Újabb ukrán falut foglaltak el az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette a donbasszi Lasztocskine falu elfoglalását. A település Avgyejevkától nyugatra található, amely az ukrán hadsereg egyik jelentős korábbi erődítménye volt, és amelyet az orosz erők e hónap elején foglaltak el - írta meg az oroszhirek.hu.

Lasztocskine az elmúlt napokban heves harcok színhelye volt, az orosz hadsereg Avgyejevkából nyugatra folytatja a nyomulást. Az ukrán csapatok fokozták erőfeszítéseiket a frontvonal stabilizálására, többször is ellentámadásokat indítottak a térségben – jegyezte meg az orosz védelmi minisztérium hétfői tájékoztatóján.

Az elmúlt 24 órában az orosz csapatok hat ellentámadást vertek vissza több helyszínen Avgyijivkától nyugatra. Moszkvai becslések szerint Ukrajna 410 katonát, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és más felszereléseket veszített a harcokban.

Lasztocskine elvesztését Kijev is elismerte, a Tavria stratégiai-műveleti csoport szóvivője kijelentette, hogy az ukrán erők “visszavonultak”. A lépésre azért volt szükség, hogy stabil védelmi vonalat hozzanak létre Orlovka, Tonenkoje és Berdics települések között – állította a szóvivő. Az ukrán erők a jelek szerint egy csatornákból és tavakból álló rendszerre igyekeznek alapozni a védelmet, amely három helyszínen húzódik.

Avgyijivka városa az akkori ukrán Donbasszban a 2014-es Majdan-puccs után kirobbant konfliktus kezdeti szakasza óta a kijevi erők egyik fő erődítménye volt. Február 17-én szabadult fel, amikor az orosz erők áttörték a védelmi vonalakat, ami az ukrán csapatok kaotikus megfutamodását váltotta ki a területről.

Kijev ragaszkodott ahhoz, hogy ez egy megfelelően szervezett kivonulás volt, amelyet az újonnan kinevezett tábornok, Olekszandr Szirszkij rendelt el. Moszkva szerint a visszavonulási parancsot valójában körülbelül egy nappal azután adták ki, hogy az ukrán csapatok megkezdték a menekülést Avgyijivkából.

Késő este a mandiner.hu írta meg, hogy az ukrán csapatok sorra veszítik el az ellenőrzést a Donbasz-medence települései felett. Az orosz csapatok most a háború előtt 31 ezres lakosságú Szjevernét is megszerezték. A Portfolióra hivatkozva közölték, hogy úgy tűnik, Avgyijivka elfogalása után nem áll le az orosz hadsereg, amely folytatja az előrenyomulást a Donbasz-medence nyugati irányába.

A fejlemények egyre nagyobb aggodalmakra adnak okot Kijevben, mivel az ukránok – Zelenszkij éppen a Krím visszafoglalására szólított fel – nem nagyon tudják stabilizálni a frontvonalat a térségben.

Emellett Moszkva a több mint ezer kilométeres frontvonal több szakaszán is támad, így Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marijinka és Robotine térségében is állandó területnyereséget szereznek. az ukránoknak közben egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a kritikussá váló lőszerhiány miatt.

Ukrajnának és nemzetközi partnereinek folytatniuk kell a harcot a Krím visszafoglalásáért – jelentette ki Volodimir Zelenszkij hétfőn, a Fekete-tengeri félsziget orosz megszállásának tizedik évfordulóján.

„A mostani, Ukrajna elleni kegyetlen háborút az után robbantotta ki az orosz revansizmus, amikor látták, hogy a világ szemet hunyhat az ilyen bűnök felett” – jelentette ki videoüzenetében az ukrán elnök.

Oroszország március 18-án ünnepli az annektálás évfordulóját, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a Krím csatlakozására vonatkozó szerződéstervezetet.

Üzenetében Zelenszkij felszólította Ukrajna partnereit, „küzdjenek a nemzetközi jog maradéktalan helyreállításáért.”

„Véget tudunk vetni ennek a háborúnak az ukrán feltételek szerint. Vissza tudjuk fordítani a földünket és a népünket a megszállásból” – mondta. Felelősségre tudjunk vonni Oroszországot azért, amit tett, de ehhez harcolnunk kell”

– mondta buzdító üzenetében Ukrajna elnöke.

A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.

Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket – áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.

A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét.

A londoni miniszterelnöki hivatal által is ismertetett kommüniké megfogalmazása szerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.

A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat.

A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban”.

Vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy

„nagyobb bátorságot kell tanúsítani” a zárolt orosz vagyonok kisajátításának ügyében.

Rishi Sunak szerint bátrabbnak kell lenni a hadiipari termelés felfuttatásában is. A G7-országok együttes hazai összterméke (GDP) huszonötször, összesített védelmi költségvetésük tizenötször nagyobb Oroszországénál, és „ideje, hogy ennek az erőnek gyakorlati jelentőséget adjunk” – hangsúlyozza írásában a brit miniszterelnök.

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajna javára kell felhasználni, ez ügyben egyetértés van Lengyelország és Kanada között – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a kanadai hivatali partnerével, Justin Trudeauval közös sajtóértekezleten.

A legfontosabb geopolitikai témákat, ezen belül Ukrajna orosz megtámadását illetően azonos a lengyel és a kanadai álláspont – közölte Tusk a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián.

A háborúban Ukrajna támogatásra szorul, az összes nyugati országnak határozottabban kell cselekednie – szorgalmazta Tusk, hozzátéve: több lehetőség is van arra, hogy a Nyugat „nagyon intenzív” nyomást gyakoroljon Oroszországra.

Bejelentette:

ő és a kanadai miniszterelnök együtt fognak működni „az európai, amerikai és japán barátaikkal” annak érdekében, hogy a külföldi bankokban őrzött, 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére, valamint az orosz agresszió ellen használják fel.

A védelmi kiadásokat érintő újságírói kérdésre válaszolva Tusk hangsúlyozta: „nem a legközelebbi években, hanem a legközelebbi hónapokban” kell elérni a védelmi képességek, ezen belül a lőszer- és fegyvergyártás olyan szintjét, amely felülmúlja Oroszország lehetőségeit. „Máskülönben a Nyugat az orosz agresszió újabb áldozatává válik, és képtelen lesz segíteni Ukrajnán és önmagán is” – tette hozzá.

Utalva arra, hogy Lengyelország a GDP négy százalékát szánja a védelmi kiadásokra, Tusk kijelentette: nem lát semmi okot arra, hogy „az olyan gazdag országok, mint amilyenek a Nyugat államai, a NATO-tagállamok, ne legyenek képesek az orosz képességeket meghaladó védelem felépítésére”.

„Van egy másik Donald, aki a tagállamok kioktatására szakosodik a készázalékos kötelezettség teljesítését illetően”

– utalt Tusk az amerikai republikánusok legesélyesebb elnökjelöltje, Donald Trump által nemrég tett, a NATO kollektív védelmének elvét és a tagországok védelmi kiadásait érintő kijelentésére. Ebben a témában „nem helyettesítem (Trumpot), nincsenek olyan meggyőzési képességeim”

– jegyezte meg Tusk.

„A NATO-n és az Európai Unión belül nem lehet helye semmiféle – az orosz-ukrán háborút érintő – kétségnek”

– fogalmazott a lengyel kormányfő, és jelezte: ezt az álláspontot képviselni fogja a visegrádi csoport keddi prágai találkozóján is.

Justin Trudeau a védelmi kiadások kapcsán felidézte: miután elfoglalta posztját, azok növelésére kötelezte el magát. Sorolta az országa NATO-aktivitását bizonyító lépéseket, de beismerte: tudja, hogy „még sok a teendő”.

Kanada védelmi kiadásai tavaly a GDP 1,38 százalékát érték el.

Ukrajnát illetően Trudeau felidézte: a háború kitörésének második évfordulóján, szombaton több európai vezető politikussal együtt Kijevbe látogatott. „Rendíthetetlenül támogatjuk az összes, mindnyájunk szabadságáért harcoló ukránt” – hangsúlyozta a kanadai kormányfő.