Szijjártó Péter: Nem küldünk katonákat Ukrajnába

A magyar és az olasz kormány álláspontja egyértelmű és határozott: nem küldünk katonákat Ukrajnába – közölte Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter olaszországi tárgyalásairól beszámolva.

Szijjártó Péter Rómából jelentkezve azt írta, olasz kollégájával, Antonio Tajanival áttekintették az ukrajnai háborús helyzetet is, és egyetértettek abban, hogy ha az európai országok katonákat küldenének Ukrajnába, akkor az a harmadik világháború kitörésének veszélyével járna.

„Ezért mindkét kormány álláspontja egyértelmű és határozott: nem küldünk katonákat Ukrajnába” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.

Spanyolország sem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával – jelentette ki a spanyol kormány szóvivője kedden Madridban.

„Nem értünk egyet, emellett arra kell összpontosítanunk, ami sürgős, vagyis a segélyszállítás felgyorsítása” – fogalmazott Pilar Alegría a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón reagálva a francia elnök felvetésére.

Emmanuel Macron egy Ukrajnát támogató hétfői, párizsi konferenciát követően beszélt arról, hogy a részt vevő több mint 20 európai ország vezetői megvitatták nyugati csapatok küldésének lehetőségét. Konszenzusra ugyan nem jutottak, de „semmit sem szabad kizárni” – jegyezte meg.

Pilar Alegría hangsúlyozta: Spanyolország a leghatékonyabb fegyvernek Európa egységes fellépését tartja. Két évvel a háború kezdete után továbbra is elkötelezett az ukrán nép támogatásának növelésében és megszilárdításában, valamint kiáll a béke megteremtésének szükségessége mellett.

Az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába – jelentette ki keddi freiburgi sajtótájékoztatóján Olaf Scholz német kancellár.

Scholz elmondta, hogy „amit már a konfliktus elején lefektettünk, az továbbra is érvényes, vagyis Ukrajna területén nem lesznek olyan szárazföldi csapatok, nem lesznek olyan katonák, akiket európai vagy NATO-tagállamok küldtek oda”. Leszögezte, hogy ebben a kérdésben nagy az egyhangúság.

A német kancellár nyilatkozatával a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron hétfő esti kijelentésére reagált, mely szerint „nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön”.

Tovább lebegtette az Oroszország elleni szárazföldi, katonai beavatkozást Gabriel Attal francia miniszterelnök kedden, azt követően, hogy hétfő este Emmanuel Macron köztársasági elnök nem zárta ki „nyugati” szárazföldi erők bevetését. Ellenzéki politikusok „őrültségnek” és felelőtlenségnek tartják Macron szavait. Hadvezért játszik az államfő Marine Le Pen konzervatív politikus szerint.

Erőteljes ellenzéki reagálások láttak napvilágot kedden Franciaországban azt követően, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök hétfő este

nem zárta ki a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.

Háború vagy béke

Kedden már kora reggel az X-en (korábban: Twitter) reagált Macron szavaira Marine Le Pen. A Nemzeti Tömörülés (RN) nevű konzervatív párt vezetője élesen bírálta a köztársasági elnök által felvetett hipotézist – számol be a BFMTV francia hírtelevízió.

„Nem tudom, hogy mindenki felfogja-e egy ilyen kijelentés komolyságát” – írta az X-en. „Emmanuel Macron hadvezért játszik, de

a gyermekeink életéről beszél ilyen meggondolatlanul.

Országunkban a háború vagy a béke a tét” – írta a pártelnök.

„Macron elveszítette a hidegvérét”

Jordan Bardella, az Nemzeti Tömörülés elnöke rámutatott: „Franciaország szerepe az, hogy megtestesítse az erőegyensúlyt. Egy nukleáris hatalommal szembeni fellépés során csapataink katonai elkötelezettségének felvetése épp olyan súlyos, mint meggondolatlan cselekedet. Emmanuel Macron – napról napra inkább így tűnik – elveszítette a hidegvérét” – jelentette ki az X-en a pártelnök.

Emmanuel Macron francia elnök (j5) megnyitóbeszédet mond az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferencián a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2024. február 26-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes)

Az államfő az Ukrajna támogatására Párizsban tartott nemzetközi konferencia végén, hétfő este – huszonhét másik ország jelenlétében – tette meglepetést okozó kijelentését. Arra a kérdésre válaszolva, hogy esetleg küldenének-e nyugati csapatokat Ukrajnába – ezt a lehetőséget a La Tribune című lap szerint a szlovák miniszterelnök vetette fel – a francia elnök nem látta kizártnak, hogy erre is sor kerülhet.

„Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalos, elfogadott és jóváhagyott módon csapatokat küldjünk a helyszínre. De dinamikusan nézve semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút” – jelentette ki az államfő.

Folytassa, Attal!

Gabriel Attal kedd reggel az RTL műsorában egy kérdésre válaszolva tovább lebegtette a katonai szerepvállalást.

„Nem zárhatunk ki semmit egy olyan háborúban, amely Európa szívében és az Európai Unió kapujában zajlik”

– idézi a BFMTV a kormányfőt.

Marine Le Pen mellett más ellenzéki politikusok is elítélték Emmanuel Macron kijelentését.

„Az Oroszország elleni háború őrültség lenne” – reagált az Engedetlen Franciaország (LFI) nevű szélsőbaloldali párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon, szintén az X-en, „felelőtlennek” minősítve Emmanuel Macron szavait.

„Ha csapatokat küldenénk Ukrajnába, azzal hadviselő féllé válnánk. Az Oroszországgal való háború őrültség lenne. Az egyik atomhatalomnak egy másik nagy atomhatalom elleni harcias, verbális eszkalációja már most is felelőtlen cselekedet. A parlamentet arra kell kérni, hogy mondjon nemet. Nincs háború! Legfőbb ideje tárgyalni a békéről Ukrajnában, kölcsönös biztonsági záradékokkal!” – írta a politikus.

A Szocialista Párt (PS) első titkára, Olivier Faure az X-en éles szavakkal ítélte el az

„aggasztó elnöki meggondolatlanságot”.

„Az ukrán ellenállás támogatása – igen. Háborút indítani Oroszország ellen, és magával rántani a kontinenst – őrület” – idézi a La Tribune című gazdasági lap.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Emmanuel Macron francia államfőnek a nyugati országok szárazföldi erőinek esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatos elképzelését kommentálva kijelentette, hogy a világ vezetőinek minden olyan kezdeményezése, amely Ukrajnát az orosz agresszió visszaszorításában kívánja megerősíteni, jót tesz az egész világnak.

Ezt az ukrán államfő az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta szerdán Tiranában. Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.

„Ha a világ bármely kezdeményezése megerősíti Ukrajnát, az az egész világnak jó” – szögezte le Zelenszkij. Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a partnerországok teljesítsék a korábban megkötött megállapodások szerint azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.

„Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem oszthat meg a közvéleménnyel bizonyos információkat, mint például azt, mennyi tüzérségi fegyvert és 155 milliméter kaliberű lőszert kap az említett megállapodások szerint Ukrajna.

Emmanuel Macron francia elnök kedden jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.

Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

A szóvivő azt követően nyilatkozott erről a dpa hírügynökségnek, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.

„Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Macron hétfő este a kijevi vezetés támogatására a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amelyen mintegy húsz ország képviselői vettek részt. „De semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit lehet, annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fűzte hozzá.

Több NATO-ország, köztük Németország elutasította Macron felvetését.

A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.