törvényt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a külföldiek,

a migrációs hátterűek a jövőben könnyebben megkaphatják a német állampolgárságot,

így az ehhez hasonló pártok tagjainak a száma folyamatosan kúszhat fölfelé.

Kiemelte, hogy jelentősen nőtt a migránsok száma az Európába vezető mindhárom migrációs útvonalon; különösen a Görögországba irányulón.

A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra, hogy az elmúlt héten három súlyos terrorcselekmény történt Európában, mindegyiknek az elkövetője illegális bevándorló volt.

Az intenzív migráció okai között említette a különböző válsághelyzeteket és azt, hogy az embercsempészet komoly bevételt jelent a bűnözői köröknek. Hozzátette, hogy az Európai Unió politikája is „vonzerőt jelent” az útrakelést tervezőknek.

A migrációt befolyásoló körülmények akkor változhatnak meg, ha változás történik az Európai Unió vezető testületeiben, változik az Európai Parlament összetétele – közölte, jelezve, hogy erre a közelgő uniós választások adnak lehetőséget.

Bakondi György felidézte, hogy az Európai Unió elfogadta a migrációs paktumot, amely a többi között tartalmazza az illegális bevándorlók kvóták szerinti elosztását az uniós tagállamokban.

Megjegyezte, hogy az európai és a magyar baloldali pártok korábban azt mondták, nincs ilyen elképzelés. „Most már le is van írva, hogy van kvóták szerinti elosztás” – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a legfontosabb az emberek biztonsága, a külső határok őrizete. E nélkül nem lehet belső biztonságról beszélni

– mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország különbséget tesz a háború és az üldöztetés elől menekülők, valamint a szervezett bűnözői csoportok által a „határhoz szállított, jogszabályokat semmibe vevő, ismeretlen személyazonosságú” migránsok „beáramlása” között.

Magyarország a Hungary Helps Program keretében a lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a válsághelyzetben lévőknek – jegyezte meg Bakondi György, megerősítve: a kormány álláspontja az, hogy segítséget nyújt, ahol baj van, hogy „ne a bajt hozzuk be Európába”.