Szijjártó: "Probléma van bőven, már csak a megoldás hiányzik"

Összeültek Brüsszelben szombaton az uniós tagállamok külügyminiszterei- összegzett a Magyar Nemzet.

– írta Facebook-oldalára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülés kezdete előtt.

A tárcavezető egy másik posztjában pedig arra emlékeztetett, az elmúlt négy év „permanens válságokról szólt Európában”.

Kiemelte, először a Covid-világjárvány sújtott le, mely temérdek gazdasági hatással járt, majd kirobbant az orosz–ukrán háború, melynek következtében az egekbe szöktek az energiaárak és az infláció szinte az egész világot elérte, utána a Közel-Keleten robbant ki újabb háború, végül pedig az Európába irányuló tengeri szállítmányok kerültek veszélybe.

– fogalmazott.

„Pont jókor jön az európai parlamenti választás, ahol az európai emberek olyan vezetőket választhatnak, akik remélhetőleg a helyes megoldást találják meg az előttünk álló kihívásokra” – emelte ki. Szijjártó Péter közölte, szombaton a Külügyminiszterek Tanácsának napirendjén „az európai–afrikai kapcsolatok, az Ukrajnának nyújtott támogatások és az európai–törökországi kapcsolatok állnak”.

A brüsszeli uniós csúccsal, de még inkább Orbán Viktor miniszterelnök nevével voltak tele a nemzetközi hírportálok a héten. Vezető uniós politikusok a belga fővárosba érve is folyamatosan a magyar kormányfő nevét hangoztatták: a tét ugyanis nagy volt, mégpedig az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segély kérdése került terítékre.

„Rendkívül éles eszű politikus, sokkal okosabb, mint sok más uniós vezető” – fogalmazta meg gondolatait Orbán Viktor miniszterelnökről Andrew Tettenborn, a walesi Swansea Egyetem jogászprofesszora a The Spectator brit hírmagazin oldalán megjelent véleménycikkében. A szerző a csütörtöki uniós csúcstalálkozóval foglalkozott, melyen az Európai Unió Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélyéről tárgyaltak a tagállamok vezetői. Ahhoz azonban, hogy Kijevet tudják segíteni a hatalmas összeggel, a tömb minden tagjának meg kellett szavaznia azt. Brüsszel végül kompromisszumra kényszerült: az összeg nem haladhatja meg az 50 milliárd eurót, továbbá uniós szinten évente felülvizsgálatot tartanak.

– emelte ki Tettenborn Orbán Viktor álláspontját.

A szerző egyúttal arra is rámutatott, miközben Ukrajna milliárdokat kap, jogállamisági okokra hivatkozva Brüsszel hatalmas összegeket tart vissza Magyarországtól, melyek még a világjárvány utáni helyreállítási alapból járnának hazánknak. Miközben a nemzetközi baloldali sajtó és politikusok – köztük Donald Tusk lengyel miniszterelnök – Orbán Viktor vereségeként könyvelték el az egyébként magyar javaslat alapján összeállított kompromisszumos megoldást, a Tettenborn azt a kérdést tette fel, „valóban vereség volt?”. Rámutatott: ha a miniszterelnök mégis megvétózta volna az Ukrajnának szánt segélyt, aligha lehetett volna ilyen módon milliárdokat kivonni Brüsszelből, hiszen a többi 26 tagállam továbbra is dönthetett volna a háború pénzelése mellett.

Hatalmas győzelemmel távozott Orbán Viktor az EU-csúcsról

A brit jogászprofesszor három pontban emelte ki a magyar miniszterelnök győzelmét. Egyrészt, bár a világjárvány utáni helyreállítási alapból járó pénzekről nem esett szó, biztosították hazánkat, hogy az Ukrajnának nyújtandó támogatást nem a Magyarországnak járó keretből fogják finanszírozni. Másrészt Orbán Viktor fontos üzenetet küldött az európai állampolgároknak: mégpedig azt, hogy az uniós elit egy „elkülönült csoport, amely nem érti meg a hétköznapi embereket” – fogalmazott a szerző.

Noha Kijev szerint már eleget tett a nemzeti közösség érdekében, Magyarország a 2015 előtti jogokat követeli vissza.

– zárta cikkét Tettenborn.

Összeállítás készített a Politico brüsszeli hírportál Orbán Viktor magyar miniszterelnökről: a csütörtöki rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt kilenc pontban szedték csokorba a magyar kormány azon politikai lépéseit, amelyeket nem néznek jó szemmel Brüsszelben. A cikk többek között olyan elemeket is bírál, amelyek a szuverén politikai részei - idézte ugyancsak a Magyar Nemzet.

A Politico cikke egy nappal azelőtt jelent meg, hogy az uniós tagállamok vezetői Brüsszelben Ukrajna támogatásáról fognak tanácskozni – mindez jól példázza, mennyire tartanak Brüsszelben attól, hogy Orbán Viktornak megvan a lehetősége arra, ne támogassa az EU háborús törekvéseit. Úgy tűnik, az uniós fősodor nem igazán tanul azokból az intelmekből, amelyek harmadik világháborúra figyelmeztetnek.

1. Brüsszelben nem nézik jó szemmel a magyar–orosz párbeszédet

Amíg az uniós fősodor abban látja az orosz–ukrán háború lezárását, hogy katonai támogatással, köztük fegyverekkel és lőszerekkel látják el Ukrajnát, Orbán Viktor párbeszédet sürget a harcok kirobbanása óta. A Politico cikkében arról írt, hogy az EU és Magyarország közötti súrlódások abból erednek, hogy a magyar miniszterelnök nem fordított hátat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

A találkozón a két vezető tárgyalásokat is folytatott egymással, ám a Politico szerint mindez hátráltatja Ukrajna támogatását.

2. Az EU még mindig nem érti: nem működnek a szankciók

Az összeállítás kitér az oroszellenes uniós szankciókra, és sérelmezi, hogy Magyarország nem léptette érvénybe az intézkedéseket. Hazánk különösen az orosz energiaimportra kivetett szankciókat ellenzi, hiszen még mindig Keletről lehet a legolcsóbban megvásárolni a földgázt. Igazán emlékezetesek azok a pillanatok, amikor a háború után súlyos energiaválság robbant ki és szinte egész Nyugat-Európában olyan magasra emelkedtek a rezsiköltségek, mint még soha.

Jegyezzük meg, mindeközben az Egyesült Államok vidáman vásárol Oroszországtól nukleáris fűtőanyagot.

3. A svédek elutasították a NATO-tagságról szóló tárgyalásokat

A hírportál a harmadik pontban Svédország NATO-tagságát emelte ki: ahhoz ugyanis, hogy a skandináv ország csatlakozhasson a tömbhöz, minden tagállam jóváhagyása szükséges, Magyarország azonban még nem járult hozzá. A Politico sorra idézte Kövér László, az Országgyűlés elnökének szavait, miközben a svéd nyilatkozatok elmaradtak, amelyek egyértelműen elutasítják a kétoldalú tárgyalásokat.

– idézte az MTI Ulf Kristersson svéd miniszterelnök múlt heti nyilatkozatát.

4. Elfelejtette az EU, miért támadt Izrael a Gázai övezetre?

Október 7-én az egész világot megrendítette, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet Izraelre támadt: civilek százait mészárolták le, és hurcolták el őket a Gázai övezetbe. Mindeközben az EU-ban azon gondolkodnak, hogyan büntessék meg a Ciszjordániában élő izraelieket: Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szankciókat javasolt, köztük vízumtilalmat. A Politico ezúttal azt rótta fel Magyarországnak, hogy nem járul hozzá az intézkedés meghozatalához.

5. A korrupció sem érdekli Brüsszelt, ha Ukrajnáról van szó

A csütörtöki EU-csúcs fő témája az Ukrajnának nyújtandó segélyek kérdése lesz. Uniós szinten már több javaslat is felmerült: többek között, hogy ne csak fegyvereket és lőszereket, hanem még több pénzt adjanak Kijevnek – annak az országnak a vezetésének, ahol virágzik a korrupció és sorra látnak napvilágot a különböző ügyek. Legutóbb az derült ki, hogy az ukrán vezetés 40 millió dollár (több mint 14 milliárd forint) értékben vásárolt lőszereket egy ukrán fegyvergyártó vállalattól, ám a katonák egy darab lőszert sem láttak a megrendelésből.

6. Sajtószabadságról beszél az az oldal, amely Magyarországról nem volt elérhető

A Politico cikkében Vera Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét idézte, aki korábban arról beszélt, „magas büntetéseket” szabhatnak ki azokra a tagállamokra, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós jogot. A szerző ráadásul a sajtószabadságról írva a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezetre hivatkozik – a téma pikantériája, hogy egy olyan szervezetről van szó, amely benne van Soros György gyűrűjében. 

7. A jogállamiság csak addig kérdés, amíg a jobboldalról van szó

Az összeállítás egyértelműen Brüsszel kettős mércéjére utal: ugyanis, ha Orbán Viktorról és Magyarországról van szó, előszeretettel húzzák elő a jogállamiság kártyáját – a cikk ki is emelte, mintegy 22 milliárd euró uniós pénzt fagyaszottak be 2022 decemberében. Az uniós fősodor azonban csendben nézte végig, ahogy a Donald Tusk vezette új lengyel kormány hogyan tartóztatja le az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusait, és akkor sem szólt egy szót sem, amikor a köztévében és közrádióban tisztogatásokat hajtott végre.

– írta a Politico.

A cikk arra is rámutatott, hazánknak 10,4 milliárd euró is járna a világjárvány utáni helyreállítási alapból, amihez „egy sor korrupcióellenes intézkedést kell végrehajtania”. Ukrajnának mégis odadobnának milliárdokat, ahol szinte minden hónapra jut legalább egy korrupciós ügy.

8. Brüsszelnek fontosabb az ukrán gabona, mint saját gazdái

A Politico emlékeztetett, tavaly Lengyelország, Szlovákia és Magyarország is felszólalt az ellen, hogy ukrán gabonával árasszák el az EU-t. A cikk kiemelte, olyan országok aggódtak az ukrán gabona beáramlása miatt, amelyek határosak Ukrajnával, ám az utóbbi hetek gazdatüntetései jól példázzák: az EU-n kívülről érkező import súlyos gondokat okoz Európa másik felében is. Franciaországban, Németországban, Belgiumban sorra lázadtak fel a gazdák többek közt az ukrán gabona beáramlása miatt – hiszen ezzel a hazai termékek háttérbe szorultak –, és tervek szerint februárban a spanyolok is csatlakozni fognak.

9. Mindent feltenne egy lapra Brüsszel Ukrajna javára

Az összeállítás utolsó pontjában Ukrajna segélyéről értekeznek a cikk szerzői, kiemelve, Orbán Viktor megvétózta azt az 50 milliárd eurós csomagot, amely mentőövet nyújtana Kijevnek. Úgy tűnik, Brüsszel részéről egy cseppnyi rossz érzés sincs arra vonatkozóan, hogy saját tagállama elől milliárdokat zár el, miközben a pénzt meg öntené egy olyan ország kasszájába, mely nem is tagja a blokknak. Európai vezetők már azt is javasolták, vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól, noha ezt az uniós jogszabályok aligha teszik lehetővé.

Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője korábban kiemelte,