Rómát is körbevették a tiltakozó gazdák

Traktorokkal vették körbe az olasz fővárost az egész országból érkező tüntető gazdák, akik több ponton elfoglalták a Rómába bevezető országutakat hétfőn.

A Rómába vezető országutak majdnem mindegyikén traktorsort látni. A tervek szerint az éjszakát a földeken töltik, melyeket ingyen bocsátottak rendelkezésükre a tulajdonosok.

Északról és déli irányból is megindultak hétfő reggeltől kezdve a több hete tiltakozó gazdák traktorai Róma irányába. Az elsők között azok érkeztek meg, akik a főváros körüli régióból indultak el. A Nomentana nevű országút római bejáratánál álltak meg, és várják a távolabbról jövők érkezését.

A legnépesebb csoport Toszkánából tart a főváros fele: a közel négyszáz traktor érkezését a késő esti órákban várják. A gépek az országutakon haladnak, sorfaluk jelentősen lassítja a járműforgalmat.

Andrea Porro, az Agrár Felszabadítás nevű mozgalom vezetője úgy nyilatkozott, terveik szerint csütörtökig ezernél is több traktor vehetik körbe Róma városát.

Egyelőre nem lépnek be Róma területére, mivel nem kaptak rá engedélyt.

A hatóságoktól azt kérték, hagy vonulhassanak be a városközpontba. A hét végére országos megmozdulást szerveznek. Fel akarnak szólalni a kedden kezdődő San Remó-i Dalfesztivál színpadán is.

Az olaszországi gazdatüntetések január 19. óta tartanak. Bolognában hétfőn koporsóval vonultak fel a mezőgazdaságban dolgozók az agrárágazat halálát hirdetve. Az északi Torinó és a déli Caserta városon kívüli területén is traktoros tüntetések zajlottak: Casertában a gazdák zöldséget és gyümölcsöt osztottak.

Tiltakozások zajlanak Szardínia és Szicília szigetén.

Milánóban néhány traktor napok óta Lombardia tartományi székháza előtt állomásozik, és ezeket a gazdákat egy tehén is kíséri.

A nemzeti színű zászlókkal díszített traktorok az európai agrárpolitika megszorításai, valamint a szintetikus agrár- és élelmiszertermékek ellen tüntetnek.

Giorgia Meloni miniszterelnök Japánban folytatott tárgyalásairól üzent, hangoztatva, hogy kormánya készen áll meghallgatni a gazdákat. „Kormányzásunk kezdete óta kiemelt figyelmet fordítunk a mezőgazdasági szektorra, növeltük az ágazatnak szánt forrásokat, és a gazdasági helyreállítási csomagból már 8 milliárd eurót különítettünk el a szektornak” – nyilatkozta Meloni.

Úgy vélte, Brüsszel téves „ideológiai” agrárpolitikája vezetett a gazdák tiltakozásához. Megjegyezte, hogy Olaszország elsőként tiltotta be a szintetikus élelmiszertermékeket egy novemberben született törvénnyel. A Liga párt európai parlamenti frakcióvezetője, Marco Campomenosi azt mondta, a gazdatüntetések figyelmeztető jelzések az elhibázott európai döntések miatt, melyeket nem szabad nem észrevenni.

A júniusi európai parlamenti választással lehet helyretenni a jelenlegi Európai Bizottság hibáit – tette hozzá.

A Legambiente olasz környezetvédelmi szervezet közleménye szerint az Európai Unió zöldpolitikája nem ellensége, hanem stratégiai szövetségese az agrárvilágnak.

Lett gazdák ezrei vonultak utcákra hétfőn az orosz gabona- és más agrártermékek európai uniós importjának betiltását követelve.

„Az EU engedélyezi az orosz +vérgabona+ importját közös piacunkra, valamint átszállítását az európai kikötőkön és pályaudvarokon” – nehezményezte Juris Lazdins, a tiltakozó akció szervezője Jelgava városában tartott egyik tüntetésen az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.

„Egyik kézzel segítünk az ukránoknak, de a másikkal engedjük az agresszor országot gabonát lopni Ukrajnában és azt nagy haszonnal értékesíteni Európának. Követeljük, hogy vágják el Oroszországot ezektől a lehetőségektől, hogy ne tudja finanszírozni háborús erőfeszítéseit” – hangoztatta Lazdins.

Lettország az orosz mezőgazdasági termékek, köztük gabona és olajosmagvak jelentős importőre.

A tüntetéseket 16 városban tartották, és a szerteágazó követelések között szerepelt még a bürokratikus terhek csökkentése, illetve az általános forgalmi adó csökkentése a hazai termesztésű gyümölcsökre és bogyókra.

A tüntetők traktorain kifüggesztett transzparenseken a mezőgazdasági termelők fontosságára is felhívták a figyelmet. „Mezőgazdaság nélkül éhes, meztelen és a legrosszabb, hogy józan maradsz!” – volt olvasható az egyik humorosabb hangvételű feliraton.

A rendőrség közreműködött abban, hogy a traktorok járműoszlopai elérjék Jelgavát anélkül, hogy közlekedési fennakadásokat okoznának.

Armands Krauze mezőgazdasági miniszter az LTV helyi televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány dolgozik a problémákon, és megértéséről biztosította a gazdákat.

A tüntetők kézzelfogható eredményeket követeltek, és bejelentették, hogy amennyiben ezek elmaradnak február 12-ig, úgy Riga felé fognak vonulni.

Több másik uniós tagországot követően Bulgáriát is elérték a gazdatüntetések, a termelők hétfőn a szófiai szaktárca épülete előtt Kiril Vatev mezőgazdasági miniszter lemondását követelték, aki szerintük képtelen volt megvédeni a gazdákat az agrárszektort sújtó, egyre nagyobb kihívásoktól.

„Nem sikerült neki megvédenie az érdekeinket az ukrán termékek beáramlásától” – jelentette ki Venciszlav Varbanov volt mezőgazdasági miniszter a helyi bTV televíziónak nyilatkozva a bolgár fővárosban.

Varbanov jelenleg a bolgár mezőgazdasági termelők szövetségét vezeti. Felbőszült gazdák a bolgár televízió képsorai szerint szalmát égettek a mezőgazdasági minisztérium épülete előtt, és a lángokat aztán tejjel oltották el. A termelők egy fontos fővárosi útvonalat is eltorlaszoltak egy ideig.

A tüntetők nem vettek részt Nyikolaj Denkov miniszterelnök más gazdaszervezetek képviselőivel tartott vasárnap esti megbeszélésén. Utóbbi gazdaszervezetek a tagságukkal tartott konzultációt követően akarnak arról dönteni, hogy elfogadják-e a kormány által felajánlott részleges kárpótlást, vagy beváltják korábbi fenyegetésüket, és országos megmozdulást szerveznek keddre.

A bolgár gazdák tisztességtelen versenyre hivatkozva egyéb ukrán termékek mellett a búza, kukorica és repce importjára vonatkozó tilalmat sürgetik, és kárpótlást akarnak az ukrajnai háborúval összefüggő veszteségeikért.

Az utóbbi időben Európa-szerte gazdatüntetések voltak az alacsony eladási árak, a növekvő költségek, a túlszabályozás az és olcsó agrárimportok ellen.

Ami most Nyugat-Európában történik, az „Európa kijózanodása, a visszatérés a normalitáshoz” – mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a gazdatüntetések kapcsán. A miniszter méltatlannak nevezte, hogy miközben a francia és a német lobbi hatására a baromfi, a tojás és a cukor várhatóan lekerül a korlátlanul behozható és vámmentes termékek listájáról, addig a kelet-európai országokat magukra hagyják a gabonaproblémával.

Nagy István szerint jelenleg

Európa mezőgazdasága, élelmiszer-önellátása forog veszélyben, hiszen még soha nem volt ennyire „zöld ideológiáktól átitatott az európai agrárgazdálkodás”.

Eközben pedig a gazdák nem kapnak piacvédelmet a harmadik országokból, konkrétan Ukrajnából beérkező mezőgazdasági termékekre.

Kijelentette: amíg közös európai megoldással az ukrán gabona behozatala nem lesz korlátozva, addig egyoldalúan, nemzeti hatáskörben meghozott döntésként a magyar kormány a határok lezárását továbbra is fenntartja az ukrán gabona előtt.

Nagy István kiemelte: nem engedhetik, hogy az ukrán gabonát továbbra is korlátlan mennyiségben beengedjék az Európai Unióba, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni a kelet-európai, a határ menti országok érdekeit. Méltatlannak nevezte, hogy miközben a francia és a német lobbi hatására várhatóan a baromfi, a tojás és a cukor lekerül a korlátlanul behozható és vámmentes termékek listájáról, addig a kelet-európai országokat magukra hagyják a gabonaproblémával, amit természetesen nem hagyhatnak szó nélkül.

Elmondta, hogy

a határok lezárásában az ukrán gabona előtt eddig is sikerült partnereket találni, hiszen a V4-es együttműködés, kiegészítve Romániával, Bulgáriával eddig sikeres volt.

A miniszter örömének adott hangot, hogy a magyar gazdák jövő pénteken az ukrán-magyar határhoz vonulnak Záhonyba, és jelzik: nem tűrik szó nélkül, hogy nem akar európai megoldás kerekedni, és nem akar az Európai Unió közös megoldást a problémákra javasolni.

Az agrárminiszter megjegyezte, hogy amíg „az ideológiáktól túlvezérelt” nyugat-európai kormányok megszorító intézkedéseket vezetnek be a gazdálkodók kárára, addig a magyar kormány példátlan mértékben támogatta a gazdákat.

Történelmi döntésnek nevezte a nemzeti társfinanszírozás mértékének 80 százalékra emelését, ami azt jelenti, hogy

a 2027-ig tartó időszakban 2900 milliárd forintot tudnak a gazdák számára rendelkezésre bocsátani.

Ebből csak 600 milliárd az európai uniós támogatás, 2300 milliárd pedig nemzeti forrás.

Nagy István példaként hozta fel, hogy tavaly rekordmértékű támogatásokat fizettek ki, összesen több mint 1300 milliárd forintot, mert érezték, hogy nehéz helyzet van, támogatni, segíteni kell. „Ez az, ami a magyar kormány és a gazdák közötti szövetségnek a velejárója, ez az, amit szerintem helyesen egy kormánynak ilyenkor tennie kell” – jelentette ki az agrárminiszter a Kossuth Rádió műsorában.