kulcsár edina
A 13.szankciós csomagot.
Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja.
A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint a szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért.
Ezzel 2000 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
A szankciós csomag emellett nagy hangsúlyt fektet az intézkedések kijátszása elleni küzdelemre.
A 13. szankciós csomag intézkedései a katonai és védelmi ágazatban tevékenykedő orosz és kínai, valamint indiai, Srí Lanka-i, török, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalkozásokat céloznak. A vállalkozásokat kereskedelmi korlátozásokkal sújtják, miután megállapítást nyert, hogy segítenek az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt fegyverek vagy egyéb felszerelések, berendezések, különösen elektronikai eszközök és mikrochipek gyártásában és szállításában.
– fogalmaztak.
A korlátozó intézkedések az orosz igazságszolgáltatás azon 15 tagját, valamint két orosz működtetésű intézményt is célozzák, akik, illetve amelyek felelősek az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért Oroszországba és katonai célú átnevelésükért. Mellettük 10 olyan orosz állampolgár került fel a listára, akik Észak-Koreából származó fegyverszállításokban vettek részt.
A jegyzékbe vett személyek európai bankokban tárolt vagyoni eszközeit befagyasztják, számukra pénzeszközöket uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak. Emellett utazási tilalom vonatkozik rájuk, vagyis nem léphetnek be az EU területére még átutazás céljából sem.
– írták.
Az uniós tanács azt is bejelentette, hogy felvette az Egyesült Királyságot azon partnerországok listájára, amelyek korlátozó intézkedéseket alkalmaznak az Oroszországból származó vas és acél behozatalára, valamint olyan importellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak, amelyek lényegében egyenértékűek az uniósokkal.
Kigyomlálásra került minden, magyar érdekeket sértő elem az Oroszországgal szembeni tizenharmadik európai uniós szankciós csomagból, amely ugyanakkor nem visz közelebb az ukrajnai békéhez, pusztán látszatintézkedés – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az újabb büntetőintézkedések véglegesítés előtt állnak, aminek egyetlen oka, hogy a közösség elmondhassa azt, hogy tett valamit a háború kitörésének második évfordulójához közeledve.
„Ha jól értem, akkor ez a célja ennek a döntésnek, ami önmagában is lesújtó képet fest Brüsszelről. Én azt gondolom, egy ilyen kirakatcsomagnak az égegyadta világon semmi értelme nincsen” – szögezte le.
Majd kiemelte, hogy az elmúlt hetekben a kormány kigyomlálta a csomagból azokat az intézkedéseket, amelyek adott esetben sértették volna a nemzeti érdekeket.
– fogalmazott.
Illetve nonszensznek nevezte, hogy a felszólalások egy jó részében már a tizennegyedik csomagról volt szó, és kiemelte, hogy ha lesz ilyen előterjesztés, akkor a magyar érdekeket sértő intézkedéseket abból is ki fogják szedetni.
„Ezek a szankciós csomagok az európai versenyképességet rontották, más világgazdasági szereplőkét pedig javították. Dupla kudarc, dupla hátrány és dupla hiba. Úgyhogy jó lenne, ha a következtetéseket végre le tudnák vonni a kollégák itt, Brüsszelben” – mondta.
Szijjártó Péter ennek kapcsán sérelmezte, hogy még mindig háborús pszichózis uralkodik az EU-ban, és a nagy többség nem hajlandó változtatni az eddigi kudarcos stratégián, miközben mára teljesen világos, hogy a csatatéren nincs megoldás, s minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás.
– közölte, tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetve.
Hangsúlyozta, hogy ismét elutasította, hogy hazánk részt vegyen a fegyverszállításban. Aláhúzta, hogy ötmilliárd euróval egészítenék ki az Európai Békekeretet, hogy újabb hadieszközöket finanszírozzanak.
„Mi világossá tettük, hogy semmilyen olyan közös akcióban nem vagyunk hajlandók részt venni, amely fegyverszállításra irányul, s csakis abban az esetben nem blokkoljuk egy ilyen döntés meghozatalát, ha sikerül elérni, hogy ez ránk semmifajta kötelezettséget nem jelent, pénzügyit sem, egyetlenegy fillért sem” – jelentette ki.
– tette hozzá.
Majd közölte, hogy ehelyett Magyarország határozhatja majd meg, hogy milyen célra fordítsák az általa befizetett összeget, például a migráció elleni küzdelemre vagy a nyugat-balkáni stabilitás erősítésére.
A miniszter elmondta, hogy a többieket nem akarják meggátolni abban, hogy olyan döntést hozzanak, amilyet szeretnének, de a kormány továbbra is úgy látja, hogy a fegyverszállítás csak meghosszabbítja a háborút és a szenvedést.
Emlékeztetett, hogy a kormány importtilalmat rendelt el huszonhárom – alapvetően élelmiszeripari – árura vonatkozóan, és figyelmeztetett, hogy ezt hosszabbítás esetén is fenn fogják tartani egyoldalúan a gazdák védelme érdekében.