POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.02.23.

Újabb oroszellenes szankciókat fogadtak el

A 13.szankciós csomagot.

Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja.

A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint a szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért.

Ezzel 2000 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

A korlátozó intézkedések elsősorban a védelmi és katonai szektorban tevékenykedő azon vállalatokat és szervezeteket, illetve képviselőiket érintik, amelyek fejlett technológiával és katonai termékekkel látják el Oroszországot, bizonyítottan támogatva Moszkva háborús erőfeszítéseit.

A szankciós csomag emellett nagy hangsúlyt fektet az intézkedések kijátszása elleni küzdelemre.

A 13. szankciós csomag intézkedései a katonai és védelmi ágazatban tevékenykedő orosz és kínai, valamint indiai, Srí Lanka-i, török, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalkozásokat céloznak. A vállalkozásokat kereskedelmi korlátozásokkal sújtják, miután megállapítást nyert, hogy segítenek az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt fegyverek vagy egyéb felszerelések, berendezések, különösen elektronikai eszközök és mikrochipek gyártásában és szállításában.

„Ezek a szervezetek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari tevékenységét az Ukrajna elleni háborúban. Ezért szigorúbb exportkorlátozások vonatkoznak rájuk a kettős, hadászati és polgári felhasználású termékek és technológiák, valamint az olyan áruk és technológiák tekintetében, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez”

– fogalmaztak.

A korlátozó intézkedések az orosz igazságszolgáltatás azon 15 tagját, valamint két orosz működtetésű intézményt is célozzák, akik, illetve amelyek felelősek az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért Oroszországba és katonai célú átnevelésükért. Mellettük 10 olyan orosz állampolgár került fel a listára, akik Észak-Koreából származó fegyverszállításokban vettek részt.

A jegyzékbe vett személyek európai bankokban tárolt vagyoni eszközeit befagyasztják, számukra pénzeszközöket uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak. Emellett utazási tilalom vonatkozik rájuk, vagyis nem léphetnek be az EU területére még átutazás céljából sem.

A pénteken elfogadott határozat kibővítette azon termékek listáját is, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez azáltal, hogy segíthetik a pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztését és gyártását. Az EU továbbá korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére, amelyek hozzájárulnak az orosz ipari képességek javításához

– írták.

Az uniós tanács azt is bejelentette, hogy felvette az Egyesült Királyságot azon partnerországok listájára, amelyek korlátozó intézkedéseket alkalmaznak az Oroszországból származó vas és acél behozatalára, valamint olyan importellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak, amelyek lényegében egyenértékűek az uniósokkal.

Kigyomlálásra került minden, magyar érdekeket sértő elem az Oroszországgal szembeni tizenharmadik európai uniós szankciós csomagból, amely ugyanakkor nem visz közelebb az ukrajnai békéhez, pusztán látszatintézkedés – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az újabb büntetőintézkedések véglegesítés előtt állnak, aminek egyetlen oka, hogy a közösség elmondhassa azt, hogy tett valamit a háború kitörésének második évfordulójához közeledve.

„Ha jól értem, akkor ez a célja ennek a döntésnek, ami önmagában is lesújtó képet fest Brüsszelről. Én azt gondolom, egy ilyen kirakatcsomagnak az égegyadta világon semmi értelme nincsen” – szögezte le.

Majd kiemelte, hogy az elmúlt hetekben a kormány kigyomlálta a csomagból azokat az intézkedéseket, amelyek adott esetben sértették volna a nemzeti érdekeket.

„Így tehát alapvető magyar gazdasági érdeket a konkrét lépések nem érintenek a szankciós listában, a probléma viszont ennél sokkal nagyobb: egy teljesen kudarcot vallott stratégiát visz tovább az Európai Unió, ami nem közelebb visz minket a békéhez, hanem távolabb”

– fogalmazott.

Illetve nonszensznek nevezte, hogy a felszólalások egy jó részében már a tizennegyedik csomagról volt szó, és kiemelte, hogy ha lesz ilyen előterjesztés, akkor a magyar érdekeket sértő intézkedéseket abból is ki fogják szedetni.

 

„Ezek a szankciós csomagok az európai versenyképességet rontották, más világgazdasági szereplőkét pedig javították. Dupla kudarc, dupla hátrány és dupla hiba. Úgyhogy jó lenne, ha a következtetéseket végre le tudnák vonni a kollégák itt, Brüsszelben” – mondta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán sérelmezte, hogy még mindig háborús pszichózis uralkodik az EU-ban, és a nagy többség nem hajlandó változtatni az eddigi kudarcos stratégián, miközben mára teljesen világos, hogy a csatatéren nincs megoldás, s minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás.

„Láthatjuk azt is, hogy Ukrajnában egyre fiatalabb embereket soroznak be, így azt hiszem, hogy jogosan adódik a kérdés, hogy ki fogja túlélni ezt a háborút, ki fog részt venni Ukrajna újjáépítésében”

– közölte, tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetve.

Hangsúlyozta, hogy ismét elutasította, hogy hazánk részt vegyen a fegyverszállításban. Aláhúzta, hogy ötmilliárd euróval egészítenék ki az Európai Békekeretet, hogy újabb hadieszközöket finanszírozzanak.

„Mi világossá tettük, hogy semmilyen olyan közös akcióban nem vagyunk hajlandók részt venni, amely fegyverszállításra irányul, s csakis abban az esetben nem blokkoljuk egy ilyen döntés meghozatalát, ha sikerül elérni, hogy ez ránk semmifajta kötelezettséget nem jelent, pénzügyit sem, egyetlenegy fillért sem” – jelentette ki.

„A tárgyalások jelenleg úgy állnak, hogy a konstruktív tartózkodás szabályain változtatás következik. Ez a változtatás azt fogja jelenteni, hogy ennek az ötmilliárd eurónak a ránk eső részéből sem halált okozó, sem halált nem okozó eszközöket nem kell finanszíroznunk”

– tette hozzá.

Majd közölte, hogy ehelyett Magyarország határozhatja majd meg, hogy milyen célra fordítsák az általa befizetett összeget, például a migráció elleni küzdelemre vagy a nyugat-balkáni stabilitás erősítésére.

A miniszter elmondta, hogy a többieket nem akarják meggátolni abban, hogy olyan döntést hozzanak, amilyet szeretnének, de a kormány továbbra is úgy látja, hogy a fegyverszállítás csak meghosszabbítja a háborút és a szenvedést.

Végül pedig arra is kitért, hogy rövidesen napirendre fog kerülni az ukrán termékek vámmentességével és beengedésével kapcsolatos jogszabály június utáni meghosszabbításának kérdése is.

Emlékeztetett, hogy a kormány importtilalmat rendelt el huszonhárom – alapvetően élelmiszeripari – árura vonatkozóan, és figyelmeztetett, hogy ezt hosszabbítás esetén is fenn fogják tartani egyoldalúan a gazdák védelme érdekében.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek