Okozhat-e inflációt a közel-keleti válság?

A Közel-Keleten fokozódó feszültség komoly inflációs veszéllyel jár az energiaárak ismételt növekedése révén – jelentette ki Donald Trump egy vasárnap sugárzott interjúban.

A jelenleg legnépszerűbb republikánus elnökjelölt-aspiráns volt elnök a Fox News hírtelevízióban sugárzott hosszabb interjúban kifejtette, hogy „szerte a Közel-Keleten ismét bombák hullanak, kereskedelmi hajók kerülnek támadás alá”, és amennyiben ez folytatódik, az jelentős olajár-növekedéssel járhat, ami ismételten az infláció emelkedését okozhatja.

Donald Trump a határok szigorú őrizetének szükségességéről is beszélt, jelezve, elnöksége idején az Egyesült Államok déli határai zárva voltak, ezzel szemben

Joe Biden alatt milliók jutottak be az országba.

A republikánus politikus azonnali cselekvést sürgetett a mesterséges intelligencia területén, mert véleménye szerint az kicsúszhat az ellenőrzés alól, és „akár háborúk kirobbanásához is vezethet”.

Donald Trump kitért arra: a jelenlegi amerikai adminisztráció elkötelezettsége az elektromos autógyártás iránt az Egyesült Államokból Kína és más országok felé tereli az autógyártást, ezért számos autóipari munkahely vándorolhat át a konkurens gazdasági nagyhatalomhoz, ahol az elektromos járművek gyártásához szükséges alapanyagok találhatók.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok kőolajjal és földgázzal rendelkezik, ezért a közlekedését is erre kellene építenie. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki elektromos autót akar vásárolni, annak ezt lehetővé kell tenni, de ugyanúgy a belső égésű motorral működő vagy hibrid járműveket is meg kell tartani, továbbra is elérhetővé téve az amerikai emberek számára.

A volt elnök legfőbb politikai riválisával, Joe Bidennel kapcsolatban úgy fogalmazott, „országunk nem él túl” egy újabb Biden-elnökséget, mert a hivatalban lévő elnök „inkompetens”.

Donald Trump a jelenlegi felmérések szerint magasan a legnépszerűbb republikánus politikus,

akinek már csak egyetlen kihívója van a republikánus elnökjelölti versenyben, Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó személyében. A hivatalos republikánus előválasztási folyamat február 8-án Nevada államban jelölőgyűlésekkel folytatódik, amin Nikki Haley nem vesz részt.

Nikki Haley, a Republikánus Párt február 24-i dél-karolinai előválasztására készül, ami számára „hazai pálya”, és elemzők arra mutatnak rá, hogy ha ott sem tud Donald Trump fölé kerekedni, akkor az az elnökjelölti reményeinek végét jelentheti.

A felmérések január végén Donald Trump magabiztos fölényét mutatták vele szemben Dél-Karolina államban is, miután a volt elnök januárban megnyerte az első két republikánus előválasztást, Iowában és New Hampshire államban.

Európának az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban fel kell készülnie arra az eshetőségre is, hogy az amerikai elnökválasztáson Donald Trump volt elnök győz – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő hétfőn a cseh közszolgálati rádióban sugárzott interjúban.

Donald Trump volt, illetve Joe Biden jelenlegi amerikai elnök egyaránt indulni kíván az őszi elnökválasztáson. Donald Trump azt hangoztatja a kampányában, hogy megválasztása esetén gyorsan véget tudna vetni az orosz-ukrán konfliktusnak.

Petr Pavel szerint ezért teljesen legitim dolog Európában azt mérlegelni, hogy mi lesz, ha a választást valóban Donald Trump nyeri meg, és nagyon gyorsan olyan megállapodást köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely egyáltalán nem lesz kedvező sem Ukrajna, sem Európa számára. „Ebben az esetben kész tények elé leszünk állítva, amelyekkel meg kell tudni birkóznunk” – mutatott rá a cseh elnök.

Ukrajnának Oroszországtól eltérően a harctéren korlátai vannak, elsősorban az emberi erőforrásokat illetően

– fejtette ki Petr Pavel. „Ez olyan tényező, amelyre Ukrajnának gondolnia kell” – tette hozzá. A szövetségesek – mondta Petr Pavel – ezért azt javasolják Ukrajnának, hogy korlátozza támadó akcióit, és erősítse meg védelmét.

Ehhez Ukrajnának nemcsak védelmi fegyverekre, hanem olyanokra is szüksége van, amelyekkel például támadhatja az oroszok szállítási útvonalait. Petr Pavel példaként az amerikai F-16-os vadászgépeket hozta fel.

„Csakis az erők kiegyenlítődése vezethet mindkét félnél annak megértéséhez, hogy a harctéren nem tud sikereket elérni, s ezért eljött a tárgyalások ideje” – szögezte le a cseh elnök a rádióinterjúban.

Donald Trump egyre valószínűbb visszatérése miatt Manfred Weber európai nukleáris elrettentő erő kiépítését sürgeti. Az Európai Néppárt vezetője szerint az EU-nak fel kell készülnie egy olyan háborúra, amelyben a blokk nem élvezi az Egyesült Államok támogatását.

Manfred Weber a Politicónak adott interjújában úgy jellemezte Trumpot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint „azt a két embert, akik meghatározzák a 2024-es évet”.

Trump iowai és New Hampshire-i sikerei megijesztették az unió vezetőit. A volt amerikai elnökre NATO-szkeptikusként emlékeznek Európában, mivel korábban azzal fenyegetőzött, hogy az USA nem fog Európa védelmére kelni ha megtámadják.

„Szeretnénk továbbra is a NATO-ban gondolkodni, de elég erősnek kell lennünk ahhoz is, hogy meg tudjuk védeni magunkat nélküle, vagy Trump megválasztása esetén”

– mondta Weber a brüsszeli lapnak adott telefonos interjúban.

Hozzátette: „Függetlenül attól, hogy kit választanak meg Amerikában, Európának képesnek kell lennie arra, hogy külpolitikailag önállóan megállja a helyét, és képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát”.

Ezzel a kijelentéssel pedig eljutott a politikus az európai nukleáris védelem kérdéséhez. A NATO jelenleg nagymértékben támaszkodik az amerikai nukleáris robbanófejekre, amelyeket hat katonai légibázisra telepítettek, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban.

Az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése óta Vlagyimir Putyin rendszeresen intéz burkolt atomfenyegetéseket a Nyugat felé, ezért az európai politikus szerint Európának elrettentő erőt kell kiépítenie, és képesnek kell megvédenie magát.

„Mindannyian tudjuk, hogy ha a helyzet úgy hozza, a nukleáris fegyverek döntenek”

– tette hozzá.

Az EU-n belül egyelőre egyetlen ország játszhatna nagyobb szerepet az atomfegyverkezésben, ez Franciaország, a mintegy 300 nukleáris robbanófejével.

Emmanuel Macron 2020-ban vetette fel egy francia vezetésű nukleáris elrettentő erő gondolatát. Németország azonban soha nem fogadta el ezt az ajánlatot. Franciaország 2022-ben ismét megbeszéléseket sürgetett Berlinnel, mondván, hogy az ajánlat továbbra is az asztalon van.

Weber szerint eljött az ideje, hogy újra elővegyük a „force de frappe” (magyarul csapásmérő haderő) nemzetközivé tételének gondolatát.

Az Európai Néppárt vezetője elmondta, szeretné, ha a nukleáris védelem európai dimenziója hosszú távú céljuk lenne, de amíg ez nem reális, addig meg kell fontolnunk Macron ajánlatát, és el kell gondolkoznunk azon, hogyan lehetne Franciaország nukleáris fegyverzetét beágyazni az európai struktúrába.

Másik európai, de az Európai Unión kívüli atomhatalom Nagy-Britannia, amely valamivel kevesebb mint 260 nukleáris töltettel rendelkezik.

„Talán itt az ideje, hogy a Brexit évei után konstruktív párbeszédet kezdeményezzünk brit barátainkkal”

– mondta Weber.

„Ők is nehézségekkel küszködnek a saját biztonságuk garantálása terén. Kifogynak a pénzből két repülőgép-hordozójuk üzemeltetése miatt. Nekik is nehézséget okoz kapacitásaik fenntartása” – folytatta.